Gazdag programmal, hasznos információkkal, a szarvasmarha-kiállításra nevező állattartóknak pedig valóságos díjözönnel kedveskedtek a hétvégén a 8. gyergyóújfalvi jószágmustra és mezőgazdasági konferencia szervezői. A pénteki rendezvényre kilátogatók azt is megtudhatták merre léphetnek tovább, a jelenlegiek mellett milyen új támogatásokra, farmfejlesztési intézkedésekre pályázhatnak a jövőben. [caption id="attachment_5552" align="aligncenter" width="620"] Ringben vezették körbe állataikat a gazdák. Tenyésztési eredmények Fotó: Domján Levente[/caption] [dropcap]A[/dropcap]z utóbbi két esztendő alatt elért tenyésztési, fajtajavítási eredményekről számot adva, nyolcadik alkalommal mutatták be a településen szervezett kiállításon szarvasmarháik legjavát a gyergyóújfalvi gazdák. A július 3-án tartott – a falunapok keretében szervezett – állatmustrán azonban nemcsak a helyiek, hanem a környező községek szarvasmarhatartói is felvezették jószágaikat. Látszik a fejlődés A versenybe nevezett, húsznál is több pirostarkát koruknak megfelelően három kategóriába – egyszer ellett, többször ellett, valamint a vemhes üszők csoportjába – osztva bírálta és pontozta az állatorvosokból, állatnemesítési szakemberekből álló zsűri. A kör formájú ringbe felvezetett állatok értékelésébe azonban a közönség is bekapcsolódhatott: a közönségdíjat ugyanis a szervezők a kiállításra kilátogató gazdák szavazatai alapján ítélték oda. A pirostarka tehenekkel szemben támasztott alkati és termelési követelményeket a kiállítás ideje alatt – szakkommentátorként – Sólyom Gizella állatnemesítési mérnök asszony ismertette. A zsűri tagjai végül az egyszer ellett tehenek kategóriájában a gyergyószentmiklósi Péter Csaba 2012-ben született jószágát találták a legkiválóbbnak, míg a többször ellett tehenek csoportjában a gyergyóalfalvi Sövér Csaba ötéves tehene diadalmaskodott. A vemhes üszők kategóriájának díját a szakemberek a gyergyóditrói Portik Sándor hároméves növendékének ítélték oda, ám szégyenkeznivalója a helyi gazdáknak sem volt. Gyergyóújfaluból Szakács Zsombor és Máté László tehene a többször ellettek kategóriájának második, illetve harmadik helyét szerezte meg, míg Deák Csaba pirostarkája az egyszer ellettek csoportjában nyert második, Korondi Kálmán kétéves növendéke pedig a vemhes üszők között harmadik helyezést, gazdájának pedig a támogatói ajándékcsomagok mellett oklevelet és elismerést. A gyergyói szarvasmarha-állomány genetikai javulása amúgy – két-három év távlatában – az állatnemesítési szakemberek szerint is látványos: mindezt döntően a mesterséges termékenyítés és a legjobb apaállatoktól származó ondóanyagok használatával sikerült megvalósítani. Dr. Molnár Csaba állatorvos, az osztrák pirostarka bikák szaporítóanyagát forgalmazó Austrabull vezetője, a zsűri tagjaként nem is titkolta: az utódokban jelentkező fajtajavulást 70-75 százalékban a fedeztetéshez használt apaállat genetikája határozza meg. Hogyan és merre tovább A nyolcadik gyergyóújfalvi szarvasmarha-kiállítás szervezői – a község önkormányzata és a helyi szarvasmarha-tenyésztők egyesületének csapata – azonban nemcsak az állománymustrában és az ehhez kapcsolódó helyzetfelmérésben, hanem a pályázati, fejlesztési lehetőségek ismertetésén keresztül a továbblépésben és a pontosabb orientálódásban is segíteni kívánta a gazdálkodókat. E célt az állatkiállítást megelőző mezőgazdasági konferencia töltötte be, ahol Haschi András, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség Hargita megyei igazgatója az APIA-nál igényelhető területalapú és állattenyésztési támogatásokról, míg Tánczos Barna szenátor, a mezőgazdasági minisztérium korábbi államtitkára és Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke az Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) jelenleg is pályázható 6.1-es fiatal gazda és 4.1-es farmfejlesztési, illetve előkészítés előtt álló, hamarosan induló intézkedéseit és ezekhez kapcsolódó pályázati lehetőségeiről számolt be. Kiemelték: a 6.3-as intézkedés például kifejezetten a családi, félig önfenntartó gazdaságok fejlesztésére szól, ehhez pedig a pályázóknak – vissza nem térítendő támogatásként – gazdaságonként 15 ezer eurót kínálnak. A kedvezőtlen adottságú, hegyvidéki térségekből pályázó gazdák támogatására amúgy az intézkedés keretében 22 millió áll rendelkezésre. Azon gazdák figyelmébe viszont, akik mezőgazdasági termékeik feldolgozásához keresnek fejlesztési forrást, Tánczos a hamarosan induló 4.2-es intézkedést ajánlotta. Az intézkedésre elkülönített 143 millió euróból 28 millió kifejezetten a hegyvidéki övezetben gazdálkodóknak szól. A pályázatok lebonyolításának nehézkes, körülményes, bürokratikus akadályait persze egyik szakember sem tagadta, ám a gazdákat a kedvezőtlen feltételek ellenére is kitartásra, a pályázati dokumentáció összeállítására biztatták. Ha dokumentáció-kiegészítésről van szó, 40-50 ezer euró támogatásért nem háromszor, hanem százszor is érdemes Csíkba utazni – utalt a fiatal gazdaként lehívható támogatások nagyságára Sebestyén. Domján Levente