Január közepén hozták nyilvánosságra az európai autóeladások 2018-as esztendei alakulására vonatkozó hivatalos statisztikai adatokat, pontosabban a forgalomba bejegyezte­tett új személygépkocsikra vo­natkozókat. (Azokról amúgy lapunk hasábjain már beszámoltunk.) Voltak pozitív és negatív előjelű számada­tok, s ebben az összefüggésben talán a legnagyobb meglepetést az jelentette, hogy európai viszonylatban kevesebb gépkocsit jegyeztettek be a forgalomba, mint 2017-ben, uniós szinten viszont valamicskével többet, nevezetesen 22 000-rel többet. Az elmúlt hetek során újabb és újabb számadatok, összehasonlító statisztikák, különböző kimutatások láttak napvilágot, s az alábbiakban azokból tallózunk. [caption id="attachment_84026" align="aligncenter" width="1000"] Sztrájkoltak a győri Audi dolgozói...[/caption] Talán azzal kell kezdenünk, ami első látásra meglepetésszerűnek tűnik: európai viszonylatban következett be visszaesés. Egyes elemzők erre meg is találták a választ: a havi statisztikai adatokból ugyanis az derült ki, hogy augusztussal bezárólag növekedett az eladásszám (uniós szinten például 2018 augusztusában 30 százalékkal több új személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint 2017 augusztusában), azt követően egy mérséklődési tendencia következett be. Ez összefüggésbe hozható a környezetszennyezés-kibocsátás új tesztelési normáival, a WLTP-vel. (World Wide Harmonised Light Vehicle Test Procedure): a 2017. szeptember 1-jétől bevezetett új normák jó néhány autógyár számára „fejtörést” okoztak, illetve átállásra kötelezték őket, ami esetenként időigényesnek bizonyult. Ezzel egyidejűleg a WLTP-nek meg nem felelő már legyártott gépkocsikon való mielőbbi túladás reményében a már­kaképviseletek különböző promóciós, árkedvezményes akciókat bontakoztattak ki. Amikor ezek „lefutottak”, bekövetkezett az eladásszám visszaesése is: 2018 szeptemberében 23,5 százalékkal, októberében 7,3 százalékkal, novemberében 8 százalékkal és decemberében 8,4 százalékkal, a megelőző esztendő azonos hónapjaihoz képest. A végeredmény pedig az lett, hogy az európai piac 2018-ban a megelőző évhez viszonyítva 0,1 százalékkal zsugorodott. Legtöbbet, legiramosabban… Uniós viszonylatban – amint már arra utaltunk – némi plusszal zárult az év, s ez mindenekelőtt a közép-európai országok javára írható, amelyek szintjén 8 százalékos piacbővülésről beszélhetünk. Annak ellenére, hogy Németországban 0,2 százalékkal csökkent az eladásszám, mégis ott vásárolták meg a legtöbb új személygépkocsit, szám szerint 3 435 778-at. Az eladási toplistán a második helyre Nagy-Britannia került, ahol ugyan 6,8 százalékos piaczsugorodás következett be, mégis sikerült a forgalomba 2 367 147 új járgányt beíratni. A harmadik helyet Franciaország foglalta el, ahol 3 százalékos piacbővülést jegyeztek, a forgalomba beíratott új személygépkocsik száma elérve a 2 110 748-at. A negyedik helyre Olaszország került, ahol ugyancsak csökkent, nevezetesen 3,1 százalékkal az eladásszám, de ennek ellenére 1 910 025 egységet találni az értékesítési „leltárban”. Zárjuk a sort Spanyolországgal, ahol 7 százalékos növekedést jegyeztek, ami azt jelenti, hogy 1 321 438 új személygépkocsi talált gazdára. A százalékarányban kifejezett növekedési ütem tekintetében a toplista első helyére Litvánia került 25,4 százalékkal, a második helyet, amint az már ismeretes, országunk foglalta el 23,1 százalékkal, a harmadikat pedig Horvátország 18,7 százalékkal. Látványos arányokról van szó, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mindhárom olyan ország, amelynek piaci részesedése európai viszonylatban elenyésző, s ugyanakkor az abszolút számban kifejezett eladás sem „eget rengető”. (Litvániában 32 447 új személygépkocsit jegyeztettek be a forgalomba, Horvátországban 59 856-ot, országunkban viszont jóval többet, de mégis „keveset”, szám szerint 130 919-et.) Továbbra is első helyen A Volkswagen Csoport az utóbbi időszakok viszontagságos fejleményei ellenére is megőrizte első helyét az eladásszám tekintetében, s ez immár az ötödik éve, hogy így van: 10,83 millió egységet szállított le, ami 0,9 százalékos bővülést jelent. