Takarmányt spórolva idén a megszokottnál is tovább legeltethették kinti gyepterületeken jószágaikat az állattartók, de az enyhe, hosszúra nyúlt ősz a szántási, vetési és betakarítási munkálatokat végző gazdáknak is kedvezett. Kukoricából hektáronként 3500 kilós termésátlagot, cukorrépából 40 ezer kilós hozamot mértek. Őszi búzából ismét nagyobb területen, ezúttal 10 800 hektáron került vetőmag a földbe. [caption id="attachment_17012" align="aligncenter" width="620"] Őszi szántást végző gazda. Az időjárás kedvezett a mezőgazdasági munkának (Fotó: Domján Levente)[/caption] Részben a hosszúra nyúlt ősszel, a szeptemberi csapadék nyomán újrasarjadt fűvel, a legeltetési időszak többhetes kitolódásával és sarjúkaszálási lehetőséggel kompenzálta az állattartókat a nyári szárazság okozta veszteségek után a természet – véli Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A szakember úgy látja, a legeltetésnek kedvező enyhe őszi időjárás nyomán a gazdák többsége még nem kényszerült a téli takarmánykészlet etetésének megkezdésére, ez pedig a nyáron betakarított kevesebb széna tudatában a juh- és szarvasmarhatartóknak nagy könnyebbséget jelent. – Idén az is feltűnő volt, hogy a gabona betakarítása után mennyire megbecsülték és milyen hamar összeszedték a szalmát. Egész ősz folyamán csupán egyetlen égetett tarlót láttam. Szerencsére a szeptemberi esős napok után kiújultak a legelők, még egy rend sarjút is kaszálni lehetett, így takarmányozás szempontjából nem épp olyan katasztrofális a helyzet – jegyezte meg a szakigazgató. Tovább dominál a búza A növénytermesztéshez kötődően ugyanakkor a megyében mára befejeződtek az őszi betakarítási, illetve vetési munkálatok. Őszi búzából – az utóbbi években tapasztalt bővülési ütemet folytatva – ezúttal 10 800 hektáron került vetőmag a földbe, a rozsból 650 hektárt, őszi árpából 250 hektárt, a búza és a rozs keresztezéséből származó tritikálé takarmánygabonából pedig 700 hektárt vetettek be a Hargita megyei gazdák. Az őszi szántási munkálatokat a területek mintegy 80 százalékán fejezték be: a talajelőkészítést a legtovább az enyhe időjárásnak köszönhetően az udvarhelyszéki termelők halaszthatták. A szántási munkálatokhoz a megye valamennyi tájegységében ideálisak a feltételek: a szeptember–október folyamán lehullott csapadékmennyiség a talaj felső rétegeit félméteres mélységig áztatta át – sorolta Török Jenő. Megsínylette az aszályt a cukorrépa Ami a betakarítást illeti, a szakigazgatóság adatai szerint kukoricából megyei átlagban hektáronként 3500 kiló került a szárítókba, míg a cukorrépával bevetett parcellákról a betakarítás során mért átlagtermés idén 40 ezer kilogramm volt. Török Jenő szerint a szárazság a cukorrépa mennyiségén is nyomot hagyott: az ipari növényt feldolgozói szerződés alapján Hargita megyében idén egyedüliként termesztő Varga Nagy László székelykeresztúri termelő a cukorrépából a megelőző években 60-65 tonnás termésátlagokat ért el. Felfelé mozdult a pityóka ára Burgonyából a Hargita megyei átlagtermés – aszály okozta terméskiesés miatt – hektáronként 14 400 kilogramm maradt, a betakarítási időszakban pedig az időjárás is kedvezett ahhoz, hogy a gumók minősége a tárolókban se romoljon. Egyes pityókafajták esetében utólagos problémát inkább a forró, az aszályos hetekben elszenvedett hősokk okoz, aminek hatására a gumók a mélynyugalmi állapot helyett idejekorán csírásodni kezdtek. Ám ezt a jelenséget is inkább csak azoknál a termelőknél figyelték meg, akik a burgonya tárolására nem rendelkeznek megfelelően hűvös pincével, raktárral – mondta el a szakember. A burgonya termelői ára amúgy az utóbbi napokban újra felfelé mozdult: a térségben érdeklődő felvásárlóktól, viszonteladóktól a Hargita megyei – csíki, gyergyói – pityókatermelők kilónként immár 85–90 banit kérnek, de a válogatott, méretes, kiváló minőségű burgonyáért az 1 lejes árat is kimondják – jegyezte meg lapunknak Török. Domján Levente