Székelyföldi viszonylatban új szántóföldi kultúra meghonosítására tettek kísérletet ebben az évben háromszéki és csíki termelők. A csicsóka – amit tót répa és földi alma néven is ismernek a vidéken – betakarítása a következő hetekben várható, így a mérleget ezután vonják meg a gazdák, de a kilátások biztatók. Jövőre más gazdákat is bevonnának a termelésbe, és a garantált felvásárlást is biztosítani akarják. [caption id="attachment_14079" align="aligncenter" width="620"] Hektáronként 40-60 tonnás termést is hozhat a csicsóka. Tápláló gumók Fotó: Daczó Dénes[/caption] Az őszi vetések harsányzöld táblái mellett a szántóföldeken Csíkban már csak a csicsóka zöldell és virágzik. A zsögödi határban, a Pap völgyében másfél hektár területen termeltek idén első alkalommal csicsókát a kísérletező kedvű termelők. Ígéretes vetésforgóként is A csicsókával beültetett parcella az összesen százötven hektáron gazdálkodó csíkszeredai Agromec Rt.-hez tartozik – mondta el Hella Tibor, a cég társtulajdonosa. A mezőgazdasági vállalkozás által művelt területeken a burgonya számít fő kultúrának, azonban – körültekintő gazdához illően – a szántóföldek művelésében szigorúan betartják a vetésforgót, így csak minden harmadik évben termelnek pityókát ugyanabban a parcellában. Komoly vetésforgóra van tehát szükség ahhoz, hogy a burgonya betegségeit megelőzzék. – A vetésforgó Csíkban elég szegényes, mert nincs napraforgónk, nincs kukoricánk, mivel az éghajlat ezt nem engedi meg, ezért gondolkodtunk úgy, hátha a csicsóka vetésforgóként megfelelő lenne a krumplihoz – mondta el lapunknak Hella Tibor. Mint kiderült, az eddig alkalmazott vetésforgók mellé most másfél hektáron a csicsókát próbálták ki. Többhasznú növény Az új kultúra kiválasztásánál az sem volt elhanyagolható szempont, hogy termesztése alacsony költségekkel jár, ugyanakkor a növény szára és a gumók is jövedelmet hozhatnak a gazdának. – A csicsókánál is a krumpli termesztésénél használt technológiát alkalmaztuk. A mélyszántás után forgóboronával végeztük a talaj-előkészítést, majd a burgonyaültető géppel 75 centis sortávolságra és 30 centiméteres tőtávolságra ültettük el a gumókat – magyarázta Hella Tibor. Egy hektárba 40 ezer gumó került. Az ültetés után kapálás és hompolás következett, akárcsak a burgonya esetében. A tapasztalat szerint az áprilisban ültetett gumók gyorsan kikeltek. A Magyarországról származó nemesített csicsóka ültetése után a termesztés során vegyszert nem használtak. Ez szintén csökkentette a termesztési költségeket. – Bár az első időszakban volt gondunk a gyomnövényekkel, a későbbiekben a csicsóka elnyomta ezeket – tette hozzá Hella Tibor. A ma még zöldellő és virágzó parcellákon a csicsóka szára két méter magasra is megnőtt. A betakarítást két hét múlva tervezik. Elsőként a csicsóka szárát akarják lesilózni, mégpedig azt is konkrét hasznosítási céllal, ugyanis Debrecenben készült elemzés szerint a csicsóka szárának fehérje- és rosttartalma a silókukoricáénál is magasabb, így kiváló a szarvasmarhák takarmányozására. Tanulóidőszak Mivel kísérleti évről van szó, így a szár betakarítást is ennek megfelelően alakítják. Ha szükséges, a kézi betakarítást sem tartják kizártnak, de ez azonban már jelentősen növelné a költségeket. A szár levágása után, a tervek szerint pityókapergetővel felszínre hozott gumókat mindenképp kézzel gyűjtik be. A csicsóka gumói a felszín alatt nyolc centiméterre, fürtösen helyezkednek el. A gyökérzetről könnyen leválik, héjához lazán tapad a föld, így tisztán szüretelhető. A hosszú tenyészidejű gumók a burgonya betakarításakor még tojás méretűek voltak, azonban ősz végére a gumók súlya fészkenként akár a két kilót is elérheti. A szakirodalom hektáronként 40-60 tonnás hozamról beszél. A folytatás a betakarítási tapasztalatoktól és az értékesítés utáni számítástól is nagyban függ. Annyi biztos, hogy eddig a ráfordítás nem volt olyan nagy – hangsúlyozta Hella Tibor. A csicsóka gumói továbbszaporításra, a nagyobb méretűek étkezésre hasznosíthatók. Daczó Dénes