Minden évben november 17. a koraszülöttek nemzetközi világnapja. Ennek kapcsán (Csíkszeredában első alkalommal) szombat délelőtt a Hunguest Hotel Fenyő szállodában ismeretterjesztő találkozót szerveztek az érdeklődőknek. Az esemény megszervezésének ötlete dr. Füstös Annamáriától, a csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház újszülöttgyógyász szakorvosától származik. Megragadtuk az alkalmat, hogy fiatal orvosokat bemutató sorozatunk részeként beszélgessünk vele, igyekeztünk minél többet megtudni tőle az újszülöttek, koraszülöttek csíkszeredai ellátásáról, sőt még néhány tévhitet is leromboltunk. [caption id="attachment_60524" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: Márk Boglárka[/caption] – Mióta dolgozik a csíkszeredai újszülöttosztályon? – Januártól dolgozom a csíkszeredai kórház csapatában, az­előtt egy ideig nem volt új­szü­lött­gyógyász szakorvos az in­téz­ményben. Október közepétől azonban érkezett még egy kollé­ganőm, dr. Cseh Zsuzsánna, akivel együtt most már ketten vagyunk szakorvosok az újszü­lött­osztályon. Az ügyeleti vonalban a gyermekgyógyász kollégáink is besegítenek. – Meséljen magáról. Hol született, hol végezte a tanulmányait? – Csíkszeredában születtem, itt nevelkedtem, tanulmányaimat a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Márton Áron Gimnázium után a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen végeztem. Már az egyetemi évek alatt úgy éreztem, hogy a gyermekek, és elsősorban az újszülöttek iránt vagyok fogékonyabb. Kiterjedt orvoscsaládból származom, a medicina iránti rajongást édesanyámtól kaptam. Nagynéném, dr. Barcsay Márta újszülöttgyógyászként tevékenykedett a csíkszeredai kórházban, mondhatni tőle vettem át a stafétát. – Az orvosi szakmák közül talán az újszülöttgyógyászat az egyik legszebb. Mit jelent Önnek ez? – Ez teljesen szubjektív. Minden orvosnak a saját szakja a legkedvesebb. Úgy érzem, hogy ez nem munka, hanem hivatás számomra. A kolléganőmmel szeretnénk minél jobb ellátást biztosítani az újszülöttosztályon, újdonságokat behozni, lépést tartani a legújabb ellátási standardokkal. Az újszülöttgyógyászat rohamosan fejlődő szakma, mindig jelennek meg újabbnál újabb kezelési lehetőségek és ellátási eljárások. Azon dolgozunk, hogy baba- és mamabarátabbá tegyük azt a pár napot, amit a babák születés után bent töltenek a szülészeten. – Mi az, ami újdonság az új­szülöttosztályon? – Csíkszeredában soha nem volt kérdés az, hogy biztonságban vannak-e vagy jó ellátásban részesülnek-e a babák. Azon dolgoztam, dolgozom a mai napig, és a jövőben is erre összpontosítok, hogy kicsit pihepuhábbá, bababarátabbá tegyük az ellátást, igyekszünk lépést tartani az orvostudomány ezen szakágában megjelenő újdonságokkal. A szülés körüli időszakra vonatkozóan sikerült gyakorlatba ültetni azt, hogy létrejöhessen a közvetlenül a szülés-születés utáni bőrkontaktus az anya és a baba között. Erre egyébként eddig is megvolt a lehetőség, de most már a legtöbb babánál igénylik azt is a szülők, hogy az első egy-két órát (az aranyórát) együtt töltsék a szülőszobában. Ami a későbbi napokat illeti, fontosnak tartom hangsúlyozni – mert rengeteg tévhit él vagy félinformáció terjed ezzel kapcsolatban –, hogy az anyukák behozhatják a saját babaruhájukat a kórházba. Jelen pillanatban még nem elterjedt az, hogy a saját ruhájába legyen felöltöztetve a baba. De bátorítok mindenkit, hogy hozza magával a kimosott, kivasalt babaruhát, hiszen a kicsiknek sokkal jobb az, ha szabadon mozoghatnak, és az anya is már az első kórházi napok alatt megtanulja, hogyan kell öltöztetni, tisztába tenni, ellátni őt. Természetesen szívesen segítünk, és minden szempontból támogatjuk az anyákat, a szoptatásban és a tisztába tevésben is. Igyekszünk lelki támaszt, tanácsokat is nyújtani azokban az esetekben, amikor szükség van rá. Sokan mondják, úgy hallották, hogy nem szabad behozni ruhákat, vagy hogyha a baba a saját ruhájában van, akkor egyáltalán nem is foglalkozunk vele, az anyának kell mindent elvégeznie. Ez nem így van. Ugyanolyan szeretettel, gondoskodással és odafigyeléssel bánunk minden babával. Én azt szeretném, hogy