Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken hozta nyilvánosságra a fogyasztói árindexre vonatkozó jelentését. Az árak alakulására vonatkozó táblázatokhoz mellékelt szövegrészben többek között arra is utalás van, hogy az elmúlt hónap során is problematikusnak mutatkozott az adatok begyűjtése, ami miatt akár kétségek is felmerülhetnek a számadatok megbízhatóságával kapcsolatosan. Ezzel nem lehet nem egyetérteni… [caption id="attachment_107840" align="aligncenter" width="629"] Illusztráció: freepik.com[/caption] Kezdenénk a számadatok „szavahihetőségével”: nehezen képzelhető el például az, hogy 2019 decemberéhez viszonyítva májusban csak 1,58%-kal drágultak a higiéniai árucikkek és az egészségügyi cikkek csupán 0,3%-kal. Ha csak a különböző fertőtlenítőszerek és egyes védőeszközök (maszk, gumikesztyű stb.) árainak dinamikáját tartjuk szem előtt, hihetetlennek tűnik, a csekélyként feltüntetett drágulás. Nézzük meg a közlemény leglényegesebb adatait: az élelmiszerek a múlt esztendő májusához viszonyítva 5,25%-kal drágultak, decemberhez viszonyítva pedig 4,78%-kal. Akár iramosnak is nevezhető ez a növekedés, s jobbára ennek tulajdonítható, hogy az előző év azonos hónapjához viszonyítva a fogyasztói árindex 2,26%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban (azaz a fogyasztói árak átlagosan ennyivel voltak nagyobbak az egy évvel korábbinál). Igaz, áprilishoz viszonyítva elenyésző volt a növekedési arány, alig 0,05%-os. Az élelmiszerek esetében áprilishoz képest viszonylag jelentősebb, 1,94%-os drágulás következett be a liszt esetében, 1,13%-os a szemes bab és egyes zöldségféleségek esetében, 6,24%-os a friss gyümölcsök esetében és 4,63%-os a déli gyümölcsök esetében. Olcsóbb lett, de nemigen érezhetően, alig 0,72%-kal a krumpli (ugyanakkor 20,8%-kal még mindig drágább volt, mint 2019 decemberében), 3,61%-kal kerültek kevesebbe a gyökeresek és mintegy 1%-kal a tojás. Amúgy megjegyezendő az is, hogy április és május folyamán csökkent a kiskereskedelmi áruforgalom, s ennek is meglehetett a szerepe – legalábbis egyes áruféleségeknél – az árak viszonylagos féken tartásában. Az ipari árucikkek esetében a megelőző hónaphoz viszonyítva minimális elmozdulás következett be, talán mondanunk sem kell a drágulás irányában, de az egyetlen esetben sem haladta meg a 0,3%-ot. Az üzemanyag olcsulási tendenciája továbbra is megnyilvánult: az 1,75%-kal került kevesebbe, mint áprilisban és 9,91%-kal kevesebbe, mint 2019 decemberében. Ez a kedvező tendencia – amely egyébként visszafogta a fogyasztói árindex elrugaszkodását is – a jelek szerint május végén megtorpant, s szakelemzők szerint a kőolaj világpiaci ára kezdett átállni a növekedési trendre. Ami megdrágulhat… A nyári szezon az idényáruk szempontjából kedvezőnek szokott bizonyulni. Idén nem így lesz, főleg a gyümölcsféleségek esetében nem, mert jelentős terméskiesés következett be. Ez már meglátszott az elmúlt időszakokban is, például az eper és a cseresznye áraiban, de szűkebb pátriánkban a hazai paradicsom és a paprika sem igen van kézügyben, mármint az árak tekintetében. Amúgy nincs szó helyi jelenségről, azaz romániairól, mert az anyaországban is hasonló a helyzet: hivatalos becslések szerint ott az idei gyümölcstermés mintegy 50 ezer tonna lehet, holott egy átlagos évben 800-900 ezer tonna terményt szoktak betakarítani a gazdák. (Amúgy Magyarországon éves viszonylatban az élelmiszerek ára 8,4%-kal nőtt, azon belül a sertéshúsé 20,7%-kal, az idényáras élelmiszereké pedig 19,1%-kal. Ugyanakkor az inflációt az üzemanyagok árának 22%-os csökkenése révén vált lehetségessé „féken tartani”.) Az uniós tagállamok inflációs rátájára vonatkozó statisztikai jelentést majd csak néhány nap múlva hozzák nyilvánosságra, de valószínű, hogy Románia annak nemkívánatos élbolyában fog találtatni. Ilyen kontextusban arra is utalhatunk, hogy az élelmiszerek fogyasztói árainak 4,78%-os emelkedése 2019 decemberéhez képest ugyancsak meggyengíthette a nyugdíjak vásárlóerejét. Akár úgy is fogalmazhatnánk: hol van már a tavalyi nyár, azaz a 2019. szeptember 1-jei nyugdíj

Hecser Zoltán