Jó és viszonylag eseménytelen évünk volt – foglalta össze Daniela Bortos, a Hargita Megyei Munkaügyi Felügyelőség szóvivője a 2016-os esztendőt kiértékelő sajtótájékoztatóján. És ha arra utalt, hogy tavaly mindössze 12 halálos munkabaleset volt Hargita megyében a 2015-ös 20-szal szemben, és a beérkező panaszok-feljelentések száma 292-ről 85-re csökkent, akkor valóban jó évet zárt a felügyelőség. [caption id="attachment_43568" align="aligncenter" width="1000"] Daniela Bortos: a tavaly több mint ezer kihágást észleltek Fotó: László F. Csaba[/caption] A Hargita Megyei Munkaügyi Felügyelőség biztonsági és egészségügyi felügyeletet végző ügyosztálya tavaly 592 egységben 646 ellenőrzést végzett. Az ellenőrzések során több mint ezer kihágást észleltek, mintegy 900 figyelmeztetést és csaknem száz büntetést róttak ki. Négy esetben törvényszéki eljárást kezdeményeztek. – 2016-ban 85 személy sérült meg munkabalesetben, közülük 12-en elhaláloztak, 73-an időszakosan munkaképtelenné váltak – tájékoztatott Daniela Bortos sajtószóvivő. – Ez tulajdonképpen nem nagy szám, inkább átlagosnak mondható, hiszen 2012-ben 11, 2013-ban 17, 2014-ben 10, míg 2015-ben 20 halálos munkabaleset volt a megyében. Legtöbb áldozatot az építkezés, a fakitermelés és -feldolgozás, illetve a villamosenergia-elosztók követelnek. A munkabalesetet szenvedők több mint fele 40 életév fölötti, foglalkozás szerint pedig az autóvezetők, a villanyszerelők, az erdőkitermelők, illetve az építőmunkások a legveszélyeztetettebbek. A munkaügyi felügyelőség 1448 munkaadó esetében ellenőrizte az alkalmazások törvényességét, de mindössze 40 olyan gazdasági egységet talált, ahol feketén dolgoztatták a munkásokat, összesen 88 személyt. Természetesen egyéb rendellenességeket is találtak a felügyelők az ellenőrzések során: helytelenül vagy hiányosan kitöltött dokumentumokat, kollektív munkaszerződések hiányát, a munkavégzés időtartamának elmulasztását, az éjszakai munkára vonatkozó előírások be nem tartását, azt, hogy nem tartják be a heti pihenőidőt és nincs pontosan meghatározva a munkavégzés ideje. Daniela Bortos elmondta, hogy a munkaügyi felügyelőség­hez összesen 85-en fordultak panasszal (a 2015-ös 292 illetve a 2014-es 557 személyhez viszonyítva), legtöbben a bérek elmaradására panaszkodtak, de többen azt kifogásolták, hogy a munkaadók nem fizetik be az egészségbiztosítási hozzájárulást. Munkahelyi verbális és fizikai erőszak miatt is tettek feljelentést a tavaly a munkavállalók, de volt olyan eset is, hogy télvíz idején fűtetlen munkavégzési felületek miatt fordultak a felügyelőséghez a panaszosok. A jogtanácsos-sajtószóvivő hangsúlyozta, hogy az ellenőrzésekkel egy időben felvilágosító munkát is végeznek, tájékoztatják jogaikról és lehetőségeikről a munkaadókat és a munkavállalókat egyaránt. Jó tudni például, hogy ha a munkavállaló benyújtja felmondását, már nem indíthat eljárást a munkaadó ellen, viszont az alkalmazók is hiába veszik észre, hogy lopnak az alkalmazottak, ha kirúgják őket, már nem fordulhatnak a bűnüldöző szervekhez a lopások miatt. Daniela Bortos az extrém esetek közül a ba­lán­bányai pékséget ismertette, amelynek tulajdonosa kamerákkal rögzítette a kenyértolvajokat – akiket a rajtakapás után elbocsátott –, de hiába indított bírósági eljárást, a lopással vádolt alkalmazottak nyerték meg a pert és még az elmaradt fizetésüket is ki kellett adni. A munkaügyi felügyelőség éves beszámolójából az is kiderült, hogy a sportklubok ellenőrzése során egy olyant találtak, amely 36 személyt foglalkoztatott egyéni munkaszerződés nélkül. Daczó Katalin