erős felhőzet
szórványos felhőzet
Bíró Zsolt: a többpártrendszer erősítse a magyar közösségeket
Régi-új elnököt köszönthet a Magyar Polgári Párt (MPP), miután Bíró Zsoltot újraválasztották a párt Szatmárnémetiben tartott országos kongresszusán. Mint közölte, fontos, hogy a többpártrendszer ne gyengítse, hanem erősítse a magyar közösségeket, mondván, éppen emiatt választották a párbeszédet. Erre a párbeszédre hívta fel a figyelmet az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, valamint az összefogás szükségszerűségére figyelmeztettek az esemény további felszólalói is. A székelyföldi küldöttség is jelen volt Szatmárnémetiben, ahol kellemes légkörben komoly munka zajlott.
[caption id="attachment_44350" align="aligncenter" width="1000"]
Országos MPP-kongresszus Szatmárnémetiben. Tisztújítást tartottak Fotó: Kertész László[/caption]
Igazi tavaszias időjárás fogadta Szatmárnémetiben a Magyar Polgári Párt kongresszusának küldöttjeit: hónak még csak a nyomát sem lehetett látni, egyik önkormányzati képviselő pedig meg is jegyezte, hogy „úgy tűnik, itt másfél hónappal előrébb tartanak.” Jó hangulatban zajlottak a rendezvény előkészületei, a küldöttségek java része már a kongresszus előtti nap megérkezett Szatmárnémetibe, így a székelyföldi is. A jelenlévőket Szatmárnémeti polgármestere, Kereskényi Gábor köszöntötte, majd Szíki Károly színművész zenés-verses előadásának örülhettek a résztvevők.
Bíró Zsolt – aki nyolcvan támogató és hét ellenszavazattal nyert újra mandátumot a pártelnöki tisztségbe – megjegyezte: az esemény nemcsak tisztújító kongresszus, hanem munkagyűlés is, a jelen lévő küldöttségek ennek szellemében végezték munkájukat: elnököt választottak, megszavazták az öt alelnököt, ugyanakkor elfogadták a párt alapszabályának módosítását, létrehozva az országos választmányt.
Célok és ígéretek
– Voltak, akik ördögtől valónak gondolták, ha mások megbontják a politikai egységet, mások azt tartották ördögtől valónak, ha valakik képviseleti kizárólagosságra törekednek – mondta beszédében a Magyar Polgári Párt újraválasztott elnöke, Bíró Zsolt, hozzátéve: mindkét tábor tévedett a feltételezésével kapcsolatban.
Mint közölte, a korrupcióellenes harc első magyar meghurcolt áldozatai az MPP táborából kerültek ki, emlékeztetve a jelenlévőket Rácz Károly volt kézdivásárhelyi polgármester ügyére, aki az eljárások következtében kénytelen volt befejezni politikai pályafutását.
Bíró Zsolt rámutatott, mindenkinek kötelessége megtalálni a módját, hogy az erdélyi magyar többpártrendszer ne gyengítse, hanem erősítse a magyar közösségeket, éppen ezért választották a párbeszédet. Az újraválasztott elnök beszédében kitért a párt feladatára is: a megválasztott polgármesterei által irányított településeken javítsanak az életkörülményeken, a parlamenti képviselők munkája által pedig hozzájáruljanak a romániai magyar politikai érdekképviselet hatékonyságának erősítéséhez.
– Ha ezért dolgozunk, akkor a következő négy évben az MPP tovább erősödik, és hatékony eszköze lesz a magyarság azon törekvésének, hogy negyed század után Romániában is lezárhassuk a posztkommunizmus korszakát, az 1990 előtti rendőrállamból és a mai ügyészállamból végre jogállam váljon – fejtette ki Bíró Zsolt.
Emellett megjegyezte, a párt ahhoz is hozzájárulhat, hogy az 1918-as nyilatkozatban ígért teljes szabadság a székelyföldi területi autonómiájában és az erdélyi magyar kulturális autonómiában mutatkozzon meg.
– Az RMDSZ-nek azt ígérjük, hogy miként a politikai versenyben, úgy a politikai együttműködésben is mindig kiszámíthatók leszünk. Az EMNP arra számíthat részünkről, hogy nem követjük el velük szemben azokat a hibákat, amelyeket ők követtek el az MPP-vel szemben – fogalmazott a másik két magyar politikai pártot illetően Bíró Zsolt, hozzáfűzve: akiknek nem sikerült megőrizniük a párbeszédre irányuló képességüket, legalább ne romboljanak.
