Nem egészen egy hónappal ezelőtt számoltunk be a hazai autópiac alakulásáról, valamint arról, hogy abban milyen szerepet is játszott a megkésve beindult idei roncsprogram. A júniusi és a júliusi eladásszám tekintetében annak megvolt a felhajtóereje, hisz a roncsprogram keretében e két hónap során állítólag 17 000 új személygépkocsi talált magánszemély vásárlóra. Hogy július, valamint hét hónap viszonylatában hány új személygépkocsit is írattak be a forgalomba, arra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre egyelőre hivatalos adatok (azok szeptember közepére várhatók). Időközben azonban olyan értesülések, információk és számadatok láttak napvilágot, amelyek úgymond némileg másabb megvilágításba helyezik a hazai gépkocsigyártás és -export, valamint a forgalmazás jelenlegi helyzetét. [caption id="attachment_34986" align="aligncenter" width="1000"] Craiován egyelőre marad a B-Max modell...[/caption] Amint már azt említettük, az nem vitás, hogy június és július folyamán megugrott az eladásszám, s a megelőző hónapokhoz viszonyítva jóval több új személygépkocsit vásároltak meg a magánszemélyek. (Jogi személyiségű entitások esetében némileg másként fest a helyzet, ugyanis az azok számára fenntartott értékjegyek egy bizonyos hányada értékesítésére augusztus hónap folyamán került sor.) Amúgy a szóban forgó két hónap folyamán eladott új személygépkocsik struktúráját illetően is szerepet játszott a roncsprogram. Közismert például az, hogy e program keretében a magánszemélyek jobbára az olcsóbb személygépkocsikat részesítik előnyben, s ezen belül rendszerint a benzinmotor üzemelésűeket. És hogy ez mennyire így van, azt bizonyítják a számadatok is: július volt az az első hónap, amikor a magánszemélyek által megvásárolt gépkocsik nagyobb részarányt, nevezetesen 55 százalékot képviseltek az összeladásban és csak 45-öt a jogi személyiségű entitásúak által megvásároltak. Hét hónap viszonylatában azonban továbbra is ez utóbbiak piaci részesedése a nagyobb, nevezetesen 72 százalékos. (Egyébként júniusban az arány még a következő volt: 46 százalék magánszemélyek és 54 százalék jogi személyiségű entitások.) Ugyanakkor hét hónap viszonylatában a benzin üzemelésű személygépkocsik részaránya elérte az 50,3 százalékot, míg a múlt esztendő azonos időszakában ez az arány csak 46 százalék volt. A hazai eladásszám tekintetében a listavezető továbbra is a Dacia volt, amelynek különböző modellű járgányaiból összesen 18 517 talált vevőre, azaz az összesen eladottaknak 30,2 százaléka. De ennek ellenére az eladási volumen 6,6 százalékkal csökkent. (A második, a harmadik és a negyedik helyet elfoglaló Volkswagen, Skoda és Renault mindegyike esetében a volumen tekintetében növekedés mutatkozott.) A Renault esetében el egészen 38 százalékig. Nos, a dolgok ilyenszerű alakulásának a maga nemében figyelmeztető jellege is van… Bekövetkezett a hanyatlás A nemrégiben nyilvánosságra került adatok szerint hét hónap viszonylatában a hazai gépkocsigyártás 8,2 százalékos visszaesést jegyzett, s ezzel egyidejűleg az export volumene 8,4 százalékkal zsugorodott. Ez az utóbbi tíz esztendő legjelentősebb arányú visszaesése. Egyesek szerint ez a visszaesés annak tulajdonítható, hogy a ráncfelvarráson átesett Logan és Sandero piacra dobására csak majd az ősz folyamán kerül sor, ugyanakkor Craiován késlekedés mutatkozik egy új modell gyártásba vétele tekintetében. Mások szerint mindkét gyár esetében indokolt lenne új modellek összeszerelésének megkezdése. Egyelőre erről azonban nincs, nem lehet szó. Maradjunk a számadatoknál: július folyamán összesen 29 932 jármű összeszerelésére került sor, azaz 16,6 százalékkal kevesebbre, mint a megelőző hónap során és 24 százalékkal kevesebbre, mint 2015 júliusában. Mindez olyan körülmények között, amikor is rendszerint július csúcshónapot jelent, lévén, hogy augusztusban az autógyárak „vakációznak”. A Dacia esetében hét hónap viszonylatában a visszaesés 7 százalékos volt, a Ford esetében viszont 2015 azonos időszakához viszonyítva 15 százalékos. Az export tekintetében az már biztosra vehető, hogy nem ismételhető meg a 2014-es esztendei rekord, amikor a kivitelre került hazai gyártmányú gépkocsik száma 364 251 volt. De még a tavalyi 355 297 darabot számláló export sem. Nem, mert a jelenlegi becslések szerint legjobb esetben is csak 325 400–325 600 hazai gyártmányú személygépkocsi exportjára kerülhet sor a 2016-os esztendő viszonylatában. Amúgy az export tekintetében hét hónap viszonylatában a Dacia Duster vitte el a pálmát 115 405 egységgel, ami a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 15,7 százalékos bővülést jelentett. Ilyenképpen pedig a Duster a hazai járműkivitelben 55 százalékos részesedést vallhat a magáénak. Újabb haladék A fentebb felsorolt számada­tokból az is kiderül, hogy a nagyobb gond továbbra is a Ford Romania Rt. háza táján mutatkozik. Valahogy nem akarnak összeállni a dolgok ott Craiován. A privatizálást követően ilyen vagy olyan okokból kifolyólag nem sikerült eleget tenni a szerződésben vállaltaknak, ami okán a román állammal szemben is nehéz helyzetbe került az új tulajdonos. (Nem térnénk ki a részletekre, csupán arra utalnánk, hogy a privatizálási szerződést jóváhagyó 2008/109-es sürgősségi kormányrendelet értelmében a Ford Romania Rt.