Nemcsak hobbi és sport, hanem életforma – vallja Benkő Zsolt kutyakiképző, aki kitartó és következetes munkával vívta ki magának hosszú évek alatt az elismerést. Jelenleg ő az egyedüli szakember a megyében, akit mentőkutyáival eltűnt személyek keresésére lehet bevetni. Elmondása szerint élete mindig a kutyák körül forgott. – Kutyáim mindig voltak, gyerekkorom óta folyamatosan kutyázom. A katonaságom ideje alatt a nagyszebeni országos rendőrkutya-kiképző központban találkoztam először a szolgálati kiképzéssel, a nyomkövetésekkel, a fogásokkal, az engedelmes gyakorlatokkal. Engem kiváltképp a nyomkövetés fogott meg – eleveníti fel a kezdeteket a Farkaslakán élő szakember. A sorkatonaság után 1994-ben egy kevés időt még eltöltött az állami rendőrségnél, de mivel nem volt szabad poszt, és más munkakörben kellett volna elhelyezkednie, úgy döntött, hazajön. Az azt követő években folyamatosan próbálkozott kutyákkal: tömbházbeli első kutyája egy dobermann volt, amit Jászvásárról vásárolt komoly pénzért. – Lakásban nem lehet kutyát tartani, érzékeny volt, nyáron megfürdött a Küküllőben, hazáig szaladt a bicikli után és tüdőgyulladást kapott. Nem lehetett megmenteni. Akkor nagyon elment a kedvem a kutyatartástól, és abba is hagytam egy darabig, a kétezres évek elejéig ipari alpinizmussal foglalkoztam, de közben mindig is követtem az aktuális kutyás fejleményeket – mondja. 2005-ben ismét eljött Zsolt ideje: Farkaslakára költöztek, és első dolga az volt, hogy minél hamarabb beszerezzen egy kutyát. – Egy vásárhelyi barátom segítségével Olaszországból hoztunk egy németjuhász szukát, és akkor kóstoltam újra bele a sportkutyázásba, ami a szolgálati kutyaképzésnek a civil sportváltozata. Azzal a kutyával már komolyabb szinten kezdtem foglalkozni, versenyekre járni, gyakoroltuk a nyomkövetést, engedelmes őrző-védő munkát. Vásárhelyre jártam edzésekre, kutyás társakat is találtam, többek közt Bara Géza személyében. Kutyáinkat föltornáztuk az egyes vizsgáig, ami nyomkövetésből, engedelmességből és őrző-védő szakaszokból áll. Sikerült azzal a kutyával elég jó eredményeket elérnem, de éreztem, hogy nem az igazi, kell egy következő, egy még jobb – mondja Zsolt. Így került hozzá 2007-ben Magyarországról Zeusz, a német vérvonalból származó koromfekete németjuhász. Vele sikerült elérni a hármas fokozatot, a legmagasabb szintet, többször volt országos bajnok, és a német­juhász szukával több sikeres almot is összehoztak, amely nagyon jó kölyköket eredményezett, több leszármazottja volt sikeres a sportban. Szuper törzskönyvvel rendelkezett, elit származású bizonyítványa volt, viszont öt-hat éves korára sérülésből adódóan olyan könyökdiszplázia alakult ki nála, hogy használhatatlanná vált. – Ekkor ismét elment a kedvem a németjuhászoktól, több helyről hallottam, hogy probléma van velük, csípődiszplázia, gerincprobléma, fogazathiányosság stb., és akkor kezdtem el figyelgetni a belgajuhászokat. 2012-ben vásároltuk meg a francia vonalból származó Jennát Vásárhelyről, és 2013-ban választottam hozzá a holland vérvonalból származó Argót, Nagyváradról. Abban az évben meg is rendeztük az első sportkutyás munkavizsgát Farkaslakán, és utána öt éven keresztül minden évben. Zsolt szerint Jenna és Argó tökéletes választás volt: a két kutya nagyon jól kiegészíti egymást és vérvonalban is találnak: a szuka hatalmas munkakedvvel, nagyon jó szimatmunkával rendelkezik, a kan kiegészíti a gyorsaságával, kemény fogásával, határozottságával. A kettejük párosításából is nagyon jó