Jól kezdődött a síszezon a Ma­darasi-Hargitán, jelenleg a Nagy Mihály felső szakaszának kivételével a teljes pályarendszer sízhető. Idén változott a bérletrendszer, és újdonság az is, hogy karácsonykor is működnek a felvonók. Bartók Bélával, a sípályákat üzemeltető cég társtulajdonosával beszélgettünk. – Hogyan indult a síszezon? – Meglepően jól. Elmaradt ugyan a szokásos november végi, december eleji nagy fagy, így a korábbi évekhez képest sokkal kevesebbet tudtunk a szezon előtt hóágyúzni, viszont jelentős mennyiségű, közel félméteres hó hullott december elején, és így a terveknek megfelelően 12-én sikerült megnyitnunk a pályákat. Eddig mindkét hétvégén felülmúlta a várakozásainkat a vendégek száma, és többnyire pozitív visszajelzéseket kaptunk a sízőktől. Természetesen lehet még javítani a feltételeken, de az enyhe időjárás miatt egyelőre továbbra sem tudunk hóágyúzni. Ezzel együtt nem panaszkodhatunk, hiszen még csak kevés sípálya tudott kinyitni az országban, és az osztrák, szlovák, szlovén, olasz síközpontok közül is sok zárva tart, mert nincs elég hó. – Mennyire válik be a hosszú távú időjárás-előrejelzés? – Folyamatosan követjük az előrejelzéseket, és ezek alapján tervezzük meg a hóágyúzásokat. A Snow Forecast szolgáltatását használjuk, amely a honlapunkon is elérhető, és azt tapasztaljuk, hogy a 2-3 napos előrejelzések kellően megbízhatók, a 6-8 napos előrejelzések esetén pedig a trendeket érdemes figyelni, mert jellemző, hogy ha lehűlést vagy felmelegedést jeleznek előre, akkor az általában be is következik, még ha esetleg egy-két nap eltéréssel is a jelzett dátumhoz képest. – Miért történt módosítás a bérletrendszeren? – Az idén cseréltük le a beléptető rendszerünket, sokkal több lett a beállítási lehetőség, így rugalmasabb árkonstrukciót tudtunk bevezetni. Az előző évek tapasztalatai alapján, a vendégektől kapott visszajelzéseket is figyelembe véve igyekeztünk kialakítani az új rendszert. A délelőtti és délutáni időszakra vonatkozó félnapos bérlet helyett a mostani 4 órás bérlet rugalmasabb, ugyanis a nap folyamán bármikor felhasználható. Emellett bevezettük a 2 órás bérletet, hogy ha valaki rövid időre szeretné kipróbálni a sízést, vagy csak délután két óra körül tud felérni a hegyre, ne kelljen egy félnapos bérletet váltson. Nemzetközi példákat is igyekeztünk figyelembe venni, ennek szellemében vezettük be az elő- és utószezont, amikor a főszezonhoz képest mintegy 10 százalékkal olcsóbbak a jegyárak. Január második felében a külföldi gyakorlathoz képest is sokkal kedvezőbb ajánlattal igyekszünk vonzóvá tenni a sítáborozást, ezért a 4, 5 és 6 napos bérleteket 25 százalékos kedvezménnyel adjuk január 11–31. között. A három székely megye lakói pedig még nagyobb, 30 százalékos kedvezménnyel vehetik meg a 4-6 napos bérleteket. Reméljük, hogy ezzel az ajánlattal többeket sikerül elgondolkodtatnunk: érdemes inkább itthon maradni és a Madarasi-Hargitára szervezni a szokásos éves sítúrát, ahelyett, hogy 15-20 órás autózással Ausztriába, Szlovákiába, Szlovéniába vagy Olaszországba utaznának, ahol aztán az itthonihoz képest két-háromszoros áron töltik el az egyhetes síszünetet. – Mégis gyakran hallani, hogy itthon sem olcsó mulatság a sízés. Mi erről a véleménye? – A síelés valóban nem az olcsó sportok közé tartozik, de nem is egy egyszerű, napi vagy heti rendszerességgel űzött mozgásról van szó – leszámítva a profi sízőket. Sok szempontból inkább a nyaraláshoz, a nagyobb nyári utazásokhoz lehet hasonlítani, hiszen a legtöbben ugyanúgy családdal, barátokkal mennek el egy-egy hétre sízni, mint ahogy például tengerparti nyaralásra utazik az ember. A nyaralási költségekhez mérten máris nem mondható nagyon drága mulatságnak egy 5-6 napos sítúra. Ami a hazai árakat illeti, igencsak nagyok a különbségek. Vannak a környéken sípályák, ahol a Madarasi-Hargitához képest alacsonyabbak az árak. Ezek jellemzően alacsonyabban fekvő, könnyen megközelíthető, egypá­lyás helyek, nem síközpontok, főleg a környékbeliek hétvégi, illetve hétköznap esti sízési igényét szolgálják ki. Az országban a sízés szempontjából legjobban kiépí­tett Prahova-völgyi síközpontok­ban, illetve Brassó-Pojánán vagy a máramarosi Mogosán viszont a Madarasi-Hargitához képest kétszeres-háromszoros árakon lehet sízni. – Mi a helyzet külföldhöz viszonyítva? – Többször kaptunk már olyan kritikát, hogy a sokkal fej­lettebb osztrák vagy francia pá­lyarendszerek árszínvonalán van­nak a Madarasi-Hargitán