-nek nyújtott állami támogatás ellenében a tulajdonosoknak adott határidőn belül el kellett volna érniük egy adott termelési volument és adott számú új munkahely megteremtését, illetve annak hosszú távú megőrzését, mindez azonban nem sikerült, csak részben.) Sokat reméltek a Ford B-Max gyártásba vételétől, az azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sem a hazai, sem pedig a külföldi piacokon nem övezte jelentős piaci érdeklődés, ilyenképpen pedig az elmúlt időszakok során az előirányzottnál jóval kevesebb összeszerelésére kerülhetett csak sor. Hat hónap viszonylatában például uniós szinten csak 23 213 Ford B-Max személygépkocsit sikerült értékesíteni, ami 8 százalékkal kevesebb, mint a megelőző esztendő első félévében eladottak száma. Az elmúlt hónapok során többször is szóba került új modell(ek) gyártásba vételének lehetősége, szándéka. Hallani lehetett ezt is, azt is, de érdembeni és végleges döntés nem került nyilvánosságra. (Ez viszont önmagában még nem jelenti azt, hogy a Ford illetékeseinek a jövőre vonatkozó szándékai nem véglegesítődtek.) Most viszont nyilvánosságra került egy hivatalos dokumentum, illetve a már említett 2008/109-es sürgősségi kormányrendelet módosítására vonatkozó jogszabálytervezet. A közpénzügyi minisztérium a múlt pénteken juttatott el egy közleményt az Agerpres hírügynökséghez. Abban többek között az áll, hogy a Ford amerikai gépkocsigyártó vállalta 130 millió euró értékű pótlólagos beruházás eszközlését a craiovai autógyáránál, ahol megkezdenék egy új gépkocsimodell gyártását. Ennek okán pedig a közpénzügyi minisztérium meghosszabbítaná az annak idején vállalt termelési volumen megvalósításának periódusát 2025-ig. Továbbá az is olvasható a közleményben, hogy a közpénzügyi minisztérium javasolja a már említett sürgősségi kormányrendelet módosítását, amely egyébként törvényes keretet teremtett annak a 75 millió euró értékű állami támogatásnak a nyújtására, amelyre már sor került a Ford Romania Rt. esetében. Akkor a Ford azt vállalta, hogy Craiován az autógyárnál összesen 869 millió euró értékű beruházást fog eszközölni, amely nyomán egy adott számú személygépkocsit, illetve motort állít elő. A mostani jogszabály-módosítás feltétele az lenne, hogy 2019 végéig a Ford saját forrásaiból és állami támogatás igénybevétele nélkül Craiován egy legalább 130 millió euró értékű pótlólagos beruházást eszközöljön. Ebből az összegből 100 millió eurót fordítanának egy új modell gyártásba vételére és 30 millió eurót pedig a motorgyártás termelési volumenének növelésére. A 2008/109-es kormányrendelet javasolt módosítása a román állam szempontjából is előnyös lenne, mert hozzájárulna a craiovai beruházások folytatásához, valamint egy új modell gyártásba vételéhez, egyidejűleg a jelenlegi 2700 fős állomány megőrzésével és új munkahelyek megteremtésének lehetőségével. A mostani módosítás értelmében, amint már arra utaltunk, a Ford kötelezi magát a 130 millió eurós pótlólagos beruházásra és 2025-ig az előzetesen 2017-re beütemezett 810 000 személygépkocsi és 1,5 millió motor legyártására. Ezek szerint bizonyos értelemben a Ford Romania Rt. időt nyerhetne az egykor vállalt kötelezettségei teljesítése tekintetében, de ugyanakkor jelentős értékű pótlólagos beruházást is eszközölne. Amennyiben a meghosszabbított határidőig nem sikerül teljesítenie a vállaltakat, akkor a közpénzügyi minisztérium jogosult lesz az annak idején folyósított állami támogatás visszakövetelésére. Lévén, hogy egyelőre csak egy közleményről, illetve egy jogszabály-tervezetről van szó, csak konkrét szándékokról beszélhetünk. Az új modell tekintetében is óvatosan fogalmaz a közlemény, mert abból nem derül ki, hogy a már nyilvánosságra került esetleges modellek közül melyikről is van szó. (Lehet, hogy ennek az a magyarázata, hogy egyelőre az amerikai fél üzleti titokként kezeli a majdani modellt.) Egy dolog azonban biztos: az idei esztendő folyamán nem (sőt megkockáztatnánk azt is, hogy 2017 első felében sem) lehet számítani a kedvező fordulat bekövetkeztére a Ford Romania Rt.-nél. Hecser Zoltán