A burgonyával beültetett területek közel nyolcvan százalékáról sikerült betakarítani a termést szeptember közepéig. A Hargita megyei pityókatermelő gazdáknak immár ez a harmadik nehéz évük, így ez az esztendő tovább rostálhatja soraikat – vélekednek a termelők. Idén hektáronként 17 tonnás átlagtermést, de apróbb gumókat takarítottak be, az eladási ár a betakarításkor 65 bani volt. [dropcap color="#" bgcolor="#" sradius="0"]A[/dropcap] pityókatermesztés jövedelmező, pityókára szükség lesz a következő időszakban is, ezért lemondani a termesztéséről hibás lépés lenne – jelentette ki a Székely Gazdának Ferencz Tibor agrármérnök. A csíkszépvízi termelő magazinunknak hangsúlyozta: meglátása, hogy további visszalépés következik be a pityóka termesztésében, valószínűsíthető a beültetett területek csökkenése. – Még olyan is lesz, aki kilép a pityókatermesztésből, más irányban keresi a boldogulását. Tulajdonképpen ez a szervezetlenségünknek a terméke, eredménye. Igazából a kozmási eset bebizonyította, hogy nem tudunk egy olyan rendszert, szabályt felállítani, amelyet mindenki betart. Amikor a pityókának jó ára volt, akkor mindenki külön akart érvényesülni, amikor probléma volt, akkor a szövetkezettől várták a megoldást. Ezt csak fegyelmezetten, együtt lehetne megoldani. Hangsúlyozom: fegyelmezetten – fogalmazott Ferencz Tibor, majd hozzátette, évekkel ezelőtt személyes kezdeményezője volt az összefogásnak, de egyelőre úgy tűnik, nincs még „megérve a helyzet”. Aszályos év Ez az év is aszályos volt, ezért a termésátlagok viszonylag alacsonyak, s valójában ez már a harmadik esztendő, amely nem mondható sikeresnek a burgonyatermés tekintetében. A csíkszépvízi agrármérnök szerint az öntözés megoldást jelenthet, hiszen az elmúlt esztendők bebizonyították, hogy a pityókatermesztéshez nem elég a nyári csapadékmennyiség még Csíkban sem. – Az öntözést tekintetve egyelőre még nincs áttörő megoldás, és erre településenként más-más lehetőségek vannak. Szépvíz esetében is nehézkes az öntözés, hiszen a pataknak nincs elég hozama – részletezte a szakember, aki szerint az öntözés bár pluszbefektetést, erőfeszítést igényel a termelőktől, mégis van látszata. – Sajnálatos módon a pityókatermelők nincsenek egyesületekbe szerveződve, egyesületekbe kovácsolódva. Mindenki magányos farkasként próbálja megoldani a problémáját. Egyedül pedig nehézkes – jelentette ki Ferencz Tibor mérnök, aki Santé és Laura fajtákat termel a területein. A korai fajtáknak kedvezett az idei esztendő Az alcsíki mezőkön augusztus utolsó napjaiban elkezdődött az étkezési burgonya betakarítása. Miklósi Attila idén huszonhét hektáron termelt több korai, közép-korai és késői fajtát. A korai fajták jókor kapták az esőt, ezért jó eredmények születtek, az átlagtermés 37-40 tonna között mozog. A termelő szerint fontos, hogy megfelelő minőségű vetőmagot ültessen az ember, hiszen attól várhat eredményt. Parcelláiba csíkszentmártoni és háromszéki vetőmagtermelőktől vásárolja az ültetésre szánt gumókat. A gépi betakarítással egy időben már meg is kezdték a burgonya csomagolását. A 25 kilós kiszerelésű zsákokat bukaresti felvásárlók viszik el a raktárból – az első értékesítéskor 65 banit fizettek a csomagolt burgonyáért. Miklósi Attila, aki a Burgocom Ciuc szövetkezet elnöke is egyben, úgy véli, nehéz a szövetkezés, hiszen amíg szabadon tudja értékesíteni a termést a székely gazda, addig nehezen hajlik a szövetkezet felé. A mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Török Jenő is úgy véli, hogy az idei esztendő jóval gyengébb a 2014-es évhez viszonyítva. Bár nagy eltérések vannak a termelők átlaghozamai között, a megyében 17 tonnás átlagterméssel számolnak hektáronként. Az igazgató szerint 2016-ban is ismétlődött a tavalyi folyamat, amikor a szezon elején kedvezett az időjárás, aztán hirtelen beköszöntött a forróság. Május–júniusban is 100 liter fölött volt a csapadék mennyisége négyzetméterenként, s ez az időjárás „elkényelmesítette” a burgonyát, majd sokkszerűen a hűvös, csapadékos időből ismét a másik végletbe, a nagyon melegbe csapott át az időjárás, ezért a gumók nem tudtak megnőni, így kevesebb az eladható áru.

Sajnálatos módon a pityókatermelők nincsenek egyesületekbe szerveződve, egyesületekbe kovácsolódva. Mindenki magányos farkasként próbálja megoldani a problémáját. Egyedül pedig nehézkes – jelentette ki Ferencz Tibor mérnök.

Két lehetőség A mezőgazdasági igazgatóságot vezető agrármérnök szerint két lehetősége van a termelőnek: az egyik az öntözés, a másik, hogy korai fajtákat kell ültetni. Azokat a fajtákat kell keresni, amelyeknél a termés jelentős része már ki tud alakulni addig, amíg beköszönt a szárazság. Török Jenő szerint nem jó a másik végletbe sem esni, hogy csak azokra a fajtákra álljon át a gazda. – Nem kell a Santét teljesen kifelejteni, mert az 30 éves fajta a vidéken, nem eldobnivaló, de kell legyen nagyon korai, korai és késői fajta is a termelésben. A termelhető korai fajták között az agrármérnök a Carrera, a Bella Rosa, a Riviera, illetve az Arizona fajtákat említette. A szomszédos Kovászna megyében is jobban teljesítettek a korai fajták. Háromszéken idén közel 11 ezer hektáron termeltek burgonyát, és 20,5 tonnás átlagterméssel számolnak. Akárcsak Hargita megyében, a szomszéd megyében is nagy eltérések vannak fajtánként és termelőkként. Háromszéken is helyenként 32-35 tonnás termést lehetett betakarítani. A mezőgazdasági igazgatóság adata alapján Hargita megyében 8240 hektáron termeltek burgonyát. Daczó Dénes