kevés felhő
szórványos felhőzet
Bérkorrekció…
A kormány, maga a kormányfő is május 15-re ígérte a közszférai bérezésre vonatkozó újabb jogszabálytervezet nyilvánosságra hozását, illetve közvitára való bocsátását. Tulajdonképpen egy „megismételt” nekifutamodásról van szó, ugyanis a közszférai bérezéssel kapcsolatosan a Cioloș-kormánynak már voltak kudarcba fulladt próbálkozásai, s abba beletörött a jelenlegi munkaügyi miniszter, Dragoș Pâslaru elődjének, Ana Costeának is a bicskája. Állítólag az elmúlt hét végén, illetve az elmúlt napokban óriási lihegés közepette végül is kikerekedett a szóban forgó jogszabálytervezet szövege, s kétnapos késéssel azt be is mutatták a „nagyérdeműnek”: kedden az esti órákban Dacian Cioloș kormányfő és Dragoș Pâslaru munkügyi miniszter közös sajtótájékoztatóján vázolta fel annak főbb előírásait, hatásmechanizmusát és várható következményeit. Ugyanakkor a kormány, valamint a szaktárca honlapján megjelent a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet-tervezet, az ahhoz kapcsolódó dokumentumok, beleértve a megindokolási jegyzéket is. Mielőtt utalnánk magára a tervezetre, érdemes elidőzni a kormányfői nyilatkozat egyes kitételeinél. Kezdenénk azzal, hogy a kormányfő azt hangoztatta, hogy hosszas tárgyalásokra került sor a társadalmi partnerekkel, s annak nyomán egy olyan jogszabályjavaslattal jelentkeznek, amely lehetővé tenné a közszférai bérezési rendszerben megmutatkozó „üzemzavarok” kiigazítását. Ebben a keretben utalt arra is, hogy az egészségügy területén nem csupán a bérezéssel kapcsolatos intézkedéseket vezetnének be, hanem olyan reformjavaslatokkal is kirukkolnának, amelyek révén pozitív irányú változás következhet be. Nyomatékolta továbbá azt is, hogy elsődleges szempontként kezelték olyan korrekciók eszközlését, amelyek révén megszűnnek az olyan visszás helyzetek, miszerint ugyanazon állás, ugyanazon szakmai tapasztalat esetében csupán azért, mert két különböző intézményről van szó, eltérések vannak a bérszintek tekintetében is. Továbbá utalt arra is, hogy megállapítottak egy fontossági sorrendet, szem előtt tartva azt is, hogy mire van költségvetési szempontból jelenleg lehetőség. Ilyenképpen pedig első helyre, ha lehet így fogalmazni, az egészségügyi szektor került. Amolyan kiegészítésként hozzáfűzte azt is, hogy a többi szektorok is prioritást képeznek, de tisztában kell lenni azzal, hogy egyelőre csak néhány vonatkozásban van lehetőség rendezni a felmerülő problémákat. A várható fejlemények tekintetében utalt arra, hogy a kormányrendelet nyomán egyetlen bér sem fog csökkenni, sőt, lesznek olyanok is, akik esetében tényleges bérnövekedésre lehet számítani.
A kormányfő által felvázoltakból azt a következtetést lehetett levonni, hogy a kormányrendelet mindenekelőtt arra lesz hivatott, hogy az azonos jellegű funkciók esetében kiegyenlítődjenek a bérszintek, ilyenképpen pedig megszűnjenek a sokat bírált és kifogásolt aránytalanságok, „kiszögellések”, másrészt abszolút prioritást jelent az egészségügyi szektorban egy átfogóbb és nagyobb lélegzetű bérrendezés, valamint ebben és a tanügyi szektorban a jövő esztendőtől bevezetendő premizálási rendszer (az úgynevezett teljesítménybónuszok nyújtása). Ezek szerint tehát nincs szó egy tulajdonképpeni merőben új közszférai bérezési rendszerről, hanem egy bérkorrekciót eredményező sürgősségi kormányrendeletről. És valóban, erre lehet következtetni annak megnevezéséből is: a 2016-os esztendőben a közalapokból fizetett személyzet bérezésével kapcsolatos 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet módosítására és kiegészítésére, egyes határidők elnapolására, valamint egyes fiskális-költségvetési intézkedésekre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet. Annak szövege eléggé szűkszavú, s tulajdonképpen annak révén három új szakaszt, valamint három új bekezdést vezetnek be a múlt esztendő végén megjelent, már említett 2015/57-es sürgősségi kormányrendelet szövegébe, s ugyanakkor egy bekezdést hatályon kívül helyeznek. Ugyanakkor a majdani kormányrendelet szerves részét képezi annak két melléklete is. Amúgy a sürgősségi kormányrendelet tervezetét még kedden este nyilvánosságra hozták a munkaügyi minisztérium honlapján, s azt nyilvános vitára is bocsátották május 25-ével bezárólag. Ennek kapcsán a kormányfő azt hangoztatta, hogy szem előtt fogják tartani a beérkező észrevételeket, javaslatokat, mert annak szövege nem tekintendő egyelőre véglegesnek, s azt előreláthatólag a június 1-jei kormányülésen fogják elfogadni. Nem térnénk ki a jogszabálytervezet konkrét előírásainak ismertetésére, csupán arra utalnánk, hogy amennyiben az elfogadásra kerül, akkor augusztustól kezdődően mindazon közszférai alkalmazottak, akik ugyanazon feltételek között fejtik ki tevékenységüket, de alapfizetésük kisebb, mint az ugyanazon intézményben megállapított maximális bérszint, ez utóbbiban fognak részesülni. Ugyanazon időponttól kezdődően a központi közigazgatási apparátusban foglalkoztatott személyzet alapfizetéseit a kormányfőtitkárság kötelékeiben lévő funkciókra alkalmazott bérszintek 70 százalékos szintjén állapítják meg, továbbá 2017. január 1-jétől a tanügyi szektorban bevezetésre kerül a premizálási rendszer, s erre külön alapot hoznak létre. Egyelőre annyit tudni, hogy a szakszervezetek részéről távolról sem váltott ki osztatlan elismerést a majdani sürgősségi kormányrendelet tervezete. Sőt az Alma Mater tanügyi szakszervezet vezetői máris tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba. Az egyik legjelentősebb szakszervezeti tömörülés, a Cartel Alfa vezetője, Bogdan Hossu szerint a mostani kilátásba helyezett bérkorrekció bizonyos területeken valóban rendbe tesz bizonyos kifogásolható problémákat, de másutt és másabb vonatkozásokban újabb feszültségeket, aránytalanságokat szülhet. Ilyenképpen pedig csak részbeni megoldásokról lehet beszélni, s ennek meglehetnek a maga nemkívánatos következményei is. Nem lehet nem egyetérteni Bogdan Hossu véleményével.
Hecser Zoltán
 cm.JPG)
