Több szempontból is fontosnak bizonyult Sógor Csaba szerint, hogy létezik erdélyi magyar képviselet az Európai Parlamentben (EP). Az RMDSZ EP-képviselője úgy véli: rendkívül sokat jelent az erdélyi magyar közösségnek is, hogy számos, a nemzeti kisebbségek rendezetlen helyzetével is foglalkozó jelentést sikerült elfogadtatni. Ugyanakkor az elmúlt évek során mind az Európai Parlament plénumában, mind pedig szakmai konferenciák és kulturális jellegű rendezvények szervezése által sikerült nemzetközi környezetben is elmondani: az erdélyi magyarság egyáltalán nem elégedett saját helyzetével, további lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy valóban modellértékűvé váljon a román kisebbségvédelem. A napokban közzétett Biztos léptekkel Európában című kiadványában Sógor Csaba ezekről a kérdésekről részletesen beszél: amellett, hogy beszámol és értékeli az elmúlt évek kisebbségvédelmi munkáját, foglalkozik az EU jövőjét érintő kérdésekkel, illetve átfogó tájékoztatást nyújt a fiataloknak szóló uniós lehetőségekről is. Cikkünkben a kiadvány tartalmából szemezgettünk, amely teljes terjedelmében elérhető Sógor Csaba Facebook-oldalán. Az Európai Parlament az uniós szintű kisebbségvédelem zászlóvivője Éveken át tapasztalható volt, hogy rendkívül érzékeny és tudatosan került téma a nemzeti kisebbségek védelme Európában. Egészen 2016-ig csak kevés, kifejezetten a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jelentést fogadott el az EP, miközben a bővítési folyamattal a nemzeti kisebbségekhez tartozók száma megnövekedett. Az RMDSZ EP-képviselője szerint ebben a kérdésben a 2014–2019-es mandátum hozott előrelépést, hiszen az elmúlt időszakban több olyan jelentést is elfogadtak az EP-ben, amely határozottan kiáll a nemzeti kisebbségek védelme érdekében. Sógor Csaba úgy véli, mindez a több mint tízéves parlamenti munka eredményeként értékelhető, hiszen ehhez szükség volt a kisebbségi kérdés napirenden tartására az EP-ben. Az összes uniós szerv közül az Európai Parlament foglalkozik a legtöbbet és a legrégebb óta a nemzeti kisebbségek ügyeivel, rendszeresen felhívja a figyelmet a létező problémákra és a jogsérelmekre. Az intézmény mindig a zászlóvivője volt az uniós szintű kisebbségvédelemnek, újra és újra felszólította a Bizottságot, hogy hozzon specifikus kisebbségvédelmi intézkedéseket – számol be Sógor Csaba. Véleménye szerint köszönhető mindez az Európai Néppárt (EPP) kiállásának is, hiszen ez a képviselőcsoport – amelyhez az EP-ben az RMDSZ is tartozik – a leginkább nyitott a kisebbségvédelmi kérdésekre. Napirenden van-e a kisebbségi kérdés a többi uniós intézményben? Az RMDSZ EP-képviselője szerint kétségtelen tény, hogy a nemzeti kisebbségek helyzete ma nem kap kellő súlyt az európai politikában és az európai intézmények szintjén. Ennek egyik oka, hogy több nyugat-európai országban rendezték a nemzeti kisebbségek és a többség viszonyát, működő konfliktuskezelési mechanizmusok vannak, adott esetben területi vagy kulturális autonómiák különböző formáit biztosítják. Az EU-hoz később csatlakozott keleti tagállamokban ez viszont nem történt meg. Ennek eredménye feszültség és kölcsönös bizalmatlanság. Egyes államok nem is akarnak beszélni a létező problémákról, úgy tesznek, mintha azok nem is léteznének, esetleg nyilvánosan hirdetik – a tények ellenére –, hogy megoldották a kisebbségi kérdést. Ezt teszi Románia is. Sógor Csaba szerint a MinoritySafePack nevű európai polgári kezdeményezés révén több mint egymillió európai polgár jelezte, hogy rendezni kell ezt a kérdést Európában. Ez a kezdeményezés annak lehet nagyon jó eszköze, hogy elinduljon egy európai vita a nemzeti kisebbségek nagyon változatos, ám sok szempontból közös problémáiról. Az RMDSZ-es képviselő szerint a megnyugtató megoldást továbbra is egy, a tagállamok számára kötelező érvényű egységes európai keretszabályozás felállítása jelentené. Ezt a célt azonban úgy véli, akkor lehet elérni, ha továbbra is dolgoznak olyan