Nemrégiben olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint a Román Nemzeti Banknak (BNR) szándékában állna a lakosságnak nyújtandó hitelek esetében az odaítélés, illetve a folyósítás feltételeinek megszigorítása. Ez állítólag azért lenne indokolt, hogy elejét lehessen venni egyes potenciális ügyfelek fizetésképtelensége, azaz hiteltörlesztési gondjai megelőzésének. A kereskedelmi bankok egy része nemigen tapsol ennek az állítólagos szándéknak, de meg kell említeni azt is, hogy néhány közép- és kelet-európai országban is a Jegybank mérlegeli a hitelfelvételi kritériumok megszigorítását. A Jegybank egy szakmai konferencia keretében ismertette a múlt héten a pénzügyi stabilitásra vonatkozó szokásos jelentését. A terjedelmes dokumentumot a Jegybank egyik alelnöke, Liviu Voinea ismertette, s abban többek között arra utalt, hogy a lakosság esetében növekedő tendenciát mutat a leszerződött hitelek vissza nem fizetésének kockázata. Nyomatékolta azt is, hogy egyelőre ez nem jelent veszélyt, sérülékenységet a bankszektor számára, de a szóban forgó kockázattal számolni kell. Nyomatékolta azt is, hogy egyes bankok hitelezési tevékenységében túlzott a kockázatvállalás, aminek meglehetnek a hátulütői. Ilyen összefüggésben megemlítette, hogy az elmúlt esztendőben foganatosított intézkedéseik nyomán a hazai kereskedelmi bankok túlnyomó többsége esetében csökkent a rosszul teljesítő (a hiteltörlesztési határidőt 90 nappal meghaladó hitelek), kölcsönök részaránya, de azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy tulajdonképpen azok kikerültek ugyan a pénzintézetek mérlegéből, de azzal egyidejűleg– mint adósság – átkerültek a tartozást követelő cégek portfóliójába. Némi gondot jelent az is, hogy az elmúlt idősza­kok során a rosszul teljesítő hitelek tekintetében egy kedvezőtlen tendencia érződött: a lejben folyósított hitelek esetében a rosszul teljesítők volumene márciusban 13%-kal volt nagyobb, mint a múlt esztendő azonos hónapjában. Kétségtelen, hogy a hitelfelvétel felerősödött az utóbbi másfél év során, s ez összefüggésbe hozható azzal is, hogy számos szektorban béremelésre került sor, s ennek nyomán a kölcsönfelvételi hajlandóság is úgymond felerősödött. Azon belül pedig mindenekelőtt a jelzálogos hitelek volumene gyarapodott, legalábbis névleges értéken az elmúlt esztendőben. Ebben az összefüggésben megemlítendő az is, hogy az utóbbi esztendő során egy jelzáloghitel átlagértéke 13%-kal gyarapodott, egy fogyasztói hitelé pedig 17%-kal. A jövedelem függvényében Több mint egy évtizede, hogy a Jegybank nem szabott határt a hitelfolyósítás esetében az eladósodási fok vonatkozásában. Most viszont lépni kíván a már említett kockázatok okán. Egy kidolgozás alatt álló projekt értelmében a jelzáloghitelek esetében az eladósodási fok a rendelkezésre álló jövedelemnek legfeljebb 40%-a lehet, már amennyiben változó kamatról van szó, s amennyiben fix kamatról, akkor a szóban forgó eladási fok 50%-os lehet. A fogyasztói hitelek esetében a rendelkezésre álló jövedelem 25%-ára csökken az eladósodási fok. Jelenleg a kereskedelmi bankok saját maguk állapítják meg az eladósodási fok korlátait. Így például egy 50%-os eladósodási fok az adós számára azt jelenti, hogy a törlesztendő hitelrészlet jövedelmének kevesebb mint a fele. Megjegyzendő az is, hogy amikor jövedelemről beszélünk, a nettó jövedelemről van szó. A piaci elemzők szerint jelenleg a fogyasztói hitelek esetében az eladósodási átlagfok 50% körül van, a jelzáloghitel esetében pedig 60% körül. Tehát: jelenleg egy személy legfeljebb 250 000 lej értékű jelzáloghitelt vehet fel, ugyanis a bank elfogadja a 60%-ot meghaladó eladósodási fokot is. Amennyiben ezentúl az eladósodási fok 40% lesz, akkor ugyanaz a személy 36%-kal kisebb értékű jelzáloghitelt vehet fel. Egyes piaci elemzők szerint a hitelezési kritériumok megszigorítása a nettó jövedelem függvényében jó ötletnek bizonyulhat, s elriaszthatja a hiteligényléstől azokat a potenciális ügyfeleket, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek, következésképpen azok esetében a kockázat is nagyobb, mármint a fizetésképtelenség esetleges bekövetkezte tekintetében. Hecser Zoltán