Nem feltétlenül kell a divatot követni  Huszonnégy év után újra Csík­szeredában koncertezik Ho­mo­nyik Sándor. A november 7-én, az Erőss Zsolt Arénában tervezett fellépés viszont merőben eltér majd a korábbi produkcióktól, ígéri lapunknak adott interjújában az énekes. A zenekarhoz ezúttal egy vonósnégyes lánycsapat is csatlakozik, ezáltal ötvözik a ro­ckot a komolyzenével. – Miért esett koncerthelyszínként a választás Csíkszeredára? – Sokszor felléptem már Székelyföldön. Mindig elképesztően sok szeretetet kapok az itteni emberektől. Itt, Csíkszeredában utoljára 1991-ben koncerteztünk. Akkora volt az érdeklődés, hogy a tervezett egy koncert helyett három előadást kellett tartanunk a művelődési központban. Azt gondoltuk, ideje visszajönni. – Hogyan került kapcsolatba a zenével? – Zenei általános iskolába jártam, ahol kötelező volt a hangszertanulás. Bevallom, egyáltalán nem szerettem hegedűórákra járni, szívesebben fociztam a környékbeli srácokkal. Aztán meghallottam a rádióban egy Beatles-dalt, ami teljesen elvarázsolt. Attól kezdve már nem is érdekelt más, csak a zene. A gimnáziumban alapítottunk egy zenekart. Tulajdonképpen ez volt a kezdet. A katonaság után meghívtak a debreceni Golf együttesbe. 1988-ban született meg az Álmodj, királylány, beindult a szólókarrier. Mindig is zenész akartam lenni. – Mit tanácsolna azoknak, akik most kezdik zenei pályájukat? – Elsősorban, hogy énekeljenek magyarul. A magyar egy csodálatos nyelv, és ne szégyelljék az elődeiket, bátran vegyenek példát azoktól, akiknek sikerül fennmaradni. Gondolok itt például az Illésre vagy Demjén Ferencre. Minden zenésznek meg kell találnia önmagát, azt a stílust, ami illik hozzá, és ne utánozzanak másokat. – Mi az oka annak, hogy manapság olyan sok az egydalos, pillanatnyi sztár? – Szerintem sok jó dalt kell írni. Nagyon fontos a zene és a szöveg egysége. Nem feltétlenül kell a divatot követni. – Melyik a legismertebb zeneszáma? A szólókarrierjét megalapozó Álmodj, királylány? – Nem tudom, lehet. Van, akiknek a Sose búcsúzz el, vagy a Sírj, vagy a Mosolyod börtönében a kedvencük. – Ön szerint régen volt nehezebb egy énekesnek befutni vagy most? – Régen is nehéz volt, de ma sem könnyű. Bár ma már sokkal több rádióállomás ontja a zenéket. Sajnos ezek a műsorok erősen manipuláltak. Nincs versenyegyenlőség. – A hétvégén Tiszteletbeli Székellyé avatták Oklándon. Milyen érzés? – Megtisztelő és felemelő érzés. Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik erre a címre érdemesnek tartottak. Köszönöm, hogy befogadtak. – Visszatérve a novemberi koncertre, úgy tudom, sok újdonság várható. Áruljon el ezek közül néhányat! – Igen, lesznek újdonságok. Az ismert slágerek mellett a közönség a jövőre várható lemezemről is hallhat majd dalokat. Ez a koncert teljesen más lesz az eddigiekhez képest, a zenekarhoz csatlakozik egy világszínvonalú vonósnégyes lánycsapat is. Ötvözzük a klasszikus zenét a rockkal, így a régi dalok is másképp hangzanak majd. Lesznek olyan dalok is, amelyeket először itt a csíkszeredaiaknak éneklek majd. Györffy Ibolya