A Sapientia – EMTE könyvtárában a Humántudományok Tanszék szervezésében március 21-én Identitate–Alteritate–Artă címmel workshopot szerveztek. Három könyvet is bemutattak: Valentin Trifescu Geografii artistice şi regionalism în isto­riografia de artă din Alsacia, Aj­tony Zsuzsa, Hubbes László Attila, Lajos Katalin, Tapodi Zsuzsa Stranger/Străinul, Valentin Trifescu, Vali Ilyes, Francois Bré­da: Deva şi împrejurimile sale în istorie şi în literatură. Actele Conferinţei Internaţionale pen­tru Dialog Intercultural Diva De­va. A workshop szervezőjét, Az idegen című kutatócsoport vezetőjét, dr. Tapodi Zsuzsa pro­fesszort kérdeztük az eseményről. [caption id="attachment_67926" align="aligncenter" width="1000"] Tapodi Zsuzsa a workshopon Fotó: László F. Csaba[/caption] – Mi ihlette a workshop címét? – A Humántudományok Tanszéken több mint tíz éve folytatunk imagológiai kutatásokat, amelyekben azt a kérdéskört járjuk körül, hogy a Másik, az Idegen, a tőlünk nyelvében, etnikailag, vallásilag különböző hogyan jelenítődik meg az irodalomban, a népköltészetben, a filmművészetben, az oktatásban, a médiában. Mind az egyén, mind a közösség szintjén az énkép/mi-kép kialakulásához elkerülhetetlen az idegennel való összehasonlítás. Ahogyan József Attila mondta: „Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat.” A művészet pedig erőteljesen hozzájárul a kollektív képzetek kialakításához. Folyamatosan szembesülünk például a magyarokról alkotott negatív képpel – elsősorban a román médiában. – Ön szerint melyek azok a kulcsfontosságú gondolatok, amelyeket a workshop közvetített? – A kulturális identitásnak vannak nagyon erős regionális változatai, vannak intézményei (iskolák, egyházak, múzeum, színház), helyi hagyományok, népszokások, gasztronómia stb., amelyeket meg kell őrizni, és ezekre kell felépíteni, meg kell tervezni az utódaink számára egy olyan jövőt, amely élhető lesz. Az idegenhez való viszony az ellenségképtől a mániákusan követni akart modellig sokféle, ám a legrokonszenvesebb a Másikat egyenlő félnek, partnernek tekintő, szeretetteljes magatartás. Az egymást gazdagító kultúrák jelenlétére értékként kell tekinteni és nem bajként. De a kölcsönös tisztelet, a Másik különbözőségét elfogadni akaró szándék elengedhetetlen. – A rendezvényen három könyvet mutattak be, amelyek között szerepelt az Ön által is szerkesztett Stranger/Străinul című kötetet. Kinek ajánlaná a könyvet? – Mindenkinek, akit érdekelnek a társadalmi-kulturális és irodalmi kérdések, a nyelvi és kulturális közvetítés problémái. – Milyen témákat dolgoz fel a könyv? – Az imagológiai vizsgálódás-sorozat része a tavaly kezdődött kutatás is, amelynek jegyében nemzetközi konferenciát szerveztünk. Tíz országból érkeztek résztvevők. Erre sikerült plenáris előadónak meghívni Amszterdamból Joep Leerssent, aki a téma egyik legszakavatottabb kutatója. Két magyar nyelvű kötet és az Acta Universitatis Sapientiae számai mellett ez a vegyes nyelvű könyv is az Idegenhez fűződő – gyakran mitikus – képzetek keletkezési mechanizmusait, megnyilvánulásait vizsgálja a különböző kulturális szférákban. Ahogyan a borítón megjelenő stilizált ajtó is figyelmeztet, a kérdés mindnyájunkat érint: ha kilépünk a sajátból, egy idegen valóságban találjuk magunkat, vagy belépve egy kinyíló ajtón, idegenek közé kerülhetünk. – Ön szerint miért fontos a hasonló témákat érintő könyvek olvasása? – Már az antik görögök megfogalmazták a parancsot, amit a delphoi jósdára is felírtak: „Ismerd meg magad!” Ehhez viszont elengedhetetlen az idegennel való szembesülés. Gál Szilvia A cikk a Hargita Népe március 28-i számában jelent meg.