Kedvezően alakultak a költségvetési bevételek Az elmúlt hónapok során a költségvetési bevételek alakulása némileg ellentmondásosnak bizonyult. Voltak olyan adónemek, amelyekből kevesebb folyt be, mint az elmúlt esztendőben, sőt ez vonatkozik egyes társadalombiztosítási hozzájárulásokra is, ugyanakkor egyes bevételi források „bőségesebbnek” bizonyultak. Az öt hónapi mérleg pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú idő után első esetben zárult deficittel az állami költségvetés. A dolgok ilyenszerű alakulását ki így magyarázza, ki úgy, ki megmagyarázza, ki pedig kifogásolja. Ami viszont tény, az az, hogy a közpénzügyi minisztérium, illetve az Országos Adóügynökség (ANAF) által megszabott bevételezési programot sikerült teljesíteni. Ez vonatkozik Hargita megyére is, ugyanakkor a múlt esztendei szintekkel való összehasonlítás az időközben bekövetkezett változások okán már-már értelmetlennek tűnik. Néhány nappal ezelőtt készült el a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció féléves tevékenységét összegző jelentés. Annak kapcsán intéztünk néhány kérdést Kedves Imre közgazdászhoz, a megyei közpénzügyi adminisztráció vezetőjéhez. – Egyes elemzők kedvezőtlen tendenciákat vélnek felfedezni a költségvetési bevételek alakulása tekintetében, s ebben az összefüggésben azt hangoztatják, hogy 2015 azonos időszakához viszonyítva amolyan „visszalépés” következett be. Hogyan lehetne értékelni a Hargita megyei eredményeket? – Az összehasonlítás a múlt esztendei eredményekkel ugyan nem lehetetlen, de igen körülményes lenne és bonyolult számításokat feltételezne. Ezt meg is tették a pénzügyminisztérium illetékesei, hisz annak alapján állapítják meg a soron következő inkasszálási programokat. Az összehasonlítás többek között azért lenne körülményes, mert a múlt esztendő első félévéhez viszonyítva ma már egy alacsonyabb áfakulccsal dolgozunk, s ennek óhatatlan következménye az állami költségvetésnek az áfából származó bevételeinek zsugorodása is. A társadalombiztosítási hozzájárulások tekintetében is következtek be ha nem is ilyen, de hasonló jellegű változások. Nevezetesen a személyi hozzájárulásból nagyobb kvantum utalódik át a magánnyugdíjalapoknak. A megyék esetében bizonyos értelemben az is bonyolítja a helyzetet, hogy 2016. február 1-jétől átszervezésre került sor, s annak nyomán a közepes nagyságrendű adófizetők ügykezelése az egész ország szintjén átkerült a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságok hatáskörébe. Erről egyébként már az önök lapja is beszámolt annak idején, s ennek kapcsán meg kell jegyeznem azt is, hogy a szóban forgó adófizetői kategóriák ma már nem szerepelnek nálunk, de a tavaly igen, s ilyen körülmények között nem sok értelme van a már említett összehasonlításnak. Tekintettel mindezekre, a magunk részéről a legfontosabb a ránk kiosztott feladat, nevezetesen az inkasszálási program maradéktalan teljesítése. – Akkor lássuk a tényeket… – Féléves viszonylatban a konszolidált költségvetés bevételi programját megyei szinten 114,15 százalékban sikerült teljesíteni. Ez abszolút számban kifejezve azt jelenti, hogy az előirányzott közel 397 millió lejjel szemben az általunk ügykezelt adófizetők révén több mint 453 millió lej került be a különböző költségvetések „vérkeringésébe”. Nem dicsekvésként mondom, de megjegyezném, hogy megyei szinten minden egyes adóhatósági struktúra a program felett teljesített. Egyébként jelenleg megyei viszonylatban 114 996 adófizető szerepel a nyilvántartásunkban. Ebből legtöbb magánszemély, szám szerint 99 937, s abból 11 416 tartozik az engedélyezett fizikai személyek, családi vállalkozások és egyéni vállalatok kategóriájába. A jogi személyiségű adófizetők száma június 30-án 15 059 volt, s abból 10 776 kereskedelmi társaság, egyesület és alapítvány. Szemrevételezve ezeket a számadatokat, utalhatunk egy, a maga nemében érdekes jelenségre is: a csíki mikrorégióban nyilvántartott adófizetők száma 44 694, míg az udvarhelyi mikrorégióban számuk 44 577, tehát nincs nagy különbség, de igen a költségvetési bevételek tekintetében, ugyanis az előbbiek esetében annak értéke az első félévben közel 197 millió lej volt, az udvarhelyi zónában csak 144 millió lej. A már említett áfakulcscsökkenés, illetve átszervezés megmutatkozik egyébként az állami költségvetés bevételei tekintetében, mert például 2015 első félévéhez viszonyítva azok volumene csökkent. Hasonlóképpen az állami társadalombiztosítási költségvetés bevételei tekintetében