minden anyuka magabiztosan, összeszokva a babájával, önbizalommal telve menjen haza tőlünk, és ne legyen kérdéses számára, hogy el tudja-e látni a kicsit. – Milyen kihívásokat lát a koraszülött-ellátásban? – Nagyon kedves számomra az újszülöttgyógyászaton a koraszülöttekkel való foglalkozás, az ő speciális igényeiknek a követése. Szeretem a pici babákat, mivel sokkal törékenyebbek, sokkal több odafigyelést igényelnek. Ők nemcsak három-négy napot vannak nálunk, hanem akár heteket is. Ezen idő alatt nagyon össze lehet velük nőni emberként és orvosként egyaránt. Az úgynevezett koraszülött-ellátást szeretném megváltoztatni a csíkszeredai kórházban. Ennek már látványosabb lépései is voltak: most már a babák – hogyha megfelelően stabil az állapotuk – akár néhány naposan és másfél kilósan is kikerülhetnek az anyuka mellé a kórterembe, egy melegített ágyba. Támogatjuk azt, hogy minél több időt töltsön az anya a babával. A kenguruzás, a hosszú szoptatás, a baba-mama együttlét mind-mind nagyon fontos. Ezzel kapcsolatban pozitív visszajelzések vannak. Kiemelném, hogy most már nem kell megvárnunk azt, hogy két és fél kilós legyen a baba, hogy hazaengedhessük őket. Régen az anyuka naponta csak néhányszor, a szoptatás idejére láthatta a babát, most már akár heteket is együtt töltenek a kórházban, amíg a baba annyira meg nem erősödik, hogy hazamehetnek. – Miért tartotta fontosnak megszervezni a koraszülöttek napját? – November 17. a koraszülöttek világnapja. Ez a kezdeményezés 2008-ban született meg, egy nemzetközi szervezet, az EFCNI (European Foundation for the Care of Newborn Infants – Európai Alapítvány a Koraszülöttek Ellátásáért) fontosnak tartotta felhívni a figyelmet a koraszülésre. A legújabb adatok szerint világszinten átlagosan minden tizedik baba korábban jön világra, mint kellene, vagyis a 37-ik betöltött terhességi hét előtt. Ennek kapcsán szerettem volna, hogy a mi közösségünkben, városunkban is legyen egy ilyen rendezvény, mert rengeteg tévhit és tabu jellemzi a koraszülést. A koraszülöttség önmagában nem betegség, de mivel ezek a babák sokkal kisebb súllyal jönnek világra, nagyobb odafigyelést igényelnek. A nemzetközi alapítvánnyal közösen szerveztük meg az eseményt. Vannak lila lufik, kitűzők és lila díszítés is, ugyanis a koraszülöttség színe a lila. Nagyon örvendek, hogy sokan eljöttek, és annak pedig különösen örülök, hogy olyan babák is vannak itt, akik koraszülöttek voltak. Például egy ikerpár, akik másfél évvel ezelőtt a 24. terhességi héten születtek meg: alig több mint fele telt el a terhességnek és megszülettek, most pedig itt lehetnek közöttünk. – Hogyan határozza meg az orvostudomány a koraszülöttséget? – Ahogy fejlődik az orvostudomány, egyre lejjebb tolódik az úgynevezett életképesség határa, egyre kisebb babákat tudnak életben tartani. Az érett újszülöttek a terhesség 37. és 41. hete között jönnek világra, és mindenki, aki a 37-ik betöltött terhességi hét előtt születik, koraszülött baba. Persze egy 36 és egy 37 hetes baba között nincs nagy különbség, de itt húzták meg a határt. Jelen pillanatban a 24. betöltött terhességi hétnél van megszabva a törvények szintjén az életképesség határa. Viszont vannak esetek, amikor a fejlett orvostudománynak köszönhetően akár egy 22-23. terhességi hétre született, kevesebb mint ötszáz grammos baba is életben maradhat. Az, hogy több mint 24 hetes egy baba, nem garancia arra, hogy életben marad vagy egészséges lesz, viszont mindent megteszünk azért, hogy minél többen minél egészségesebbek legyenek. Sajnos nem mindig rajtunk múlik, de a babák nagy harcosok, bízni kell bennük. – Milyen további tervei vannak a csíkszeredai újszülöttosztállyal kapcsolatosan? – Fontos célunk a közeljövőben, hogy kialakítsunk egy újszülött intenzív terápiás részleget az osztályon, ahol a beteg, instabil állapotú újszülötteket el tudjuk látni, így csak a nagyon pici vagy nagyon beteg babákat kell továbbküldenünk nagyobb újszülött intenzív terápiás centrumba. Emellett a szoptatási tanácsadás terén szeretnénk fejlődni, nagy tervünk a Baba-mamabarát szülészet és újszülöttosztály címének elnyerése. Márk Boglárka