A többi székelyföldi településhez hasonlóan, Csíkszentkirályon sem lustálkodnak az emberek: folyton terveznek valamit, pályáznak és meg is valósítják. A helybeliek aktívak, szívesen szerepet vállalnak események szervezésében. Székely Ernő polgármestert az utóbbi egy év megvalósításairól, illetve jövőbeli elképzelésekről kérdeztük, Papp Márton plébános pedig a közösség összetartó erejének fontosságáról beszélt. Nem lehet az utóbbi egy évben elért eredményeket elválasztani az előző évek munkájától – hangsúlyozta Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere, amikor lapunk a község fejlesztéseiről érdeklődött. ‒ Az idén megvalósítottak nem jöhettek volna létre, ha az előző mandátumban nem kezdünk el dolgozni – mondta. Az utóbbi időszakban leaszfaltoztak minden utcát, és most azt tervezik, hogy helyenként második réteget is húznak az elsőre. A faluban az európai út mentén járdát építettek az egyik oldalon, a jövőben pedig folytatják a másik oldalon. Emellett a Büdösfürdő felé vezető úton sáncot ásnak és járdát építenek egy kilométeres sávon. Büdösfürdőn pedig víz- és csatornahálózatot is akarnak építeni, ezt a csíkszentimrei önkormányzattal közösen tervezik. A mezei utakat is javítják, habár ahogyan a polgármester fogalmazott, annyi javítani való mezei út van, hogy nem tudják utolérni magukat. Az iskolával jó az együttműködés: mint az elöljáró elmondta, lovasfoglalkozást akarnak indítani opcionális tantárgyként. Az önkormányzat vásárolna lovat erre a célra, a gyerekek pedig oktató segítségével tanulnának lovagolni. Emellett az iskola udvarán és az épületen is szeretnének újítani, az idén ugyanis műfüves pályát építenek az udvaron a gyerekeknek, és az iskola épületét is szeretnék hőszigetelni, de a polgármester szerint ez még évekig is eltarthat. A tanuszodától a kempingezőhelyig A kultúrotthon felújítását már három éve tervezik az önkormányzatnál, és a polgármester reméli, hogy az idén hozzá is foghatnak. Mint mondta, részleges felújításról van szó: füstérzékelőket szerelnek be, és olyan nyílászárókat, amelyek a füstérzékelő riasztásakor automatikusan kinyílnak, továbbá kicserélik a bútorokat. A tanuszoda építésére most pályáznak a cégek, és a polgármester szerint, ha minden rendben megy, akkor jövőre el is készülhet. Ha ezzel meglesznek, akkor a Borsáros-fürdőt is bővítenék sókamrával, medencével. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését befejezték a községben, a közvilágítás felújítása viszont még hátravan. További megvalósításra váró tervekből sincs hiány: az Olt fölötti lengőhíd helyett szeretnének stabil hidat építeni, amelyen traktorok, szekerek is közlekedhetnek. Továbbá a Somlyókúti utat is könnyen járhatóvá tennék és lekavicsoznák azért, hogy összekössék Hargita és Kovászna megyét, valamint be akarják vezetni a gázt a falu északnyugati határán található Fenyésbe is. Emellett terveik szerint Fenyésben a víz- és csatornahálózatot is kiépítenék, azután pedig aszfaltoznának a völgyben. A polgármester megemlítette, hogy a kirándulni vágyóknak autós kempinget szándékoznak létrehozni a Borsáros-fürdő környékére vagy pedig a piknikterület erdő alatti részére. Emellett befödik a piknikhelyen levő épületet is. Életerős közösség lakja a települést A községvezető mesélt a község három néptánccsoportjáról is: a Bimbócskák, a Rügyecskék és a Vadrózsák együttesben mintegy száz gyerek tanulja a tánclépéseket. A Vadrózsák legutóbb a lázárfalvi csűrdöngölőn léptek fel. A községben fúvószenekar is van, akárcsak nyugdíjasklub, amelynek tagjai aktívak a község életében. Jelenleg nincs csíkszentkirályi focicsapat, de a Borsáros együttesét szeretnék újraindítani. A községben közösségi futásokat és biciklitúrákat is szoktak szervezni a mozogni vágyóknak. A szentkirályi közösség a kalákától sem riad vissza: a polgármester emlékeztetett arra, hogy a tavasszal sikeres szemétszedést szerveztek a községben, és meglepően sokan vettek részt, több mint négyszáz zsák hulladékot gyűjtöttek össze. A polgármester hangsúlyozta, hogy az ilyen és ehhez hasonló eseményeken enni- és innivalóval köszönik meg a jelenlévők segítségét, amelyet az önkormányzati tanácstagok tiszteletdíjából vásárolnak meg: ‒ A tanácstagok mindig a közösség számára ajánlják fel ezt a díjat – tette hozzá. Mivel a tavaly elmaradt, az idén egyhetes falunapokat szerveznek a községben, kulturális és sporteseményeket egyaránt, és a polgármester szerint idén igyekeznek igazán színvonalassá tenni a rendezvényt. Székely Ernő a mondandóját összegezve csak annyit mondott: mindig a közösségért dolgoznak. A fagyi és a vattacukor is helyben készült Papp Márton, a helyi római katolikus plébános két éve szolgál Csíkszentkirályon: eddigi tapasztalata szerint az ott lakók vágynak a közösségi életre, és az események szervezésekor ezt az igényt tartják szem előtt. A közösséget a közösség tartja életben – ezt nagyon fontosnak tartja. Úgy