Tegnapi lapszámunkban már hírt adtunk arról, hogy még március elején útjára kellett volna indítani azt a Start Up Nation-Románia elnevezésű programot, amelyre a január 30-án megjelent 2017/10-es sürgősségi kormányrendelet vonatkozott. Annak értelmében az üzleti környezeti, a kereskedelmi és vállalkozásügyi minisztérium keretében indult volna ez a program, amely arra lett volna hivatott, hogy ösztönözze a kis- és közepes vállalkozások (KKV) létrehozását. Erre mindmáig nem került sor, és időközben a kormányrendelet parlament általi „szentesítése” során azt gyakorlatilag átírták. Azaz a jogszabály még hatályba sem lépett, léphetett, s azt máris egy másabbal helyettesítették, s ilyenképpen – akarva, nem akarva – egy több mint három hónapos csúszás következett be. [caption id="attachment_50520" align="aligncenter" width="680"] Ilan Laufer programkoordinátor: júniusban útnak indítjuk...[/caption] Tulajdonképpen elnapolás következett be, mert a szóban forgó programról nem mondtak le, csak azt más köntösbe öltöztették. Mondjuk ezt annak okán, hogy da Hivatalos Közlönyben május 24-én megjelent sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó 2017/112-es törvény, majdhogy köszönő viszonyban sincs az előbbi szövegével. Igaz, a honatyák módosításokkal és kiegészítésekkel hagyták azt jóvá, de túlzás nélkül állíthatjuk, hogy azt gyakorlatilag átírták. Ami közös maradt, az a jogszabály(ok) szakaszainak ugyanazon száma, azaz nyolc. A szöveg azonban különbözik, esetenként merőben különbözik. Továbbá a törvény kiegészült az annak szerves részét képező melléklettel is. Hogy miért volt szükség még a hatályba lépés előtt egy ilyen mélyenszántó átírásra, arra kívülállóként nemigen tudunk választ adni, egy-két dolog azonban kikövetkeztethető. Így például az, hogy több éven át ívelő, illetve a 2017–2020-as periódust felölelő a program gyakorlatba ültetése, ebből pedig az következtethető ki, hogy míg a kormányrendeletben az időszakra tételesen nem volt utalás, most igen. Az igaz viszont, hogy a kormányrendeletben arról is olvashattunk, hogy évente e programban legfeljebb 10 000 „cégalapító” részesülhet támogatásban, valamint arról, hogy a gyakorlatba ültetés feltételezte összegeket évente biztosítják az állami költségvetésből a jóváhagyott költségvetési előirányzatokba való beilleszkedés közepette. Május 24-től errefelé el kell felejteni, hogy a Start Up programra vonatkozóan volt egy sürgősségi kormányrendelet, s ettől az időponttól, kiindulópontként a szóban forgó 2017/112-es törvényt kell tekinteni. A gyakorlatba ültetés tekintetében viszont pillanatnyilag a „rajt” pontos időpontját nehéz lenne megjelölni, mert a törvény előírása értelmében e tekintetben még szükség lesz a minimis támogatás sémájának miniszteri rendelet révén történő jóváhagyására. (Rendelet, amelynek meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben.) Az államtitkár bizakodó A törvény megjelenésének állam­elnöki kihirdetése előtt egy nappal a program koordinátora, Ilan Laufer (aki egyébként az üzleti környezeti, kereskedelmi és vállalkozásügyi minisztérium államtitkára) azt nyilatkozta, hogy a programot mindenképpen útjára indítják júniusban, s az arra való feliratkozás, bejelentkezés 30 napon át lesz lehetséges. Egy elektronikus alkalmazás révén kerül arra sor. Pontos dátumot a programkoordinátor sem jelölt meg, de hangsúlyozta, hogy június folyamán biztos, hogy útjára indítják a programot. Kitért arra is, hogy a kormányrendelet előírásaihoz képest a pályázási eljárást a törvény révén sikerült leegyszerűsíteni és bürokráciamentessé tenni. Ebben az összefüggésben nyomatékolta, hogy a benyújtandó üzleti tervet ésszerűsítették, olyan értelemben, hogy az valóban konkrét és koherens információkat tartalmazzon azon vállalkozás tekintetében, amelyet útjára kíván indítani a cégalapító. Az államtitkár által felvázoltak kapcsán utalni kell arra is, hogy ez a mostani program átveszi a helyét az úgynevezett SRL-D programnak, amelyet még a Boc-kormány idején vezettek be, s amelyet az elmúlt évek során többször is módosítottak, például a cégalapítók életkorára vonatkozóan. Ugyanakkor a támogatás rendszere, pontosabban annak mértéke is megváltozott, s ilyen szempontból a mostani program ígéretesebbnek, kedvezőbbnek bizonyulhat a „cégalapítók” számára. Visszatérve az államtitkár által felvázoltakra utalhatunk arra is, hogy a majdani támogatás odaítélésére az elért pontszám függvényében kerül sor. Amúgy az elérhető maximális pontszám 100, a