havazás
enyhe eső
borús égbolt
Bérzűrzavar
Szombaton a rendőri szakszervezetek (a FSNPPC és a Pro Lex) a fővárosban tömegdemonstrációt szerveztek, amelyen több mint 4000 rendőr vett részt az egész országból, beleértve Hargita megyét is. Ez a nagyszabású tüntetés egy tiltakozó akciósorozat kicsúcsosodását jelentette, amelynek keretében egyébként március 23-án és 24-én az ország egyes nagyvárosaiban ugyancsak demonstráltak a rendőrök. Amúgy szombaton, március 25-én volt a Rendőrség Napja, az idén viszont azt a bukaresti tömegtiltakozással „ünnepelték meg”. De miért is tüntetnek a rendőrségi alkalmazottak? Lényegében bérkövetelésekről van szó, azt hangoztatva, hogy a rendőrök bérei és különböző bér jellegű juttatásai már jó ideje nem emelkedtek, holott a közszférai szektor jó néhány szegmensében a tavaly, illetve az idén viszonylag jelentős arányú (20–50%-os) béremelésre került sor. A követelésük homlokterében az áll, hogy a kormány mielőbb fogadjon el egy sürgősségi kormányrendeletet, amely irányozza elő a bruttó bérek 20%-os megemelését. Ebben az összefüggésben követelik azt is, hogy mielőbb kerüljön sor az egységes közszférai bérezési törvény elfogadására és gyakorlatba ültetésére. Mindezzel kapcsolatosan március 20-án egy beadvánnyal fordultak a kormányhoz a belügyminisztérium révén. Egyelőre viszont csak ígéret van a belügyminisztériumi, illetve e rendőrségi alkalmazottak béreinek megemelésére, s olyasmit is hallani, hogy a majdani közszférai egységes bérezési törvény hatályba lépésétől átlagosan mintegy 50%-kal emelkednének meg a rendőrök bérei.
Ígéretes közszférai bérezési törvénytervezet ide vagy oda, a közigazgatási intézményrendszer jó néhány szegmensében az utóbbi hetek során felerősödött az elégedetlenség hangulata, országszerte tiltakozó akciókra került sor, a bérszintek azonnali megemelését követelve. Ilyen jellegű akciókra került sor például a művelődési állami közintézményeknél, a környezetvédelmi ügynökségeknél, a környezetőrségeknél, valamint a megyei sport- és ifjúságügyi igazgatóságoknál. A szóban forgó akciók keretében megfogalmazott konkrét követelésekből az olvasható ki, hogy az érintett (illetve a szóban forgó) intézményekben tevékenykedők jobb szeretnék mielőbb a zsebükben érezni egy adott arányú béremelést, mint kivárni és reménykedni egy olyan bérezési törvény „jótéteményeiben”, amelyet egyre inkább beleng a bizonytalanság, a hezitálás és a tétovázás szele.
A kormányzati megnyilatkozások, mindenekelőtt a munkaügyi miniszteré, Olga Vasilescué igen határozottnak és sokat ígérőnek mutatkoztak. Az egyértelműség tekintetében viszont nem jeleskedett, mert például „túllihegve” a dolgokat nemrégiben azt sejtette, hogy már a második félévtől kezdődően ugrásszerűen, illetve egy csapásra megduplázódnak a bérek. Majd utólag rákényszerült a pontosításra, azt hangoztatva, hogy félreértették szavait, ugyanis a béremelésre évről évre fokozatosan kerül sor, a jelenlegi mandátum végéig, azaz csak 2021-ben következhet be a majdani egységes közszférai bérezési törvény kiteljesedése. Amúgy erről a jogszabályról pontosan nem tudni, hogy mikor is kerülhet a parlament asztalára, mondjuk ezt annak okán, mert ebben a vonatkozásban is van némi zűrzavar: március 17-én, pénteken Gabriel Petrea társadalmi párbeszédért felelős miniszter azt nyilatkozta, hogy március végére elkészül a közszférai egységes bérezési törvény tervezete, másnap viszont felettese, Sorin Grindeanu kormányfő temesvári látogatása során azt állította, hogy sosem mondta, hogy azt március 31-ig finalizálják. Ugyanakkor utalt arra is, hogy a tervezetnek a kormányprogram értelmében a második évnegyed végéig kell törvénnyé válnia, ebben a periódusban pedig további egyeztetésekre van szükség a társadalmi partnerekkel, a szakszervezetekkel.
Nos, a jelek szerint ezek az egyeztetések nem mentesek a súrlódásoktól, a nézetkülönbségektől, s ilyenképpen egyes szakszervezeti vezetők bizalma megrendült a jövőt illetően, s most inkább azt szeretnék elérni, hogy minél előbb (akár napokon belül is) elejébe menve a majdani törvénynek, és egy sürgősségi kormányrendelet révén emeljék meg egyes közszférai szegmensekben a bérszinteket. A jelek szerint erre pillanatnyilag nem kínálkozik lehetőség, illetve azt nem tartja szerencsésnek, időszerűnek és indokoltnak a kormány. Ilyenképpen és összevetve a fentebb vázoltakat egyelőre egy dolog biztos… a bizonytalanság.
Hecser Zoltán
_web.JPG)