Tegnapi lapszámunkban már hírt adtunk arról az akár félhivatalosnak is nevezhető értesülésről, illetve bejelentésről, miszerint a munkaügyi minisztérium szándékai szerint november 1-től az országos garantált minimális bruttó bért 2080 lejre emelnék, a főiskolai végzettek esetében pedig 2350 lejre, akárcsak azon alkalmazottak esetében, akik legalább 15 éves szolgálati idővel rendelkeznek. A szóban forgó szándékot Facebook-bejelentésében maga a munkaügyi miniszter, Olguþa Vasilescu is „aláírta”. A jelek szerint a tegnapi nap folyamán felgyorsultak a dolgok és bekövetkeztek bizonyos lépések… Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy nagy port kavart egyrészt az a hír(esztelés), miszerint a közszférában esetleg a jövő esztendőben befagyasztanák a bérszinteket, ugyanakkor a minimálbért nem január 1-től, hanem november 1-től megemelnék és nem 2050 lejre, hanem 2080 lejre. Ez utóbbi egyre inkább úgy tűnik, hogy nem a „megalapozatlan híresztelések” kategóriájába tartozik, azaz nem álhír, hanem valamilyen ismérvek és érdekek mentén a szándék egyre inkább kikristályosodik. Mondjuk ezt annak okán, hogy tegnap reggel olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint a déli órákban az országos garantált minimál bruttó bér szintjéről a Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (CES), majd a délutáni órákban a Háromoldalú Tanácsban (kormány, patronátusok és szakszervezetek) kerül sor informális jellegű találkozóra. Egyébként hétfőn este az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjújában a kormánykoalíciót alkotó ALDE egyik vezéregyénisége, Varujan Vosganian szenátor elismerte, hogy a kormány megemeli a minimálbért, s ezt azért, mert annak nyomán több pénz folyhat be az általános konszolidált költségvetésbe. Sőt már e tekintetben gazdasági-pénzügyi szakértők számításokat végeztek, ami szerint a költségvetési plusz legalább félmilliárd lejt tenne ki… Pró és kontra A múlt hét végén felröppent értesülést sokan kétkedve fogadták, de ugyanakkor kifogásokat, fenntartásokat is megfogalmaztak. Mindenekelőtt egyes patronátusok illetékesei, de egyes szakszervezeti vezetők és tárgyilagos gazdasági elemzők is. Az elhangzott vélemények, állásfoglalások szerint a költségvetés szűkében van a bevételeknek, azaz „pénzéhes”, és a kormány minden lehetőséget, eszközt meg kíván ragadni a pótlólagos bevételek érdekében. Ez valóban elképzelhető és akár el is fogadható, tudva azt, hogy a minimálbéren fizetett alkalmazottak döntő hányadát a privát szférában foglalkoztatják. Hozzávetőlegesen országos viszonylatban 1,7 millió főre tehető azon alkalmazottak száma, akinek bére nem haladja meg az országos bruttó minimálbér szintjét, s ezek között 580 ezer lehet olyan, aki szolgálati éveinek a száma meghaladja a 15 évet és 350 ezer olyan, akiknek főiskolai végzettsége van. A minimálbér megemelése a jelenlegi 1900 lejről 2080 lejre azt jelentené, hogy a nettó bér 1162 lejről 1263 lejre növekedne, illetve 1413 lejre. Az előbbi esetében 8%-kal gyarapodna, az utóbbi esetben pedig 20%-kal. A munkáltatók személyzeti költségeinek a megemelkedése szempontjából a gazdasági elemzők szerint a „problémát” azok az alkalmazottak jelentenék, akik főiskolai végzettséggel, illetve 15 évnél nagyobb szolgálati idővel rendelkeznek, s jelenleg az országos garantált minimális bruttó bérben részesülnek. Amint már arra utaltunk, egyes becslések szerint 930 ezer alkalmazottról lehet/van szó, de vannak olyan becslések is, amelyek szerint számuk meghaladja az egymilliót. Az érdekesség kedvéért azt is megemlíthetjük, hogy szeptember 27-én a munkaügyi minisztérium honlapján megjelent és közvitára bocsátódott annak a kormányhatározatnak a tervezete, amely értelmében 2019. január 1-én az országos garantált minimális bruttó bért 2050 lejre emelnék. A kormánynak megvannak a maga érvei a minimálbér megemelése mellett, lévén, hogy az a költségvetés számára jobbára pluszbevételt jelent, s a kiadási oldalon elhanyagolható szerepe lehet. Ennek ellenére vannak, akik fenntartásokat fogalmaznak meg, köztük Ionuț Dumitru, a Költségvetési Tanács elnöke, aki indokolatlannak és értelmetlennek tartja a sietséget, mint a minimálbérnek a tervezett differencializálását is. A munkáltatói oldal ugyancsak az „előrehozást” kifogásolja, ugyanakkor azt is hangoztatják, hogy az alkalmazottak szempontjából, illetve a nettó bér szempontjából az nem jelent sokat, de a munkaadók személyzeti költségei szempontjából jelentős terhet képezhet, mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások szegmensében. Azt is kifogásolják, hogy problematikus lehet az „egyik napról a másikra” történő gyakorlatba ültetés, mert el kell végezni bizonyos számításokat, s megtörténhet, hogy azok ismeretében lesznek, akik visszafogják termelési volumenüket, s következésképpen elbocsájtásokra is sor kerülhet. A szakszervezeti oldal ugyan elvileg egyetért a minimálbér kilátásba helyezett megemelésével, de nem tartják rendjén valónak, hogy előzetesen nem kérték ki a véleményüket, nem tájékoztatták a kormányzati szándékról, s ilyenképpen őket a kész tények elé állították, ami tágabb értelemben akár jogsértő eljárásként is értékelhető. Nincs egyetértés… A Gazdasági Társadalmi Tanács ülésén, amelyen egyébként jelen volt Dăncilă kormányfő is, a munkáltatók képviselői határozottan ellenezték a kormányzati szándékot, s tiltakozásuk jeleként el is hagyták a gyűléstermet. Arra hivatkoztak, hogy „túl meredek” az emelési arány, ugyanakkor 2019. január 1. előtt nem lenne időszerű a minimálbér semminemű megemelése. A szakszervezetek képviselői viszont helyeselték a minimálbér megemelését, sőt arra rálicitáltak, s azt javasolták, hogy november 1-től annak értékszintje 2100, illetve 2450 lej legyen, s az utóbbi esetében a szolgálati időtartamot csökkentsék le 15 évről 10 évre. A tegnapi tárgyalásokról egyik fél sem adott ki közleményt. Nem hivatalos értesüléseink szerint a kormány hajlandónak mutatkozna arra, hogy ne november 1-től, hanem december 1-től kerüljön sor az országos garantált minimális bruttó bér megemelésére. Ugyanakkor a szakszervezetek fentebb említett javaslataira egyelőre nem reagált. Állítólag a mai nap folyamán további egyeztetésekre kerülhet sor. Amúgy amennyiben a kormányhatározat nem születik meg e hét folyamán, már nem is lehet esedékes annak hatályba léptetése november 1-i kezdettel. Hecser Zoltán