képviselők az EP-ben, akik számára fontos a kisebbségvédelem témája. Kulturális misszió: küldetés értékeink megismertetése! Brüsszelben nem létezik olyan intézményi háttér, amely ebben a nemzetközi környezetben saját közösségünk megismertetésével foglalkozik. Az erdélyi magyar képviselők elsőként vállalták, hogy a kisebbségvédelmi munkát kiegészítve ellátják ezt a feladatot is, hiszen, ha ismernek bennünket, akkor sokkal jobban megértik sajátos helyzetünket és sokkal inkább támogatnak is – érvel Sógor Csaba. Úgy véli, saját értékeink népszerűsítése nem egyik napról a másikra elvégezhető feladat, hanem sokkal inkább egy állandó jelenlétet igénylő, hosszú távú küldetés közösségünk számára. Az RMDSZ EP-képviselője szerint ezen az úton is biztos léptekkel haladunk: Partiumtól Háromszékig számos romániai magyar értéket népszerűsítettek már Brüsszelben és Strasbourgban is. A székelyföldi és Hargita megyei vonatkozású programok közül kiemelhetjük Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész brüsszeli kiállítását, a csíkszeredai Borsika gyermektáncegyüttes fellépését az EP-ben, a kászonaltízi Zergeboglár együttes strasbourgi bemutatkozását, a székelyföldi huszárok jelenlétét a Brüsszeli Magyar Bálon, a csíkszeredai Haccacáré együttes brüsszeli fellépését, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont Székelyföldet népszerűsítő fotóválogatásának strasbourgi kiállítását, vagy éppen az Artera Alapítvány székelyföldi kézműveseinek részvételét a brüsszeli HUNGAstRY fesztiválon. Sógor Csaba szervezésében kijutott Brüsszelbe a Márton Áron katolikus püspök életéről szóló kiállítás, megünnepelték az EP-ben a reformáció 500. és az Unitárius Egyház megalakulásának 450. évfordulóját is. Ugyanakkor az RMDSZ EP-képviselőjének felterjesztésére a székelyföldi épített és természeti kincsek néhai védelmezője, Barbara Knowles elnyerte az Európa Polgár Díjat. Sógor Csaba szerint nem csupán Erdélyt kell elvinni Európába, hanem Európát is haza kell hozni Erdélybe: ezért a több mint száz erdélyi magyar fiatal közül nagyon sok székelyföldi fiatalnak is lehetősége nyílt az elmúlt évek alatt gyakornoki munkát végezni európai parlamenti irodájában és régiónkból még ennél is többen utazhattak meghívására brüsszeli tanulmányútra. Az EU és benne saját közösségünk jövőjét mi magunk is alakítjuk! Sógor Csaba arra emlékeztet kiadványában, hogy az EU 2020–2027 közti időszakra tervezett költségvetése kapcsán még nem dőlt el a vita, ezért nekünk minden lehetséges fórumon keresztül képviselnünk kell saját érdekeinket. Az a célunk, hogy a britek kilépése miatt a szükségesnél nagyobb mértékben ne csökkenjenek a mezőgazdaságra és a felzárkóztatásra szánt főösszegek, a közös agrárpolitika keretében a gazdáink a korábbinál is nagyobb uniós támogatásokhoz jussanak – fejti ki a képviselő. Sógor Csaba szerint a kohéziós politika szabályait úgy kell alakítani, hogy azok minél nagyobb mértékben megfeleljenek az erdélyi és romániai fejlesztési kihívásoknak és szükségleteknek. Ez utóbbi célkitűzésnek az erdélyi magyar képviselő a Szociális Alapról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, illetve a Kohéziós Alapról szóló témák szakbizottsági felelőseként próbál eleget tenni az EP-ben. A mi képviselőcsoportunk, az EPP célkitűzései szerint egy erősebb EU-ban, egy erősebb EU27-ben hiszünk, amely levonja a Brexit tanulságait: azt, hogy az Európai Uniónak meg kell hallania az európai polgárok véleményét, vagyis azokat a hangokat, amelyek elégedetlenek az intézményrendszer működésével – fejti ki az erdélyi képviselő. Sógor Csaba szerint rajtunk is áll, hogy Európa megmarad-e keresztény értékeken alapuló közösségnek, képes lesz-e szembenézni a migrációs kihívásokkal, valamint a demográfiai problémákkal. Az erdélyi képviselőnek meggyőződése: m indig jobb részt venni a közös döntéshozatalban és megpróbálni alakítani a politikát, mint kívülről tudomásul venni a fontos döntések ránk vonatkozó következményeit! (x)