A támogatások, a szabályozás és az alkalmazkodás kérdései álltak a nemrég lezajlott Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fó­ruma egyik kerekasztal-beszél­ge­té­sének középpontjában. A kérdést dr. Szabó Balázs, Magyarország Agrárminisztériumának agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Mihály Zoltán, Románia Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára, valamint Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság tárgyalta, a beszélgetést Miklós Ervin agrárdigitalizációs szakértő vezette.

Válságok szorításában

Dr. Szabó Balázs magyarországi helyettes államtitkár szerint az ágazat turbulens időszakot él meg. A háborús helyzetek, az energiaárak emelkedése, a klímaváltozás és a kereskedelempolitikai döntések egyszerre nehezítik a gazdák helyzetét. Az államtitkár szerint ezekre a kihívásokra egy felelősen gondolkodó kormányzat olyan válaszokat kell találjon, amelyek biztosítják a gazdák likviditását, miközben növelik az alkalmazkodóképességet. Ehhez a kormányok szabályozással, az adminisztráció csökkentésével, valamint a támogatások gyors és hatékony működtetésével tudnak hozzájárulni.
Mihály Zoltán, a romániai mezőgazdasági tárca államtitkára megnyugtatóbb képet vázolt fel, „ha a költségvetés a tervek szerint alakul”. Elmondta: 2026-ban is maradnak azok a támogatások, amelyek eddig is léteztek. Ilyenek a területalapú támogatások, a nemzeti kiegészítések és a de minimis programok. Emellett tervben van egy új, tenyészállat-vásárlási támogatás is, de ha el is indul a program, az legkorábban a nyár végére várható, és főként jogi személyek, megfelelő szakmai háttérrel pályázhatnak majd fajtiszta állatok beszerzésére. 

Szigorodó szabályok

Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint a legnagyobb kihívás a 2028-tól következő időszakra a közös agrárpolitika lesz. Kevesebb pénz, szigorúbb feltételek és erősebb környezetvédelmi követelmények várhatók, ami növeli a gazdák közötti versenyt, ugyanakkor úgy véli, a térségben még jelentős fejlődési tartalékok rejlenek.
Dr. Szabó Balázs ennél kritikusabban fogalmazott: szerinte az új uniós költségvetési javaslat ebben a formában nem elfogadható sem Románia, sem Magyarország számára, mivel csökkenti a forrásokat, miközben növeli a terheket. A rendszer ráadásul bonyolultabbá válik, és igazságtalan versenyt hozhat létre az országok és ágazatok között. A javaslat a nagyobb gazdaságokat is hátrányosan érintheti, miközben az egész rendszer átláthatatlanabbá válhat. A megoldást az államtitkár szerint az jelenti, ha a tagállamok és a gazdák összefognak, és közösen lépnek fel a kedvezőtlen változtatások ellen.

Növekvő adminisztrációs teher

A gazdák mindennapjait közvetlenül érintik az új szabályok is, ilyen például a növényvédőszer-használat elektronikus nyilvántartása, amely 2027-től válhat kötelezővé. Mihály Zoltán államtitkár elmondta, a gazdáknak az adatokat rövid időn belül fel kell vinniük a rendszerbe, és ellenőrzés esetén tíz napon belül be kell tudják mutatni. Tartalmában nem lesz új a rendszer, de pontosan követhető lesz, mikor kerültek be az adatok, ami szigorúbb ellenőrzést jelent.
A kerekasztal-beszélgetésen szó esett az aktív gazda meghatározásáról is. Mihály Zoltán szerint a 44-es miniszteri rendelet célja kiszűrni azokat a földtulajdonosokat, akik nem művelik területeiket, ugyanakkor elismerte, hogy a szabályozás a ténylegesen gazdálkodók számára is többletterhet jelenthet. A szakértők a jövő kihívásaira az együttműködésben látják a megoldást. Úgy vélik, bár a kihívások egyre nagyobbak, megfelelő alkalmazkodással és közös fellépéssel a székelyföldi agrárium előtt továbbra is van jövő.

Fórum az agráriumért
A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma a térség agrárszakmájának egyik legfontosabb éves találkozója. A hetedik alkalommal megrendezett, nívós eseményre Székelyudvarhelyen, a Rákóczi Centerben került sor március második felében, és több mint félezer résztvevőt vonzott. A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) által szervezett találkozón agrárvállalkozók, romániai és magyarországi agrárpolitikai döntéshozók, szakmai szervezetek képviselői, valamint a Kárpát-medence meghatározó szakértői tekintették át a mezőgazdasági ágazat aktuális kihívásait. A plenáris előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és nyolc szakmai szekcióüléssel kiegészített fórum középpontjában idén a székelyföldi mezőgazdaság versenyképességének erősítése állt: a résztvevők az agrártámogatások jövőjéről, az importtermékek jelentette piaci nyomásról, a Mercosur-megállapodás lehetséges hatásairól, valamint az egyes ágazatok problémáiról és megoldási lehetőségeiről folytattak szakmai párbeszédet, tudtuk meg Becze Istvántól. Az SZGE elnöke hangsúlyozta: a fórum nem csupán konferencia, hanem olyan egyeztetési platform, ahol a székelyföldi gazdaszervezetek közösen értékelik az elmúlt időszakot, és megfogalmazzák a következő időszakra vonatkozó javaslatokat, legyen szó képzésekről, szolgáltatásokról, a falugazdász-hálózat fejlesztéséről vagy új szakmai együttműködések kialakításáról. A vándorjelleggel – tavaly Háromszéken volt, jövőre Maros megyében lesz – megszervezett rendezvény egyik erőssége, hogy a hazai szereplők mellett magyarországi szakmai szervezetek, egyetemek és döntéshozók is rendszeresen bekapcsolódnak a munkába, ami hozzájárul a székelyföldi agrárium közös stratégiai irányai­nak kijelöléséhez. Az egyeztető fórumon a három székelyföldi megye vezetősége és több önkormányzat is képviseltette magát, hangsúlyozva az együttműködés jelentőségét. Jelen volt dr. Nagy István, Magyarország agrárminisztere és Jakab István, a MAGOSZ elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke. Támogatásuk révén az elmúlt nyolc évben folyamatos és jelentős szakmai, illetve intézményi segítségnyújtás valósult meg, amely nagyban hozzájárult a székelyföldi falugazdász-hálózat kiépítéséhez és megerősítéséhez, közölte Becze. Az eseményen részt vett mások mellett dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója, dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet (JKÁSZ) ügyvezető igazgatója és egyéb agrárágazatok neves képviselői.
Létai Tibor