Kelemen Hunor: az RMDSZ partner az együttműködésben
A Szatmárnémetiben tartott MPP-kongresszuson az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is jelen volt. Beszédében rámutatott: ahelyett, hogy magas falak árnyékába bújunk, a haladás lehetőségét kell választani. Mint kifejtette, a szövetség és az MPP is olyan felelősségteljes döntést hozott, amelynek megvalósításával az erdélyi magyar közösségek akarata érvényesült. A tavalyi választási évvel kapcsolatban közölte, nem az RMDSZ és nem az MPP, hanem az erdélyi magyar emberek sikeréről beszélünk, a szövetség pedig partner kíván lenni az együttműködésben, mondván, az érdek közös: megerősíteni a magyar közösséget. Kelemen Hunor emellett hangsúlyozta: ahhoz, hogy mindez sikerüljön, meg kell tanulni együttműködni.
A jelenlegi belpolitikai helyzettel kapcsolatban közölte, hatalmi harc folyik azért, hogy a következő években kik hozzák meg a döntéseket.
– A hatalmi ágak szétválasztását kell képviselnünk, nem szabad egyetlen román párt utánfutójává sem válni – mondta az RMDSZ-elnök, figyelmeztetve a jelenlévőket, hogy akik politikára adták a fejüket, nem szabad hagyniuk, hogy a romániai magyar közösség „pillanatok alatt az étlapra kerüljön.”
Kelemen Hunor mindemellett azt mondta, akik tisztességes, korrupcióellenes kormányzás reményében mennek a terekre, azokkal tudnak azonosulni, akik azonban azt mondják, hogy minden baj forrása a magyar közösség, velük nem.
Semjén Zsolt összefogásra int
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a magyar kormányt képviselte az MPP kongresszusán, beszédében hangsúlyozta: a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha mindegyik nemzetrész fennmarad. Mint mondta, a nemzet fennmaradásáért erős Magyarország, valamint szintén erős külhoni magyar pártok szükségesek. Közlendőjében az autonómia kérdésére is kitért.
– A magyarság autonómiakérdésben soha nem kért olyant, amire ne lenne példa, vagy ne lenne általánosan elfogadott az EU-ban – fogalmazott, majd hozzátette, a külhoni magyarság megmaradásáért három dolog szükséges: a nemzet közjogi egyesítése, a közvetlen támogatási forma, és a pártok megerősítése.
Az utolsó szempontnál maradva Semjén gratulált az MPP és az RMDSZ párbeszédéhez, mondván, összefogás nélkül veszélybe kerülünk.
– A mi kezünk ki van nyújtva Románia felé – hangsúlyozta Semjén, kiemelve, a két ország közötti együttműködés alapvető nemzeti érdek.
A magyar miniszterelnök-helyettes emellett arra is rátért, hogy „Romániában jogi köntösbe öltöztetett magyarellenesség zajlik.”
– A mi álláspontunk az, hogy fontos a korrupcióellenes küzdelem, de hasonlóképpen fontos az államhatalmi ágak világos szétválasztása, és annak a garanciája, hogy jogállam legyen, ne pedig ügyészségi és titkosszolgálati hatalom – mondta.
„Az ifjúságnak elege van”
Az összefogás fontosságát hangsúlyozta dr. Szili Katalin, az autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott is, aki beszédében rávilágított, ha közösen kitartunk az autonómia kérdése mellett, akkor Európa asztalán is folyamatosan ott tudjuk tartani a témát.
Az eseményen még felszólalt Mile Lajos kolozsvári főkonzul, dr. Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának megbízott vezetője, Kalmár Ferenc, a magyar külügyminisztérium miniszteri biztosa, Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, valamint Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke.
– Az ifjúságnak elege van, hogy az igazat kimondani radikálisnak és egységbontónak számít – fogalmazott beszédében utóbbi, hozzátéve: sok fiatalnak semmit nem jelent a nemzet és az autonómia, mert üressé tették ezeket a fogalmakat.
Kulcsár Terza József parlamenti képviselő felszólalásában kijelentette, kezdeményezi, hogy március 15. is munkaszüneti nap legyen Romániában. Felszólalt Székelyudvarhely polgármestere, Gálfi Árpád is, aki megjegyezte, feljelentés alapján ellene is eljárást indított az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), majd azt mondta: összefogás és alázat nélkül nem beszélhetünk eredményről, mintegy üzenve Zakariás Zoltánnak, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnökének, aki szintén jelen volt a kongresszuson.