véli, hogy egy ötlet csak úgy valósulhat meg, ha a hívek is részt vesznek a szervezésben, és akkor is folytatják a munkát, ha a pap kiáll a képből. Mint mondta, a papnak összefogó, koordináló és támogató szerepe van, így válik életképessé a közös munka. Jó példa erre a női lelki nap szervezése, amelyre az igényt a hívek fogalmazták meg, és ők is voltak a szervezők, az eseményen mintegy nyolcvan résztvevőt számoltak. A februári Házasság Hetén is sok résztvevő volt, összesen húsz pár vett részt az eseményen, és nemcsak házaspárok, hanem fiatal jegyesek is ellátogattak az eseménysorozatra. Az idei programkínálatot játékesttel, előadásokkal és filmesttel bővítették. A visszajelzések alapján az atya úgy véli, hogy szükség volt erre a rendezvényre, tartalmas és értékes napok voltak. Továbbá a plébánián a gyermeknap alkalmából is szerveztek programokat, és ebben az atya szerint az volt a legjobb, hogy minden szentkirályi volt, a szó szoros értelmében: a bábjátékot helyiek mutatták be, a fagyi és a vattacukor is Szentkirályon készült, a kézműves-foglalkozásokat és a gyermektornát is helyiek vezették. Az időseket is bevonták a szervezésbe, ők készítettek szendvicseket a gyerekeknek. Annak ellenére, hogy esős, hűvös idő volt, több mint 160 gyermek vett részt a plébánián megrendezett programokon. ‒ Ha hívtunk volna más településről szervezőt, úgy is biztosan szuper lett volna, de az nem lett volna olyan, mint a magyar narancs: kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk. Szerintem ez tartja életben a közösséget, hogy képesek vagyunk egymást megérteni és ezáltal másokat éltetni – vélekedett mosollyal az arcán. Különleges hittanórák A fentiek mellett lelki napot szerveztek a kórusnak, az ifjúsági csoportnak és a zenekarnak. Utóbbinak másfél napos tábora is lesz Büdösfürdőn. Különlegesség, hogy a hittanórákat a járvány előtt Kett-módszerrel tartották meg. Erről a módszerről azt kell tudni, hogy a gyermek testi, lelki és szellemi egységére alapozva végzik a tevékenységeket, a gyermek aktív része mindennek, ami az órán történik. A járvány miatt azonban egy ideig nem tudtak ilyen különleges hittanórát tartani. Mint az atya mondta, az ötlet a pedagógusoké volt: az óvó és tanító nénik javaslatára kereste meg a tisztelendőt Nagy Enikő Kriszta mallersdorfi ferences nővért, aki ezzel a módszerrel neveli a gyerekeket a hittanórákon. Van hétfői imacsoport, baba-mama klub és egyházi kórus is. Utóbbiban középkorú és fiatal tagok vannak – az, hogy a fiatalok is csatlakoztak a kórushoz, az atya szerint reményt ad a folytatásra. A plébános szerint pozitívum, hogy egyházi kórus és ifjúsági zenekar is van, hiszen a kettő teljesen más érzésvilágot képvisel, de mindkettőnek van helye a liturgiában, nem zárják ki egymást. Az ifjúsági zenekarnak 32 tagja van, és az a sajátossága, hogy a régi, már családos „ifjak” is játszanak, de a fiatal és kezdő zenészek vannak a figyelem középpontjában. Az ifjúsági órákon szintén sok fiatal részt vesz. ‒ Volt olyan alkalom, amikor ötvenen voltunk. Azt szoktam mondani, hogy mivel a járvány ideje alatt a szórakozóhelyek zárva voltak, ezért jöttek ifjúsági órákra – tette hozzá nevetve az atya. Hozzáfűzte: nem hiszi, hogy az ifjúsági órán való részvétel csak ürügy lett volna arra, hogy eljöjjenek otthonról. Ezeket az órákat a segédlelkész tartja, azért, mert ő maga is fiatal, és könnyebben megtalálja a közös hangot az ifjúsággal. [caption id="attachment_125304" align="aligncenter" width="2048"] A gyermekek testi, lelki és szellemi egységére alapozva végzik a tevékenységeket   Fotó: Papp Márton[/caption] Kávézzon a plébánossal! Papp Márton igyekszik munkatársakat keresni magának, akik szerepet vállalnak, ha szervezni kell valamit. Elmondása szerint igyekszik minél több hívet bevonni a munkába, leginkább azért, hogy ne mindig ugyanazok a személyek feleljenek mindenért, hiszen minél többen odaállnak, annál inkább oszlik a teher. Az atya munkatársai a pedagógusok, édesanyák, édesapák és fiatalok, akik hajlandók szerepet vállalni a plébánia életében. ‒ Ha mindenkit számba veszünk, akkor harminc-negyven fős csapatról beszélünk – pontosított. A plébánia havonta megjelentet egy lapot, a Fügefát, amelybe a hívek és a plébános is ír, és amelyet Szentkirályon nyomtatnak ki. A nagymisét a plébánia udvarán, a szabadtéri oltárnál tartják. A pandémia ideje alatt jöttek rá, hogy ez kényelmesebb és kellemesebb, hiszen a babakocsikat is be lehet tolni az udvarba. Különlegesség, hogy a szentmise után a hívek a plébánián kávézhatnak: ‒ Hatvan–száz kávét főzünk le ilyenkor. Elmondtam a híveknek, ezzel nem az a célom, hogy velem, a pappal beszélgessenek, hanem az, hogy egymással tudjanak szóba állni, beszélgetni az emberek. Befejezésképp a plébános elmondta: szívesen fogadja a legkülönbözőbb ötleteket a hívek részéről, és hajlandó együttműködni bármiben, ami a keresztény erkölcsbe belefér.

Péter Ágnes