Etéd kisközség Hargita és Maros megye határán, autóval csaknem kétórányira a megyeszékhelytől, Marosvásárhelytől feleannyira. A községet hat különböző útvonalon lehet megközelíteni, de ezekből csak egy, a Székelykeresztúr–Etéd útszakasz aszfaltozott. A mintegy 2700 lakosú, öt faluból álló település mindennapjairól Szőcs László polgármesterrel beszélgettünk. – Az idén különösen aktívak voltunk beruházások szempontjából. Például LEADER-pályázatból építettünk egy minifocipályát az iskola udvarára és vásároltunk egy traktort hóekével, amit az utcák téli karbantartására fogunk használni – kezdte ismertetőjét. – Ugyanakkor szeretnénk a község tulajdonában lévő épületeket rendbe tenni. Küsmödön nagyon rossz volt az óvodát és a teleházat befogadó épület tetőszerkezete, idén újrafedjük, távlatilag pedig megújul a teljes épület, és a jelenlegi funkciók megőrzése mellett közösségi házzá alakítjuk át. – Önerőből végzik az újrafödést? – Önrészből, megyei tanácsi meg kormánytámogatással az év eleji leosztásból. A beltéri munkálatokkal a pénz függvényében haladunk majd. Szintén nagyon fontos az énlaki ravatalozó kérdése. Eddig nem volt terület, ahová építeni, végül az énlaki unitárius egyház felajánlott egy területet ötven évre, díjmentesen, erre felülépítkezési jogot kapott az önkormányzat. Érdeke az egyháznak és az önkormányzatnak az énlaki ravatalozó megépítése, hiszen a többi településen van. Az a cél, hogy ebben az évben kerüljön tető alá az épület. – A csíki vagy gyergyói falvakhoz képest önök sajátos helyzetben vannak, ugyanis felekezeti szempontból megosztott a község lakossága. A hivatalos adatok szerint 1630 református, 514 római katolikus, 407 unitárius, 73 adventista, 27 Jehova tanúja, 14 ortodox, és 40 vallás nélküli van a községben. Ki a ravatalozók gazdája? – A ravatalozók az önkormányzat tulajdonában vannak, de valóban nem könnyű ez a helyzet, hiszen sok olyan község van a megyében, amelyben az egyház épített ravatalozót. Esetünkben viszont figyelembe kell venni a lakosság összetételét, és azt is, hogy öt településen összesen alig van 2500-2700 fő. És ennyi lakosra jut Kőrispatakon két templom, Etéden szintén két templom, Küsmödön egy, Énlakán egy, Siklódon egy, emellett mindenütt iskola és művelődési ház is van. Az egyházközségek kicsik, nehezebben tudják magukat fenntartani, mint más helyeken. Az egyházak jelenleg templom-, illetve parókiafelújítással foglalkoznak, és a ravatalozók építésében azzal segítettek, hogy felajánlották a területet. Nálunk a község baja az a község baja, mindegy, milyen felekezetűek vagyunk. – Hogy állnak a víz- és csatornahálózattal? – Úgy néz ki, idén be tudjuk fejezni az etédi-küsmödi vízvezetéket, és átadjuk a szolgáltatónak. Ez többéves munkánk eredménye. A tervek tíz évvel ezelőtt készültek, mostanra feltűnt néhány hiányosságuk is, például most jóval kevesebb a vízmennyiség, mint akkor. Ezzel párhuzamosan szeretnénk uniós pályázatból Etéd és Küsmöd faluhoz hozzácsatolni még a kőrispataki vezetéket is, de úgy, hogy a vízellátást kőrispataki fúrt kutakból oldjuk meg. Ugyanakkor a három falu csatornázására is készülünk uniós pályázatot benyújtani. A másik két településen, Énlakán és Siklódon a megyei tanács Kisvíz-programja segített a meglévő rendszereket felújítani, tehát vízellátás van, a csatornahálózat kiépítése pedig ilyen kis falvaknak szinte lehetetlen, nem ésszerű. – A községnek több olyan faluja is van, amely kedvelt turisztikai célpont, gondoljunk Énlaka hagyományos építészetére vagy Kőrispatak szalmakalap-múzeumára... Ho­gyan alakult a turistaforgalom az utóbbi években? – Évente 10-15 ezer turista látogat a községbe. Van, aki csoporttal érkezik, itt száll meg, táborokat is szerveznek, de van, aki csak áthalad. Két irányból érkeznek, egyik az Erdőszentgyörgy – Bözödújfalusi tó – Bözödújfalu – Kőrispatak, onnan tovább az Etéd – Énlaka – Farkaslaka vagy az Etéd – Székelykeresztúr útvonal. A másik irányból indulva, Kőrispatak és a bözödújfalusi tó, az emlékhely érintésével jutnak el Erdőszentgyörgyre, Marosvásárhelyre. A község részben szerencsés helyzetben van, mert a közelben rengeteg a látnivaló: Szováta, Parajd, Korond, Szé­kely­udvarhely. Csakhogy: öt-hat irányból is lehetne a községbe érkezni, de jelenleg még csak egy aszfaltozott út van. Ennek ellenére, aki el akar jönni hozzánk, eljut ide. Azt hiszem, hogy a falusi turizmusra még mindig lehet építeni, ezt a potenciált ki kell használni. A község minden falujában van szálláshely Etéd kivételével, de elkészíttettük már a terveket egy részben üresen álló, valamikor községházának épült épületre, amit vendégházzá, közösségi házzá alakítanánk át. – Mennyire fenyegeti a községet az elnéptelenedés? – Vannak ilyen gondok, főleg Énlaka és Siklód esetében. Szomorú tapasztalni, hogy fogynak az emberek. Munkahely nemhogy itt, hanem a környező városokban sincs, pedig valamikor sokan ingáztak Erdőszentgyörgyre vagy Székelykeresztúrra, ehelyett most sokan fogtak hozzá gazdálkodni. Etédről, Küsmödről és Kőrispatakról nem mondanám, hogy elnéptelenedő, ha megnézzük a korfáját, nagyon sok a fiatal. Az összetétel, hogy ki milyen etnikumúnak vallja magát, más kérdés... Több mint 400 iskolásgyerek van. Énlakáról és Siklódról a gyermekeket iskolabusszal hordjuk be, Énlakán 4-5 gyermek, Siklódon ugyanennyi van. Küsmödön van 1–4. osztályos iskola, Etéden és Kőrispatakon 1–8. Bízom benne, hogy nem hal ki egyik település sem, mert vannak olyan házasok, akik még elindíthatnak egy folyamatot... Ugyanakkor, ha nem is nagy mértékben, de van visszatelepülés, előfordul, hogy valaki a nyugdíjaskort elérve hazaköltözik, arra is volt példa, hogy külföldről tért haza gazdálkodni. – Hány ház áll üresen? – Községszinten 205. Egyébként Etédnek 1196, Kőrispataknak 691, Küsmödnek 406, Siklódnak 247 és Énlakának 165 lakosa volt a legutóbbi népszámláláskor. Siklód esetében nagyon nagy mértékű a fogyás, ha arra gondolunk, hogy jó száz évvel 1800 vagy még annál is több lakosa volt... Ami viszont szép, hogy a falu megmaradt érintetlen állapotában. Ritka település, érdemes volna ilyen szempontból is Énlakával együtt emlegetni és kezelni. Daczó Katalin