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ebbe a számba belefoglaltatnak a MAN és Scania tehergépkocsik is, azok nélkül a leszállított gépjárművek száma 10,6 millióra csökken. Ha szem előtt tartjuk ezt a tényállást, akkor az első hely a Renault–Nissan–Mitsubishi szövetséget (Renault S.A. Nissan Motor Co Ltd. Mitsubishi Motors Corp) illetné meg, amely a múlt esztendőben 10,76 millió egységet értékesített (ebbe a számba belefoglaltatnak a kis haszongépjárművek is). A harmadik helyet a Toyota foglalta el 10,59 millió járművel, ebbe a számba belefoglaltatik a Toyota, a Lexus, a Daihatsu, valamint a Hino Motors teherautói is. A fentebbi adatok a világszinten eladott gépjárművekre vonatkoznak. Ugyanakkor meg­jegyzendő, hogy az európai piacon is a legjelentősebb szereplő továbbra is a Volkswagen Csoport volt (több mint 3,6 millió járgánnyal), a második helyre pedig szinte meglepetésszerűen a PSA Peugeot–Citroën Csoport (Peugeot, Citroën, DS, Opel és Vauxhall) került, amely uniós szinten rekordszámba menő növekedést jegyzett, nevezetesen 32,8 százalékot, ami közel 2,5 millió személygépkocsiban „testesül meg”, egyszersmind uniós viszonylatban 16,1 százalékos piaci részesedést jelentett. A harmadik helyet a Renault Csoport foglalta el, amely eladásszámát az Európai Unióban 0,8 százalékkal növelte, ami 1 614 410 egységet jelent. Ez a harmadik hely jobbára a Dacia márka javára írható, amely eladásszáma 12 százalékkal gyarapodott, de ugyanakkor a Renault 3,9 százalékos visszaesést jegyzett. Szlovákia „nagyhatalom” A múlt esztendőt a szlovákiai autóipar is rekorddal zárta, lévén, hogy több mint 1 millió gépkocsi került le az ottani gyárak szerelőszalagjairól. Szlovákia egyébként bizonyos értelemben nagyhatalom, lévén hogy világelső az egy lakosra jutó legyártott gépkocsik száma tekintetében. A Volkswagen Szlovákia, a Kia Motors Szlovákia, a PSA Group Szlovákia és a Jaguar Land Rover a múlt esztendőben együttesen 1 080 000 személygépkocsit szerelt össze, s ennek alapján számítódott ki, a rekordot jelentő egy lakosra jutó 198 gépkocsi. Egyébként a szóban forgó ismérv tekintetében már 2017-ben is a ranglista első helyét foglalta el. Amúgy idén 1 115 000 személygépkocsi legyártására számítanak, ugyanakkor a gépkocsigyártással foglalkoztatott alkalmazottak szá­ma valószínű, hogy meg fogja haladni a 300 000-et. Idetartozik az is, hogy a múlt esztendő októberében a Jaguar Land Rover Nyitra városában egy új gyáregységet nyitott meg. Vannak olyan európai országok, ahol az autógyárak rákényszerültek a termelés „zsugorítására” mindenekelőtt Nagy-Britannia, ahol a Brexit előszele megérintette a gépkocsigyártást is: a múlt esztendőben 1,52 millió járművet szereltek össze 9,1 százalékkal kevesebbet, mint 2017-ben, s ezzel egyidejűleg az szektorba eszközölt beruházások majdhogynem felére csökkentek. Az olasz Fiat autógyár termelése ugyancsak visszaesett, tételesen 10 százalékkal, ez egyes feltételezések szerint a kínai felvevőpiac beszűkülése okán következett be. Az idei esztendő sem ígérkezik reményteljesnek, ugyanis máris bejelentették, hogy két