A piacokon és az üzletekben most is kaphatók azok a zöldségek, amelyek térségünkben csak nyáron teremnek meg, lehet messzi földről érkezett paradicsomot, paprikát, uborkát vásárolni. De nem feltétlenül kell ezeket fogyasztani, a helyben termett, hagyományos zöldségfélék is értékes tápanyagokban gazdagok. Hogy melyik pontosan miért egészséges és hogyan ajánlott fogyasztani, azt Szász Hunor dietetikustól, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház munkatársától kérdeztük meg.

Fotó: R. Kiss Edit

– Miért egészséges a savanyú káposzta? Leginkább hogyan ajánlott fogyasztani? Mennyire marad meg a savanyúságként eltett zöldségek tápanyagértéke? Miért ajánlottak? – A savanyú káposzta alapanyaga a fejes káposzta, melynek vitamintartalma magas (például 100 gramm káposztában 20 mg C-vitamin található), és ezt a tulajdonságát nem veszíti el a savanyítás során. Továbbá tartalmaz ásványi anyagokat (kalcium, kálium, magnézium, foszfor), K-, E-vitaminokat is. A víztartalma is magas (90 százalék), ezáltal hidratáló élelmiszernek minősül. A savanyú káposzta fogyasztása során nem kell aggódnunk az elhízás miatt, mivel alacsony kalóriatartalmú. Hozzájárul az immunrendszerünk erősítéséhez, főleg télen, amikor amúgy is korlátozottak az immunerősítő források. Az erjesztés során kialakuló probiotikus hatása révén a bélflóra egyensúlyát, az emésztést is segíti. A magas rosttartalom miatt székrekedésre is nagyon ajánlott. A savanyú káposzta leve is javasolt fogyasztásra, mivel C-vitaminban gazdag, segíti a bélflóra működését, megsemmisíti a káros baktériumokat. A savanyúságként eltett zöldségek egyes jótékony hatásai jelentősebbek lehetnek, mint nyers formában. Az erjesztés során csökken a zöldségek szénhidráttartalma, mivel a folyamatban részt vevő mikroorganizmusok felemésztik az adott zöldség szénhidráttartalmának egy részét, ezért is ajánlott a fogyasztásuk. A káposzta főzés során veszít vitamintartalmából, ezért ajánlatos inkább savanyúság formájában fogyasztani. Napi 300 gramm ajánlott bármely savanyúság fogyasztásából az egészséges táplálkozás érdekében. – A hagymát sokan csak az ételben, alapanyagként fogyasztják, pedig nyersen is egészséges. Pontosan miért? – A hagyma ásványi anyagokban (nátrium, kálium, vas stb.), vitaminokban (A, B6, C, E), rostban, antioxidánsban gazdag alapélelmiszer. Hasznos az asztma kezelésében, hurutos betegségek esetén a köhögés enyhítésére. Egy 2005-ös tanulmány eredményei szerint a csontokra is pozitív hatást gyakorol, olyanféleképpen, hogy mintegy 20 százalékkal csökkenti a törés esélyét, rendszeres fogyasztása révén szilárdabbak, ellenállóbbak lesznek csontjaink. Mint minden élelmiszer, hőkezelés hatására veszít tápértékéből, ezért ha a teljes jótékony hatását szeretnénk érezni, nyersen kell fogyasztanunk. Tipikus, erős szaga miatt sokan a nyersen való fogyasztását általában elkerülik, hiszen kellemetlen leheletünk, illetve kezünk szaga is elárulja, hogy éppen mit ettünk. Kevesen tudják viszont, hogy van erre ellenszer. Leheletünk felfrissítésére jó szolgálatot tesz egy alma, egy pohár tej vagy egy szál petrezselyem elfogyasztása. A kézbe ivódott szag eltüntetésére pedig előbb öblítsük le a kezünket hideg vízzel, majd dörzsöljük át sóval, ezután pedig ismét be kell szappanozni, majd meleg vízzel lemosni a bőrfelületet. – A krumpli alapélelmiszer térségünkben, hogyan fogyasszuk, ha egészségesen kívánunk táplálkozni? – Nagyon fontos szerepet játszik az elkészítése. Olajban sülve akár kétszeresre is megnőhet az energiatartalma, emiatt a szalmakrumpli nem diétás vagy fogyókúrás étel. Viszont héjában főzve, tápértékben és rostban gazdag ételt fogyaszthatunk. Nem ajánlott a kicsírázott, zöld foltos (fény hatására