is a már említett okok miatt. Kevésbé érződött viszont az országos egészségbiztosítási pénztárnak a hozzájárulásokból származó bevételei tekintetében, bár ez esetben is bekövetkezett egy mintegy 4 millió lejes visszaesés. – Május 25-én járt le azon adónyilatkozatok benyújtása, amelyeket a független tevékenységekből jövedelmet realizáló adófizetőknek kellett benyújtaniuk, s amelyről az adóügynökség elnökének 2015/3605-ös rendelete rendelkezik. A 200-as űrlapról van szó. Hányan nyújtottak be ilyen adóbevallást megyénkben? – Összesen 11 482 ilyen adó­bevallás érkezett, legtöbb a Szé­kely­udvarhelyi Municípiumi Adóügyosztályhoz, szám szerint 5810. Az adóbevallások nyomán 7623 esetben került sor utólagos adófizetési kötelezettség megállapítására, azok nyomán pedig közel 11 millió lejes jövedelmi adó befizetése vált esedékessé. – A kormány, a közpénzügyi minisztérium szerint az adófizetők ösztönzésén túl hathatósabb ellenőrzési ténykedést is ki kell fejteni annak érdekében, hogy gyarapodjanak a költségvetési bevételek, illetve vissza lehessen szorítani az adóelkerülést. Mit tettek ebben a vonatkozásban? – Kezdeném azzal, hogy jelenleg a közpénzügyi adminisztráció szintjén 345 köztisztviselői funkció létezik, s abból 58 a pénzügyi felügyeleti struktúrákban tevékenykedik, s ugyanakkor egyelőre öt állásunk betöltetlen. Az első félév során több mint 400 ellenőrzési okiratot zártunk le, s az ellenőrzések nyomán jelentős összegeket sikerült inkasszálnunk. Sajnos rákényszerültünk „keményebb” intézkedések foganatosítására is: 5890 esetben tiltottunk le banki folyószámlákat, azaz hétszázzal több esetben, mint 2015 azonos időszakában. E kényszerítő eljárás nyomán közel 16 millió lejnyi összeget sikerült behajtanunk. Továbbá megemlíthetném azt is, hogy a kényszervégrehajtások révén mintegy 42,8 millió lejt sikerült beinkasszálni. – Az év elejétől eltelt időszakban módosult az Adótörvénykönyv és az Adóeljárási Törvénykönyv, ugyanakkor igen sok miniszteri, illetve adóügynökségi rendelet is hatályba lépett. Hogyan lehet lépést tartani egy ilyen jogszabályozási „özönnel”? – Ezt a kérdést talán nem nekem kellett volna feltenni, de tény, hogy számunkra is erőfeszítést jelent a fiskalitással kapcsolatos jogszabályok gyakori módosítása. Ennek lehet, megvannak a maga sajátos okai, s esetenként közrejátszhatnak előre nem látható fejlemények is. Ugyanakkor azonban sajnálatos, hogy a jelek szerint nem bizonyult kiszámíthatónak és stabilnak a jó fél évvel ezelőtt hatályba lépett, az Adótörvénykönyvre vonatkozó, 2015/227-es törvény. A magunk részéről eligazítással, felvilágosítással tudunk az adófizetők rendelkezésére állni, de utalnunk kell arra is, hogy az ANAF szintjén is bevezetésre kerültek az adófizetőket érdekelhető szolgáltatások. Így például sms révén lekérhetők információk a gazdasági ügynökökre vonatkozóan, például fiskális azonosítószám, az a cég aktív-e vagy inaktív stb. stb. Ugyanakkor létezik egy szekurizált elektronikus posta is, amely lehetővé teszi az adófizetők számára, hogy az adóhatóság által kibocsátott dokumentumokat megkapja e-mail révén. Megemlíthetném továbbá azt is, hogy az ANAF honlapján hozzáférhető számos fiskális útmutató is. – Ha már itt tartunk, akkor megkérnénk, vázolja fel, hogy mikor is válik lehetségessé egyes befizetések eszközlése bankkártya révén az Állami Kincstár területi egységeinél. Kérdezzük ezt annak okán, hogy a Hivatalos Közlöny július 5-i számában megjelent a közpénzügyi miniszternek a bankkártyák révén befizethető fiskális kintlévőségek típusaira vonatkozó, 2016/943-as rendelete. Ebből a rendeletből egyébként az derül ki, hogy a szóban forgó befizetést a magánszemélyek eszközölhetik a személyi azonosító számuk alapján. – A rendelet számunkra is ismeretes, s annak melléklete tartalmazza azoknak az adónemeknek és illetékeknek a megnevezését, amely befizetése lehetséges lesz a magánszemélyek által, úgy ahogy azt ön is említette. Terjedelmes lenne felsorolni mindegyiknek a megnevezését, de talán nincs is olyan adónem, amely nem szerepel a miniszteri rendelet mellékletében. A rendelet egyébként hatályos, de a gyakorlatba ültetésére értesüléseink szerint fokozatosan kerül sor. Pillanatnyilag a kincstári egységek számára nem mindenütt biztosított a megfelelő műszaki háttér, azaz a kártyaleolvasó készülékek (POS). Félhivatalos értesüléseink szerint megyénkben szeptember folyamán válik lehetségessé a különböző adók és illetékek befizetése bankkártya révén. Hecser Zoltán