olaszországi gyáregységükben a foglalkoztatottak számát jelentős mértékben csökkenteni fogják. És ha már terítékre került az idei esztendő, akkor megemlíthetjük azt is, hogy a Volkswagen Csoport győri gyárában a januárban bekövetkezett egyhetes sztrájk jelentős érvágást jelentett: az ott gyártandó motorok leszállítására nem kerülhetett sor, ennek okán pedig a szokásosnál 10 000-rel kevesebb Audi márkájú személygépkocsi került le a cégcsoport érintett gyáregységeinek szerelőszalagjairól. Egyébként a nagyszabású sztrájk eredményesnek bizonyult, mert teljesültek a szakszervezeteik béremelési követelései. Közvetlenül nem idetartozik, de érdemes utalni arra, hogy a Volkswagen Csoport esetében is a személyzeti költségek tekintetében nagy az eltérés annak a függvényében, hogy melyik európai országban is találtatik annak (azoknak) az adott gyáregységei. Szakszervezeti mérlegbeszámolók szerint például 2017-ben a győri Audinál dolgozónként a havi átlagos bérköltség 512 440 forint volt, a csehországi Skoda esetében 641 497 forint, a szlovákiai Volkswagen gyáregységben 656 607 forint, a lengyelországi Volkswagen esetében 709 749 forint, a spanyolországi Seat esetében pedig 1 115 028 forint. Amúgy piaci elemzők szerint a neves autógyárak közép-európai országokban lévő gyáregységeinél az átlagbér jóval elmarad az anyacégnél jegyzett átlagos bérszinttől. Hazai csúcsteljesítmény A hazai autóipar (a Dacia és a Ford, valamint a több mint 400 komponensgyártó) termelésének értéke igen iramosan, 20 százalékkal növekedett, elérve a 28 milliárd eurót. Ilyen arányú növekedés az utóbbi hét esztendő során nem következett be. Az arány megugrásában megvolt a maga szerepe a craiovai Ford gépkocsigyárnak, amely közel 142 000 EcoSport SUV-ot szállított le, háromszor annyit, mint a megelőző esztendőben, amikor is még a B-Max-ot gyártották. Amúgy az Ecosport révén realizált üzleti forgalom elérte a 2,5 milliárd eurót. Növelte termelését a Dacia is, nevezetesen 7 százalékkal, s ez több mint 335 000 járgányt jelent, ez mindenekelőtt az új Duster javára írható. Amúgy a Duster modellből a tavaly 236 921 került le a szerelőszalagról. Csak úgy futólag említsük meg azt is, ami a legújabb esemény volt a szóban forgó modellt illetően: a múlt hónap végétől kezdődött meg az új 1,3 literes TCe benzinüzemelésű Duster leszállítása, amelynek két verziója van: 130, illetve 150 lóerős. A hazai autógyártás tekinteté­ben nyilvánosságra kerültek egyes, az idei esztendőre vonatkozó célkitűzések, programok is. A mioveni-i Dacia gépkocsigyár nemrégiben kinevezett új igazgatója, Cristophe Dridi a minap közölte, hogy kibontakozófélben van egy nagyszabású kapacitásbővítési program, amely „eredménye” 406 000 gépkocsi/év lesz. Két esztendő során 100 millió eurós beruházást eszközölnek, s annak keretében új gyárépület is létesül, ugyanakkor az alkalmazottak száma 300 fővel fog gyarapodni, s a robotizálási fok a jelenlegi 10-12 százalékról 20 százalékra fog megemelkedni. Craiován sem áll meg az élet, sőt: az ősz folyamán gyártásba vesznek egy új modellt, állítólag az EcoSport-nál nagyobb Ford Puma modellről van szó. (Ezen a néven már forgalmaztak a 90-es években Ford személygépkocsit, de azt Amerikában gyártották az európai piacra, s azzal kívántak az Opel Tigra konkurensei lenni.) Félhivatalos értesülések szerint Craiován újabb 200 millió eurós beruházásra kerül sor, ilyenképpen pedig lehetőség nyílik az alkalmazottak számának 1700 fővel való növelésére (a toborzás már folyamatban van), 2020-ban pedig előreláthatólag legalább 200 000 személygépkocsi összeszerelésére kerül(het) sor Craiován. Hecser Zoltán