Április 2-án volt az autizmus világnapja, ez alkalomból kék szívekkel, lufikkal jelezték sokan, hogy odafigyelnek az ezzel a betegséggel élőkre. Az autizmusról, megnyilvánulási formáiról Vitos Anna-Mária pszichológussal, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház gyermekek számára működtetett Lelki Egészség Központjának munkatársával beszélgettünk. Azt is megkérdeztük, melyek a betegség korai jelei, amelyekre a szülők felfigyelhetnek.

Fotó: Vitos Anna-Mária

– Mit kell tudnunk az au­tiz­musról? – Az autizmus egy fejlődési rendellenesség, ami három területen jelentkezik: a szociális kapcsolatok, a kommunikáció, valamint a képzeleti működések, a rugalmas gondolkodás terén. Az érintettek viselkedésében tapasztalható nagyfokú vátozékonyság indokolttá tette egy átfogóbb fogalom megalkotását – az autizmus spektrumzavar fogalmát. Az utóbbi évtizedekben az autizmus és a köréje tartozó állapotok a gyermekpszichiátria és a pszichológia egyik legintenzívebben kutatott területét képezték. A kutatások célja a fejlődési zavar eredetének pontosabb feltárása és ezzel összefüggésben a beavatkozások, kezelések lehetőségeinek meghatározása. – Melyek a betegség legnyilvánvalóbb jelei? – Mint említettem, három fő területen jelentkezik az eltérő fejlődés. Szociális téren a következő magatartásformák figyelhetők meg. Az autizmussal élő gyermekek másképpen válaszolnak a közeledésre, de nem teljesen hiányzik a válaszkészség, a mások iránti fogékonyság. Ha mások kezdeményeznek velük társas érintkezést, hajlamosak válaszolni rá, különösen, ha az érintkezés formája egyszerű és világos, de legtöbbször közömbösek mások iránt. Gyakran hiányzik viselkedésükből a közös figyelem, ami azt jelenti, hogy nem tesznek kísérletet arra, hogy magukra vonják mások tekintetét azért, hogy megmutassák nekik a játékukat vagy felhívják valamire a figyelmüket. Nem próbálják meg kitalálni, hogy az, ami őket érdekli, érdekel-e másokat is, illetve nem törődnek azzal, hogy más akar-e valami érdekeset mutatni nekik. Másképpen használják a szemkontaktust, mint az egészségesen fejlődő gyermekek: rövidebb ideig néznek, de nem kifejezetten a mások tekintete elől térnek ki. Azonban nem használják a szemkontaktust arra, hogy szavak nélkül is kommunikáljanak, vagy hogy olvassanak a mások arcáról, vagy nem néznek a mások arcára azért, hogy kikövetkeztessék a szándékaikat. Nem tudnak gondolkodni a mások gondolatairól, ezért nehezükre esik az emberek cselekedeteinek a megértése. S ahogyan nehézségeik vannak a gondolatok megértésével, ugyanúgy gondot okoz nekik az érzelmek felismerése és megértése, leszámítva a nagyon egyszerű érzelmeket. Kommunikáció terén is nehézségekkel küzdenek az autizmussal élők. A nyelvhasználat kialakulása előtt a tipikusan fejlődő gyerekek már egyéves kor előtt használják a rámutatást (amivel azt jelzik, hogy szeretnének megkapni egy tárgyat, vagy hogy felhívják másvalaki figyelmét egy tárgyra vagy eseményre), illetve a tárgyak felmutatását és átadását, amivel érdeklődésüket fejezik ki. Az autizmussal élő gyerekek ritkán használják a rámutatást és felmutatást. Ugyancsak a nem nyelvi kommunikációhoz tartoznak a gesztusok és arckifejezések, amiket az átlagos populáció a beszéddel együtt használ. Az autizmussal élőknél elmaradnak ezek a kommunikációs eszközök, vagy nem megfelelően használják. Sok autizmussal élő gyermeknél nem alakul ki a beszédhasználat, vagy ha kezd is használni szavakat, jelentkezhetnek különböző zavarok. Egyik ilyen zavar az echolália – ez az a kényszer, ami a gyermeket arra indítja, hogy megismételjen egyes szavakat vagy kifejezéseket, akár rögtön azután, hogy hallotta őket, akár később. Vagy jelentkezhetnek nehézségek a névmások használatában is, ami azt jelenti, hogy az „én” helyett a „te” névmást fogja használni. Például ha megkérdezik, hogy „Te is akarsz inni?”, akkor arra azt válaszolja, hogy „te is akarsz”, ahelyett, hogy azt mondaná, „én is akarok.” Az autizmus diagnózisának harmadik területét a rugalmas gondolkodás hiánya képezi, amely rögeszmés jellegű, ismétlődő viselkedéssel társul. Autizmussal élő gyermekeknél legfeltűnőbben ezt a játékukban azonosíthatjuk, például a játéktárgyakat sorba kell raknia. Ugyancsak ilyen rögeszmés viselkedésre példa, hogy csak egyfajta színű ételeket eszik meg, és csak ugyanabból a tányérból hajlandó elfogyasztani ezeket. Vagy hogy mindig ugyanazon az útvonalon kell elmenni a sarki boltig. Ugyancsak a rugalmas gondolkodás hiányára utal, hogy elmaradnak a „mintha-játékok”, amelyek kreativitást igényelnek, és amelynek során úgy használnak a gyerekek egy tárgyat, mintha az valamilyen másik tárgy volna, például a