klorofill termelődik) krumpli elfogyasztása, mivel mérgező hatása lehet. Ezért ajánlott sötét és hűvös helyen tárolni.Elvileg a fehér krumpli tartalmazza az összes szükséges aminosavat, ami a szervezet normális működéséhez szükséges, ha viszont vitaminokkal akarjuk kiegészíteni a krumplis étrendünket, akkor fogyaszthatjuk az édeskrumplit is, ami A- és E-vitaminokban gazdag. Nem ajánlott csak a kizárólagos krumplidiéta, számos mellékhatása lehet. Köretként viszont tökéletes. Jelentős káliumtartalma van a fehér krumplinak, a káliumnak pedig kulcsszerepe van a vérnyomás, a csontsűrűség szabályozásban. Még tartalmaz foszfort, magnéziumot, folsavat. – A hüvelyesek, köztük a paszuly is, talán gyakrabban kerülnek az asztalra télen. Milyen tápanyagtartalma kiemelkedő ennek az élelmiszercsoportnak? A zöldségek jótékony hatása savanyúságként is érvényesül                                                      Fotó: Pixabay.com – A paszuly egy közismert élelmiszer, amit 5000 évvel ezelőtt már termesztettek az indiánok a mai Mexikó területén. Európában a 16. században került először a fogyasztók asztalára. A hüvelyesek fontosak a heti étrendben, mivel jelentős a tápanyagtartalmuk a fehérjék, a telítetlen zsírsavak, az ásványi anyagok, a rost és a vitaminok szempontjából. Tökéletes húspótlók a vegetáriánus étrendben. Viszont nem teljes értékű fehérjéket tartalmaznak. Ha gabona alapú élelmiszerekkel dúsítjuk az étrendet, akkor jutunk teljes értékű fehérjékhez. Fogyókúrás étrendbe is beilleszthetők a hüvelyesek, mivel a glikémiás indexük alacsony (a glikémiás index megmutatja, hogy az adott élelmiszer szénhidrátja mennyire gyorsan és tartósan emeli a vércukorszintet). Magas rosttartalmuk pozitív hatással van az emésztőrendszerünkre. Ugyanakkor fogyasztásuk hasznos a szív- és érrendszeri betegségek, bél­daganatok, elhízás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint esetén. Egy másik tulajdonsága a paszulynak az, hogy a színe alapján tudunk következtetni az antioxidáns-tartalmára, a vöröspaszuly a leggazdagabb antioxidánsban. Ugyanakkor a paszuly folsavban (B9-vitamin), rostban, ásványi anyagokban is gazdag, alacsony a zsír és nátriumtartalma. Alapélelmiszer kellene legyen az étrendünkben, mivel a máj, a vese működését is segíti, a fehérjék anyagcseréjét serkenti.Puffasztó hatása lehet, ez viszont megelőzhető, ha főzés előtt áztatni tesszük éjszakára, majd másnap a vizet leöntjük és más vízben főzzük.Köszvényes betegeknek nem ajánlott a paszuly és a hüvelyesek fogyasztása a purintartalmuk miatt. – A gyökérzöldségek, murok, cékla térségünkben is megteremnek és jól elálnak a pincékben is. Miért egészségesek, hogyan fogyasszuk őket? – A gyökérzöldségek kiváló fogyókúrás és szervezetkímélő élelmiszerek. A céklát, murkot, zellert, petrezselymet emelném ki, mivel ezeket szinte hetente, ha nem naponta használjuk alapanya­gokként. Nyersen vagy főve a legalkalmasabbak, frissen kicsvart italként is fogyaszthatók. Vitaminraktárainkat újra feltölthetjük ezekkel a gyökeres zöldségekkel, de ásványi anyagokban is gazdagok. Antioxidánsban leginkább bővelkedik a cékla, télen napi szinten kellene fogyasszuk. Ajánlott napi 300-500 ml friss italt fogyasztani cékla, murok, alma, citrom és narancs alapanyagokkal, nemcsak fogyókúra esetén, hanem szervezetünk normális működése érdekében. A gyökeres zöldségek a daganatok, gyulladások ellen is bevethetők fegyverként. Egy másik jellegzetes tulajdonságuk a szív- és érrendszervédő szerepük, de kiemelkedő a cékla a vérszegénység esetén vas- és C-vitamin tartalma miatt. Az említett zöldségek tárolására kellene odafigyelni, akár a krumpli esetén, esetükben is fontos, hogy sötét és hűvös helyen tároljuk.

R. Kiss Edit