A fakitermelés és a természetvédelem összehangolható úgy, hogy csökken a munkabalesetek veszélye, nő a kitermelés hatékonysága és nem sérül az elővilág sem – ezt a tételt igyekezett bizonyítani Luigi Frigerio svájci erdőmester és csapata Homoródkarácsonyfalván a hétvégén, a Fakitermelés odafigyeléssel című erdőgazdálkodási bemutatón.

Az már az esemény meghívójából kiderült, hogy a Homoródkarácsonyfalvi Közbirtokosság, a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola, a Pogány-havas Natura 2000 Gondnokság és Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége közösen szervezi. Amikor a helyszínre értünk, már javában zajlott a munka, aztán amint valamennyi résztvevő megérkezett, rögtön elkezdődött a bemutató. Orbán Csaba, a homoródkarácsonyfalvi közbirtokosság elnöke az esemény különleges helyszínéről és arról mesélt, hogyan honosodott meg a rendkívül kényes természetű szelídgesztenye a környéken. Elmondta: a mediterrán éghajlatot kedvelő fafaj­ta kizárólag Homoródkarácsonyfalván található meg Hargita megyében, az országban Nagybánya környékén fordul még elő. A homoródmenti településen egy Kelemen Lajos nevű kántor-tanító telepítette a szelídgesztenyét 1905-ben, mintegy 1,2 hektáros területen 50 szelídgesztenye-csemetét ültetett el a százötven diófa mellett.
Hamar kiderült, hogy a bemutató egy ötnapos szakmai képzés része, amelyen ezúttal elsősorban diákok vettek részt, a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola tanulói pedig kipróbálhatták a magyar állami támogatásból érkezett korszerű láncfűrészeket. A bemutató meglehetősen látványosra sikerült, Luigi Frigerio svájci erdőmester minden részletre kiterjedő alapossággal mesélte el, hogy hogyan tudnak a diákok úgy kivágni egy fát, hogy ne kerüljenek veszélybe és a fa arra dőljön, amerre ők akarják. A showt azonban majdnem ellopta egy uráli bagoly, amely méltóságteljesen, a legnagyobb nyugalomban ült az egyik közeli fán, és bagolynyelven még hozzá is szólt a bemutatóhoz. Időközben azt is megtudtuk, a bemutató során kivágott fákat azért kellett eltávolítani, mert takarták a fényt a szelídgesztenyefák elől. Demeter László biológus, a Pogány-havas Natura 2000 Gondnokság vezetője kérdésünkre elmondta: a megfelelő tájhasználat, a tájgazdálkodás nem jelent feltétlenül természetvédelmi problémát, hogyha kíméletesen végzik el a munkát, akkor megfér egymás mellett a természet és az ember.
– Nem lehet bekerítve védeni az erdőinket, gazdálkodásra is szükség van, de nem mindegy, hogy hogyan műveljük. A jelenlegi tudásszint Romániában, ami az erdőkitermelést illeti, nem elégséges. Láttuk, hogy a fakitermelés sokszor destruktív, értékromboló, viszont a svájci erdőgazdálkodás példa lehet ilyen szempontból számunkra is. Azt látjuk, hogy ők nemcsak a kivágásra váró fát látják, hanem látják az élővilágot, a hatékonyságot, a munkabiztonságot, és ezt a három szempontot összehangoaják, és így mindenki nyer. A társadalom azért nyer hosszú távon, mert megmaradnak a természeti értékek, a munkás azért, mert jóval kisebb lesz a munkabalesetek kockázata, a kitermelő pedig azért, mert hatékonyabbá válik a munka – fejtette ki kérdésünkre, hogy miért tartotta fontosnak a gondnokság, hogy támogassa a képzést.
Kádár Tibor-Sándor erdészmérnök, a képzés főszervezője ugyanakkor elmondta: második éve tartanak képzéseket Homoród­kará­csony­falván, azóta ő szervezi az eseményt, a hétéves múltra visszatekintő kurzust egyébként idén harmadik alkalommal tartják Hargita megyében. Mint részletezte: úgy kezdődött, hogy a Mikes-grófok birtokait visszakapták az örökösök, akik sokáig éltek külföldön, az ő kapcsolataiknak köszönhető, hogy a svájci erdőmester és csapata eljutott a községbe. A Mikes-család leszármazottai olyan képzéseket akartak szervezni, amelyeken az erdőgondozásban, -kitermelésben dolgozók hatékony és biztonságos munkamódszert sajátíthatnak el. A képzést egyébként igazából az indokolja, hogy az erdőben dolgozni rendkívül balesetveszélyes. Nemcsak országunkra, hanem az Európai Unió valamennyi államára jellemző, hogy a legtöbb munkahelyi baleset az erdőkitermeléseken történik. Ausztriában évente 14 ezer ember vesz részt hasonló képzéseken, amelyek egy-két hónapot is eltarthatnak. A meglehetősen behatárolt lehetősége miatt nálunk mindössze egy-két hetes képzés jöhetett szóba.
A homoródkarácsonyfalvi képzés egyedülálló országos szinten. Országszerte egyébként hétmillió hektár erdő van, ahonnan évente húszmillió köbméter fát termelnek ki, több tízezer munkás dolgozik az erdőkben, ennek ellenére sehol nincs gyakorlati képzés.
– Székelyföld területének 30-40 százalékát erdők borítják, az itt elő emberek egy részének ebből kell megélniük, a 21. században azonban nem mindegy, hogy mennyire hatékonyan és biztonságosan dolgoznak. Ilyen szempontból nekünk is fel kell zárkózni a nyugat-európai országok szintjére – mutatott rá a szakképzés fontosságára a főszervező.
Kifejtette: azért tartja fontosnak ezeket a képzéseket, mert a gyakorlatban bizonyítja, hogy az erdőgazdálkodást, a kitermelést össze lehet hangolni az ökológiával, a természetvédelmi szempontokkal.
A mellettünk lévő kiszáradt odvas fára mutatva hozzáfűzte: azt egy helyi termelő simán kivágta volna onnan. Pedig annak a fának semmilyen gazdasági értéke nincs, viszont az a kis lyuk rajta egy madárnak otthont adhat.
Kérdésünkre hozzáfűzte: a részt vevő diákok nagyon lelkesek voltak, de az is a célkitűzéseik közé tartozik, hogy a szakmában dolgozó munkásokat is továbbképezzék. Ez azonban nehezen megy, mert a munkaadók nem szívesen engedik el az alkalmazottjaikat, és nem hajlandók a képzésükbe befektetni – ami nagy gondot jelent. A munkavállalók továbbképzése ugyanis hosszú távú befektetés, és úgy érzékeli, a mi vidékünkön kevesen hajlandók hosszú távon gondolkodni.
Bálint Gabriella, a Venczel József Szakközépiskola igazgatója a Hargita Népének elmondta: az iskola szempontjából a gyakorlati képzésen való részvétel nagy lehetőség volt, mert önerőből nem tudták volna tető alá hozni.
– Látszott, hogy a gyerekek érdeklődtek, mint kis szakemberek vettek részt a képzésen, nagyszerű lehetőség volt, biztosan tanultak belőle – fogalmazott az iskola igazgatója.

Kiss Előd-Gergely