takarót úgy, mintha az palást volna. – Mennyire eltérő formákban jelentkezik? – Az autizmus spektruma zavarral, autizmussal élőknél nagyon eltérő viselkedésmintákat észlelhetünk. Említettem a nyelvi fejlődésnél, hogy vannak autizmussal élők, akik soha nem tanulnak meg szavakat használni, de vannak olyanok is, akik nagyon jól elsajátítják a kifejező beszédet, esetleg a monoton, gépies hanghordozásuk az, ami felkelti a figyelmet. Itt említeném meg, hogy az autizmussal élő gyermekek intelligenciahányadosa (IQ) egy jó előrejelzője annak, hogy a későbbiekben lesznek-e tanulási nehézségeik. És az értelmi fejlődés alapján beszélhetünk magasan funkcionáló autizmusról, vagy a spektrum másik végletében, az értelmi fogyatékossággal társuló autizmusról. – Melyek a betegség azon jelei, amire a szülők leghamarabb felfigyelhetnek? – A legelső tünetek már csecsemőkorban megjelenhetnek a következő megnyilvánulásokban: a baba nagyon sokat sír, és nem lehet megvigasztalni, nem szereti a testkontaktust, nem szeret ölben lenni, nem nézi, nem fürkészi az anya arcát. Egész kicsi korban nem szeret bújócskázni, nem szeret a felnőttek térdén lovacskázóst játszani, nem használja a rá- és felmutatást, nem mosolyog vissza, ha rámosolyognak. Néha a szülőkben felmerülhet, hogy a gyemekük hallássérült, mert nem figyel, ha nevén szólítják. – Mikor kell szakemberhez fordulni és hová, kihez lehet autizmus gyanújával? – Szakorvosi vizsgálatra (gyermekpszichiátria) javasolt jelentkezni a következő tünetekkel: ha 16 hónaposan a gyermek nem használ egy szót sem, nem mutat az ujjával (rámutatás) 18 hónaposan, nem köt össze két szót 24 hónaposan, nem figyel, ha nevén szólítják, kevés ideig tartja a szemkontaktust, nem tud kreatívan játszani, ismétlődő, rögeszmés viselkedésmintái vannak. Hargita megyében dr. Laura Răcilă gyermekpszichiáterhez lehet fordulni, aki Csíkszeredában, a Lelki Egészségközpontban (Temesvári sugárút 4. szám, 3-as szoba) rendel. – Milyen kezelési, fejlesztési lehetőségek vannak? – Autizmusra specifikus gyógyszer nincs. Az autizmussal élő gyer­mekekkel gyógypedagógusok, gyógytornászok, pszichológusok dolgoznak, autizmusspecifikus mód­szerekkel, egyénre szabott fejlesztési tervek alapján. Ilyen fejlesztésre van például lehetőség a Csík­szentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központban is. Maszkkal, maszk nélkül A koronavírus terjedésének megelőzése érdekében az egészségügyi hatóságok azt hangsúlyozzák, hogy maszkot csak a betegek, illetve az őket ápolók hordjanak. A Magyar Orvosi Kamara március végi ajánlásában ennél árnyaltabban fogalmazott. Mindenekelőtt leszögezték, hogy a távolságtartás a legfontosabb a jelenlegi járványügyi helyzetben, így mindenkinek javasolt, hogy otthonát ne hagyja el, lehetőség szerint otthonról dolgozzon és minimalizálja a személyes találkozók számát. Ugyanakkor hozzáfűzték, hogy a lakossági maszkviselésnek kizárólag megfelelő maszkviselési etikettel és viselkedéssel együtt van értelme. A szervezet szerint emellett a lakossági maszkviselésnek vannak előnyei és hátrányai is. Egyik előny, hogy a maszkot viselve a tünetmentes emberek kevésbé adják át a lappangó vírust a környezetüknek. Az orvosi maszk és szövetmaszk nem szűri ki a víruspartikulumokat, de csökkenti a porhoz és csepphez tapadt víruspartikulumok bejutását a légutakba. A maszkviselés önmagában csökkenti az arc szennyezett kézzel történő közvetlen érintésének lehetőségét, továbbá figyelmezteti a körülöttünk lévőket a megfelelő távolság betartására. A maszkviselés ugyanakkor hamis biztonságérzetet nyújt, hisz nem védi teljesen viselőjét a vírusfertőzés ellen, a fertőződés esélyét tudja csupán csökkenteni. A maszk pedig zavaró is lehet, ezért többször nyúlnak az emberek az arcukhoz. Ha pedig mindenki maszkot visel, akkor előfordulhat, hogy nem lesz elég maszk az egészségügyi dolgozóknak – mutat még rá az orvosi kamara. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) továbbra sem javasolja a maszk viselését azoknak, akik nem betegek, illetve nem gondoskodnak beteg emberekről – írta az MTI. „Nem bizonyított, hogy a tömeges maszkviselés potenciális előnnyel járna. Sőt, egyes bizonyítékok éppen az ellenkezőjére utalnak” – mondta Mike Ryan, a WHO magas rangú tisztségviselője egy genfi sajtótájékoztatón. Emellett világszinten hatalmas hiány van a védőfelszerelésekből és jelenleg a koronavírus ellen a frontvonalban küzdő egészségügyi dolgozók vannak kitéve a legnagyobb veszélynek – mutatott rá. A WHO nemrég figyelmeztetett: globális hiány van az egészségügyi eszközökből, köztük a maszkokhoz, kesztyűkhöz és egészségügyi védőruházathoz hasonló felszerelésekből.

R. Kiss Edit