A rendezvény záróakkordjaként Vasakarat-díjjal tüntették ki a két évvel ezelőtt elhunyt néhai Márton Zoltán volt MPP-alelnököt, Makfalva korábbi polgármesterét.
Kertész László
Országos MPP-kongresszus Szatmárnémetiben. Tisztújítást tartottak Fotó: Kertész László[/caption]
Igazi tavaszias időjárás fogadta Szatmárnémetiben a Magyar Polgári Párt kongresszusának küldöttjeit: hónak még csak a nyomát sem lehetett látni, egyik önkormányzati képviselő pedig meg is jegyezte, hogy „úgy tűnik, itt másfél hónappal előrébb tartanak.” Jó hangulatban zajlottak a rendezvény előkészületei, a küldöttségek java része már a kongresszus előtti nap megérkezett Szatmárnémetibe, így a székelyföldi is. A jelenlévőket Szatmárnémeti polgármestere, Kereskényi Gábor köszöntötte, majd Szíki Károly színművész zenés-verses előadásának örülhettek a résztvevők.
Bíró Zsolt – aki nyolcvan támogató és hét ellenszavazattal nyert újra mandátumot a pártelnöki tisztségbe – megjegyezte: az esemény nemcsak tisztújító kongresszus, hanem munkagyűlés is, a jelen lévő küldöttségek ennek szellemében végezték munkájukat: elnököt választottak, megszavazták az öt alelnököt, ugyanakkor elfogadták a párt alapszabályának módosítását, létrehozva az országos választmányt.
Célok és ígéretek
– Voltak, akik ördögtől valónak gondolták, ha mások megbontják a politikai egységet, mások azt tartották ördögtől valónak, ha valakik képviseleti kizárólagosságra törekednek – mondta beszédében a Magyar Polgári Párt újraválasztott elnöke, Bíró Zsolt, hozzátéve: mindkét tábor tévedett a feltételezésével kapcsolatban.
Mint közölte, a korrupcióellenes harc első magyar meghurcolt áldozatai az MPP táborából kerültek ki, emlékeztetve a jelenlévőket Rácz Károly volt kézdivásárhelyi polgármester ügyére, aki az eljárások következtében kénytelen volt befejezni politikai pályafutását.
Bíró Zsolt rámutatott, mindenkinek kötelessége megtalálni a módját, hogy az erdélyi magyar többpártrendszer ne gyengítse, hanem erősítse a magyar közösségeket, éppen ezért választották a párbeszédet. Az újraválasztott elnök beszédében kitért a párt feladatára is: a megválasztott polgármesterei által irányított településeken javítsanak az életkörülményeken, a parlamenti képviselők munkája által pedig hozzájáruljanak a romániai magyar politikai érdekképviselet hatékonyságának erősítéséhez.
– Ha ezért dolgozunk, akkor a következő négy évben az MPP tovább erősödik, és hatékony eszköze lesz a magyarság azon törekvésének, hogy negyed század után Romániában is lezárhassuk a posztkommunizmus korszakát, az 1990 előtti rendőrállamból és a mai ügyészállamból végre jogállam váljon – fejtette ki Bíró Zsolt.
Emellett megjegyezte, a párt ahhoz is hozzájárulhat, hogy az 1918-as nyilatkozatban ígért teljes szabadság a székelyföldi területi autonómiájában és az erdélyi magyar kulturális autonómiában mutatkozzon meg.
– Az RMDSZ-nek azt ígérjük, hogy miként a politikai versenyben, úgy a politikai együttműködésben is mindig kiszámíthatók leszünk. Az EMNP arra számíthat részünkről, hogy nem követjük el velük szemben azokat a hibákat, amelyeket ők követtek el az MPP-vel szemben – fogalmazott a másik két magyar politikai pártot illetően Bíró Zsolt, hozzáfűzve: akiknek nem sikerült megőrizniük a párbeszédre irányuló képességüket, legalább ne romboljanak.
