Borsot tör az orra alá…
Hovatovább úgy tűnik, hogy Johannis államelnök nem fogja tudni megtagadni a két „meglebegtetett” miniszter, Olguța Vasilescu és Mircea Drăghici kinevezésére vonatkozó dekrétum aláírását. És ez annak okán, hogy mozgásterét minimálisra beszűkíti az Alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságnak egyik döntése. Ilyenképpen csak időhúzásra rendezkedhet be, mert valószínűsíthető, hogy olyan érveket nem fog tudni felhozni, amelyeket esetleg „helyeselne” az Alkotmánybíróság. Ugyanakkor az is igaz, hogy az államelnöknek meglehetnek a maga megalapozott okai a tekintetben, hogy miért nem ért egyet a két miniszterjelölt kinevezésével. Mint ahogy az is lehetséges, hogy ebben az országban sokan vannak olyanok, akik a szóban forgó két kormánypárti pártpolitikust nem tartják érdemlegesnek két fontos tárcavezetői bársonyszék elfoglalására, történetesen olyanokéra, amelyek betöltése nem is akármilyen szakmai felkészültséget, tapasztalatot igényel(ne).
Amúgy egyelőre két formai okra hivatkozik az államelnök, nevezetesen bizonyos okiratoknak nem megfelelő, illetve a törvény által előírt formájára. Hasonló esetekben nem volt ilyen „igényes”, s ezért is állítják nem csupán kormánypárti politikusok, hogy tulajdonképpen az államelnök „borsot kíván törni” a kormánypárt, a kormánykoalíció orra alá. (S talán nem is első ízben.)
„Jó tett helyébe jót várj” alapon ugyanezt teszi Dragnea&Co.: Dăncilă kormányfő például szándékosan hallgatta el egyes külföldi hivatalos látogatásainak az előzetes bejelentését, sőt arról Johannist nem is tájékoztatta. Nos, pedig normális körülmények között ez magától értetődő lenne, de úgymond megkövetelnék az alkotmány vonatkozó előírásai is. Csak duzzogjon, prüszköljön az államelnök , s utólag elégedetlenkedjen – bizonyára így vélekednek a kormány háza táján. Viorica Dăncilă a múlt hét végén is suttyomban utazott el Izraelbe, s arról állítólag csak a közvetlen környezete tudott. Izraelbe érkezését követően, január 18-án a késő esti órákban jelent meg a kormány honlapján egy szűkszavú közlemény, amelyben többek között az áll, hogy „az Izraelben munkalátogatáson tartózkodó kormányfő a mai nap folyamán, január 18-án találkozott Izrael állam kormányfőjével, Benjamin Netanjahuval”. A lényegében semmitmondó közleményben utalás van arra, hogy a tárgyalófelek megelégedésüknek adtak hangot ama egyeztetések előrehaladt voltát illetően, amely a Románia–Izrael Partnerség megkötését szolgálja. Ugyanakkor szóba került, hogy ez esztendő első felében megszervezzék a két kormány közös ülését is. Mikor e sorokat írjuk, azt sem lehetett pontosan tudni, hogy egyáltalában befejeződött-e a látogatás vagy hazatért-e a kormányfő. Más hírforrásokból úgy tudni, hogy az izraeli kormányfővel való találkozás során újólag terítékre került Románia izraeli nagykövetségének esetleges elköltöztetése Tel Avivból Jeruzsálembe. Ha ez a kényes ügy valóban szóba került, akkor ez Klaus Johannis államelnök „orra alá borstörést” is jelent.
Váltsunk szót: vannak olyan kinevezések, amelyekre „karikacsapásszerűen” kerül sor, igaz, nem miniszterekről, szakhatósági vagy ügynökségi elnökökről vagy magas rangú tisztségviselőkről van szó. Ettől függetlenül viszont a közszférában bárminemű kinevezésnek, előléptetésnek (vagy esetleg áthelyezésnek) megvan a maga rendje-módja, értve ez alatt a törvényes előírások maradéktalan betartását. A jelek szerint azonban ezt – akárcsak a miniszterré való kinevezés feltételezte szakmai elvárásokat, kritériumokat – felülírhatja a politikai akarat. A minap hallottunk arról, hogy a Teleorman Megyei Munkaerő Elhelyezési Ügynökségnél a közönségszolgálati ügyosztályán tevékenykedő köztisztviselőt (állítása szerint tanácsadó asszisztensi funkciót betöltő) Rîcă Viorelt „beemelték” egyik minisztériumba. A szóban forgó személyről hallani, hogy jó kapcsolatokat ápolt a kormánypárt helyi szervezetével, sőt az egyik hírtelevízió vasárnap este családi fotóalbumba illő felvételeket közölt róla kettesben Liviu Dragneával, illetve Viorica Dăncilăval. Az egyik napról a másikra a minisztériumi apparátusba „beröpített” pártszimpatizáns meglepő őszinteséggel arról nyilatkozott, hogy személyes kérése nyomán került sor a „hivatali érdekből történő áthelyezésére”, és ő abban nem lát semmi kivetnivalót. Szűkszavú volt viszont azzal kapcsolatosan, hogy tulajdonképpen milyen funkciót látott el egykori Teleorman megyei munkahelyén, illetve a minap elfoglalt minisztériumi munkahelyén, sőt ez utóbbi tekintetében azt hangoztatta, hogy nem állhat módjában semmit elárulnia feladatkörével kapcsolatosan. Ez a „teleportálás” a maga nemében ugyancsak borstörés, méghozzá a „jámbor nép” orra alá a kormánypárti korifeusok részéről…
Hecser Zoltán