kölykök születtek: a magyarországi bajnokcsapatba is bekerült egy, ugyanakkor jelenleg Románia egyik legeredményesebb szuka is innen származik. Az igény hívta életre 2012-ben, miután háromszor kellett lehívni a megyébe a kolozsvári mentőkutyásokat, hogy segítsenek eltűnt személyek felkutatásában, vetődött fel a kérdés a megyei önkormányzat részéről, hogy megbíznák Zsoltot a mentőkutyák kiképzésével. – Akkoriban önkéntes hegyi- mentőként elvállaltam a feladatot, havi rendszerességgel jártam fel Jennával és Argóval Kolozsvárra edzeni az erdélyi hegyimentőkutyás egyesülethez. A megyei tanács támogatásával már első évben megvásároltuk az utánfutót, és több esethez hívtak – meséli Zsolt. Azt is elmondta, hogy nagyon fárasztó, kemény munka a kutya számára a keresés, másfél kilométeres nyomkövetés után teljesen kimerül, de rövid idő alatt hatalmas területet tud bejárni és ez felgyorsítja a keresést. Jenna nyugodtan, kiegyensúlyozottan használja a légszimatot, a légáramlatokat, a szelet, ügyesen, célirányosan megy, amikor szagot fog. Argó először vizuálisan dolgozik, ezért jó rövid távra bevetni, sűrű, bozótos helyekre: gyors, szétbont mindent, és ha nincs eredmény, csak akkor kezdi használni az orrát. A két kutya jól kiegészíti egymást. Amint megtudtuk, Sábát, a nyolc hónapos németjuhászt felszíni nyomkövetésre tanítja be, neki az lesz a feladata, hogy személyes tárgyról vagy nyomról indítva megtalálja az eltűnt személyt. Bővítené a tevékenységét A megyében kizárólag Zsolt kutyái használhatók eltűnt személy keresésére, ezért a megyei tanács alkalmazásában egész Hargita megyére kiterjed a munkája. Ha valaki eltűnik, elsősorban őt riadóztatják. Az utóbbi időben több eltűnt személy keresésében vettek részt, legtöbb esetben sajnos akasztott személyre is bukkantak. A kutyák specialitása az erdőn, mezőn, hegyen eltévedt személyek felkutatása, de szakosodhatnak például lavina által elsodort emberek keresésére is. – Ezt a képzést nemrég sikeresen elvégeztük a Fogarasi-havasokban, Argóval második éve veszek részt ezen a téli kiképzésen oktatóként, vizsgáztatóként, résztvevőként. A mentőkutyák a földrengések esetén romok alá temetett személyek keresésére is használhatók. Zsolt hivatásos hegyimentőként is teljesít szolgálatot: téli szezonban a Madarasi-Hargitán és a varsági sípályán segít, tavasztól őszig a turistautak rendben tartása, a turistazónák felügyelete, hegyi menedékek rendben rakása, az Almási-barlang és környékének felügyelete is hozzájuk tartozik. – Szeretném bővíteni a tevékenységeket, újabb kutyákat szeretnék beszerezni és összehozni egy kisebb mentőcsapatot. Nemrég az Országos Hegyimentő Szolgálat kért fel, hogy országos szinten felmérjem a mentőkutyák helyzetét, a csapatok felállását, hisz az országban negyvenkét egységből csupán tizenkét egységben van tizenhét kutya. Valamilyen formában iskolákat, tanfolyamokat kellene szervezni, hogy legalább három-négy éven belül bővüljön ez a létszám – mondja terveit. A kutyákkal való foglalkozás számára életforma, vallja, hisz mindennap – beleértve az ünnepnapokat is – többórás foglalkozást igényelnek, másképp nem lehet eredményt felmutatni. Ehhez szükség volt családja támogatására is, akik kitartóan mellette álltak az elmúlt években. Boróka lánya és Dani fia a gyakorlati munkában, etetésben segít be, felesége Ildikó, pedig morálisan támogatja. Rengeteg pénzbe belekerül, de lehetetlen abbahagyni – mondja Zsolt, aki mindennap újult erővel igyekszik minél többet kihozni kutyáiból.

Nagyálmos Ildikó