Kelemen Hunor: az RMDSZ partner az együttműködésben
A Szatmárnémetiben tartott MPP-kongresszuson az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is jelen volt. Beszédében rámutatott: ahelyett, hogy magas falak árnyékába bújunk, a haladás lehetőségét kell választani. Mint kifejtette, a szövetség és az MPP is olyan felelősségteljes döntést hozott, amelynek megvalósításával az erdélyi magyar közösségek akarata érvényesült. A tavalyi választási évvel kapcsolatban közölte, nem az RMDSZ és nem az MPP, hanem az erdélyi magyar emberek sikeréről beszélünk, a szövetség pedig partner kíván lenni az együttműködésben, mondván, az érdek közös: megerősíteni a magyar közösséget. Kelemen Hunor emellett hangsúlyozta: ahhoz, hogy mindez sikerüljön, meg kell tanulni együttműködni.
A jelenlegi belpolitikai helyzettel kapcsolatban közölte, hatalmi harc folyik azért, hogy a következő években kik hozzák meg a döntéseket.
– A hatalmi ágak szétválasztását kell képviselnünk, nem szabad egyetlen román párt utánfutójává sem válni – mondta az RMDSZ-elnök, figyelmeztetve a jelenlévőket, hogy akik politikára adták a fejüket, nem szabad hagyniuk, hogy a romániai magyar közösség „pillanatok alatt az étlapra kerüljön.”
Kelemen Hunor mindemellett azt mondta, akik tisztességes, korrupcióellenes kormányzás reményében mennek a terekre, azokkal tudnak azonosulni, akik azonban azt mondják, hogy minden baj forrása a magyar közösség, velük nem.
Semjén Zsolt összefogásra int
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a magyar kormányt képviselte az MPP kongresszusán, beszédében hangsúlyozta: a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha mindegyik nemzetrész fennmarad. Mint mondta, a nemzet fennmaradásáért erős Magyarország, valamint szintén erős külhoni magyar pártok szükségesek. Közlendőjében az autonómia kérdésére is kitért.
– A magyarság autonómiakérdésben soha nem kért olyant, amire ne lenne példa, vagy ne lenne általánosan elfogadott az EU-ban – fogalmazott, majd hozzátette, a külhoni magyarság megmaradásáért három dolog szükséges: a nemzet közjogi egyesítése, a közvetlen támogatási forma, és a pártok megerősítése.
Az utolsó szempontnál maradva Semjén gratulált az MPP és az RMDSZ párbeszédéhez, mondván, összefogás nélkül veszélybe kerülünk.
– A mi kezünk ki van nyújtva Románia felé – hangsúlyozta Semjén, kiemelve, a két ország közötti együttműködés alapvető nemzeti érdek.
A magyar miniszterelnök-helyettes emellett arra is rátért, hogy „Romániában jogi köntösbe öltöztetett magyarellenesség zajlik.”
– A mi álláspontunk az, hogy fontos a korrupcióellenes küzdelem, de hasonlóképpen fontos az államhatalmi ágak világos szétválasztása, és annak a garanciája, hogy jogállam legyen, ne pedig ügyészségi és titkosszolgálati hatalom – mondta.
„Az ifjúságnak elege van”
Az összefogás fontosságát hangsúlyozta dr. Szili Katalin, az autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott is, aki beszédében rávilágított, ha közösen kitartunk az autonómia kérdése mellett, akkor Európa asztalán is folyamatosan ott tudjuk tartani a témát.
Az eseményen még felszólalt Mile Lajos kolozsvári főkonzul, dr. Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának megbízott vezetője, Kalmár Ferenc, a magyar külügyminisztérium miniszteri biztosa, Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, valamint Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke.
– Az ifjúságnak elege van, hogy az igazat kimondani radikálisnak és egységbontónak számít – fogalmazott beszédében utóbbi, hozzátéve: sok fiatalnak semmit nem jelent a nemzet és az autonómia, mert üressé tették ezeket a fogalmakat.
Kulcsár Terza József parlamenti képviselő felszólalásában kijelentette, kezdeményezi, hogy március 15. is munkaszüneti nap legyen Romániában. Felszólalt Székelyudvarhely polgármestere, Gálfi Árpád is, aki megjegyezte, feljelentés alapján ellene is eljárást indított az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), majd azt mondta: összefogás és alázat nélkül nem beszélhetünk eredményről, mintegy üzenve Zakariás Zoltánnak, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnökének, aki szintén jelen volt a kongresszuson.
A rendezvény záróakkordjaként Vasakarat-díjjal tüntették ki a két évvel ezelőtt elhunyt néhai Márton Zoltán volt MPP-alelnököt, Makfalva korábbi polgármesterét.
Kertész László
-min.jpg)