a síbérletek, miközben a szolgáltatás szintje messze elmarad az ottanitól. Az árak tekintetében ez hatalmas tévedés. A sielok.hu síportálon nagyon gyorsan lehet árösszehasonlítást végezni. Én az osztrák síközpontok között a legolcsóbbat 28 eurós áron találtam, ami nagyjából duplája a mi árunknak. A jellemző napijegyár 40 euró körül alakul, ami több mint háromszorosa a mienknek. Franciaországban 30 euró körül van a napijegy, ez több mint duplája a mi árunknak, a legolcsóbbat 18 eurós áron találtam, ami még mindig közel 30 százalékkal drágább a mi árainknál. Az olyan vendégeink, akik a többnapos éves sítúrájukat Ausztriában vagy Franciaországban töltik, hozzánk pedig egy-egy hétvégére „szaladnak fel”, az 5-6 napos síbérletek árát viszonyítják az egynapos síbérlet árához, ami nem korrekt összehasonlítás. Sajnos időnként téves információk jelennek meg a sajtóban is a nemzetközi összehasonlításokról, de a saját árainkkal kapcsolatban is. Az árrendszerünk idei átalakításával kapcsolatban például olyan adat jelent meg, hogy 55 lejről 63 lejre emeltük az árainkat, miközben valójában az utóbbi két szezonban nálunk nem volt áremelés, és 60 lej volt a felnőtt napijegy (mi is elkövettük ezt a tévedést, internetes források alapján – szerk. megj). A módosításokkal sem az áremelés volt a szándékunk. Egyes időszakokban olcsóbbak, más időszakokban drá­gábbak vagyunk, számításaink szerint összességében kiegyenlített az eredmény, azaz a tavalyi forgalomnak megfelelő sízőszám és időbeli megoszlás esetén ugyanolyan bevételre számítunk. – Mégis: hogyan határozzák meg a bérletek árát? – Mint minden más szolgáltatás esetében, itt is két szempontot veszünk figyelembe: a keresletet és az önköltséget. A kereslet szempontjából igyekszünk az itthoni vendégek pénztárcájához igazítani az árakat. Az önköltséggel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznem, hogy ha már az osztrák és francia síterepekhez hasonlítanak bennünket (amit megtiszteltetésnek veszünk, még akkor is, ha időnként elmarasztaló hangsúllyal teszik is), mi üzemeltetés és önköltség, valamint beruházástámogatás és fejlesztési lehetőségek tekintetében sokkal mostohább körülmények között dolgozunk. Több mint tíz évig dízelgenerátorokkal állítottuk elő az áramot, a tavaly lett végre vezetékes villanyunk, de kiépítésének költségeit a panziókat üzemeltető társainkkal közösen kellett fedeznünk. Az anyagköltségeket a megyei tanács állta, amit ezúttal is köszönünk. Önmagában a beruházás költségeinek kitermelése is években mérhető, nem beszélve a folyamatos fejlesztési igényekről: sífelvonók, hóágyúrendszer, hótaposó gépek, az út takarítására alkalmas eszközök stb. Mindezt önerőből végeztük, egyetlen euró támogatás nélkül, miközben az osztrák síterepek harminc-negyven évvel ezelőtt hatalmas kormányzati támogatással és adókedvezményekkel épültek, és eurómilliókkal támogatták a Prahova-völgyi vagy Zsil-völgyi fejlesztéseket is. Így nagyon nehéz versenyezni velük. Félreértés ne essék, nem siránkozni akarok. Immár több mint tíz éve belevágtunk ebbe a feladatba, azóta folyamatosan fejlesztünk, és örülünk annak, hogy sokan látják és értékelik a fejlődést, és a Madarasi-Hargita az utóbbi tíz évben újra kedvelt síközponttá vált a 90-es évek hatalmas hanyatlása után. Reméljük, hogy lehetőségünk lesz ezt az utat folytatni a következő években is. – Milyen lesz az ünnepi program? – Nagyon sokat hezitáltunk a karácsonyi nyitva tartás kérdésében. Az előző években karácsonykor, 24-én és 25-én zárva voltunk. Számunkra ez szent ünnep, amit a családdal, szeretteinkkel töltünk, és úgy gondoljuk, hogy ezt az alkalmazottjaink is megérdemlik. Azonban változnak az idők, most már úgy tűnik, sokan nem akarják otthon tölteni az ünnepet. Nyugat-Európában ilyenkor csúcsszezon van, telítve vannak a szállodák, és már ránk is kezd nyomás nehezedni: karácsonykor is igénylik az emberek a szolgáltatást. Nehéz szívvel vágunk bele a változásba, mert egy szerintünk szép hagyományt, mondhatni az ünnep szentségét törjük meg. Az alkalmazottjaink azonban vállalták a munkát, így végül úgy döntöttünk, hogy rövidebb programmal működtetjük a felvonókat. December 24-én és 25-én 11 és 15 óra között tartunk nyitva. Szilveszterkor hagyományosan nagy az igény, minden panzióban telt ház van. December 31-én a normális napi nyitvatartással, azaz 10 és 16 óra között működnek a sífelvonók, január elsején pedig 12 órakor nyitunk és 16 óráig lehet sízni. Asztalos Ágnes