minimális pedig 50, és a kiválogatási szakaszba csak azok kerülhetnek be, akik 50 pontnál többet érnek el. E tekintetben egy virtuális példát is felvázolt az államtitkár. Amennyiben 10 000-nél kevesebben jelentkeznek és a program költségvetésének a korlátja alatt, akkor mindazon pályázók, akik legalább 50 pontot érnek el, jelentkezhetnek az aláírás végett. Ha ez nem így alakul, akkor az elért pontszám függvényében juthat minimis-támogatáshoz az a majdani cégalapító. Egyébként a támogatás legfeljebb 200 000 lej/cégalapító, ami az elszámolható költségeknek akár 100%-a is lehet. A sikeres pályázónak a hatályos jogszabályok által előírt kötelezettségek teljesítésén túl a legutolsó kifizetési kérés benyújtásának időpontjáig legalább egy egész normás és meghatározatlan időre szóló munkaszerződéses munkahelyet kell teremtenie, s azt „meg kell őriznie” legalább két évig a projekt finalizálását követően. A finanszírozásra egyébként a minimis támogatási séma előírásaival összhangban kerül sor, akárcsak a szerződés megkötésére. És ha már a munkahelyteremtésről és a bérezésről esett szó, megemlítendő az is, hogy Laufer államtitkár szerint a bér és a különböző hozzájárulások elszámolható költségek, a bérszint tekintetében pedig a maximumot (mármint az elszámolható maximumot) az országos átlagbér jelentheti. Ez azért is üdvözlendő, mert ilyenképpen a sikeresen pályázó cégeknek lehetőségük lesz szakemberek alkalmazására is, olyanokéra, akik esetében a minimálbér mindenképp elégtelennek bizonyulna. Az államtitkár szerint a maximum elszámolható értékszint 3100 lej körül lesz, s amit ez esetben az állam elszámol, az körülbelül 3800 lej, a majdani alkalmazott pedig körülbelül 2100 lejes nettó bérben fog részesülni. Arra viszont nem tudott pontos választ adni, hogy a már említett kétéves monitorizálási időtartam alatt is kötelező lesz-e a munkáltató számára a fentebbi bérszint biztosítása… „Értékes” melléklet Már utaltunk arra, hogy az elért pontszámok függvényében kerülhet be egy cégalapító azok közé, akik a Start Up Nation-Románia program keretében minimis-támogatásban részesülhetnek. A törvény melléklete tartalmazza a kiértékelési kritériumokat, így például amennyiben az üzleti terv termelőtevékenységgel vagy az IT-szektorral (6201-es CAEN-kód), akkor az elérhető pontszám 40, amennyiben úgynevezett alkotóiparokról 35, szolgáltatás esetében 30, kereskedelem és egyéb tevékenységek esetében pedig 25. Továbbá amennyiben egy munkahelynél (olyan munkahelynél, amely esetében teljes munkaidős és meghatározatlan időre szóló munkaszerződés kötendő) többre kerül sor, mindegyik esetében újabb 20-20 pont nyújtandó. Amennyiben legalább két olyan munkahely teremtődik meg, amelyeket hátrányos helyzetben lévő személyek/munkanélküliek/a 2012-es esztendő utáni végzősök foglalhatnak el, pluszban 25-25 pont nyújtandó. Amennyiben egyetlen ilyen munkahelyről van szó, akkor 20 pont. (A hátrányos helyzetű személy esetében a mérvadó a 2014/799-es kormányhatározat.) A befektetésre vonatkozó kritériumok tekintetében 10 pont „jár” abban az esetben, ha az üzleti terv értékének legalább 50%-át olyan technológiai felszerelések és programok teszik ki, amelyek szükségesek a tevékenység kibontakoztatásához. Ugyanakkor amennyiben a beruházásnak innovatív jellege van, pluszban 5-tel „gyarapítható” a pontszám. A melléklet tartalmaz pontosító, tisztázó jellegű előírásokat is. Így például egyenlő pontszám esetében „előnyt jelent” a program keretében megteremtendő munkahelyek száma; azon munkahelyek száma, amelyeket hátrányos helyzetű személyek/munkanélküliek/ a 2012-es esztendő utáni végzősök foglalnak el; technológiai felszerelések megvásárlása stb. A törvény, valamint annak melléklete szövegének átolvasásából, akárcsak Ilan Laufer programkoordinátor nyilatkozatából az olvasható ki, hogy szívesen látnák azoknak a cégeknek a jelentkezését, amelyek különböző felszereléseket és szolgáltatásokat értékesítenek, azon listára való feliratkozás végett, amelyen a beszállítók szerepelnek. Egy dologgal viszont a potenciális beszállítóknak számolniuk kell: az ellentételezésre majd 30-45 napig várakozniuk kell. Egyelőre csak tájékozódni, érdeklődni lehet, illetve alaposan tanulmányozni a minap megjelent törvényt. Félhivatalos információk szerint valószínűsíthető, hogy a jövő hét folyamán a Hivatalos Közlönyben megjelenik a már említett miniszteri rendelet. A magunk részéről egyébként érdemesnek tartjuk egy pillantást vetni startupcafe.ro portálra. Hecser Zoltán