Régi-új elnököt köszönthet a Magyar Polgári Párt (MPP), miután Bíró Zsoltot újraválasztották a párt Szatmárnémetiben tartott országos kongresszusán. Mint közölte, fontos, hogy a többpártrendszer ne gyengítse, hanem erősítse a magyar közösségeket, mondván, éppen emiatt választották a párbeszédet. Erre a párbeszédre hívta fel a figyelmet az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, valamint az összefogás szükségszerűségére figyelmeztettek az esemény további felszólalói is. A székelyföldi küldöttség is jelen volt Szatmárnémetiben, ahol kellemes légkörben komoly munka zajlott. [caption id="attachment_44350" align="aligncenter" width="1000"] Országos MPP-kongresszus Szatmárnémetiben. Tisztújítást tartottak Fotó: Kertész László[/caption] Igazi tavaszias időjárás fogadta Szatmárnémetiben a Magyar Polgári Párt kongresszusának küldöttjeit: hónak még csak a nyomát sem lehetett látni, egyik önkormányzati képviselő pedig meg is jegyezte, hogy „úgy tűnik, itt másfél hónappal előrébb tartanak.” Jó hangulatban zajlottak a rendezvény előkészületei, a küldöttségek java része már a kongresszus előtti nap megérkezett Szatmárnémetibe, így a székelyföldi is. A jelenlévőket Szatmárnémeti polgármestere, Kereskényi Gábor köszöntötte, majd Szíki Károly színművész zenés-verses előadásának örülhettek a résztvevők. Bíró Zsolt – aki nyolcvan támogató és hét ellenszavazattal nyert újra mandátumot a pártelnöki tisztségbe – megjegyezte: az esemény nemcsak tisztújító kongresszus, hanem munkagyűlés is, a jelen lévő küldöttségek ennek szellemében végezték munkájukat: elnököt választottak, megszavazták az öt alelnököt, ugyanakkor elfogadták a párt alapszabályának módosítását, létrehozva az országos választmányt. Célok és ígéretek – Voltak, akik ördögtől valónak gondolták, ha mások megbontják a politikai egységet, mások azt tartották ördögtől valónak, ha valakik képviseleti kizárólagosságra törekednek – mondta beszédében a Magyar Polgári Párt újraválasztott elnöke, Bíró Zsolt, hozzátéve: mindkét tábor tévedett a feltételezésével kapcsolatban. Mint közölte, a korrupcióellenes harc első magyar meghurcolt áldozatai az MPP táborából kerültek ki, emlékeztetve a jelenlévőket Rácz Károly volt kézdivásárhelyi polgármester ügyére, aki az eljárások következtében kénytelen volt befejezni politikai pályafutását. Bíró Zsolt rámutatott, mindenkinek kötelessége megtalálni a módját, hogy az erdélyi magyar többpártrendszer ne gyengítse, hanem erősítse a magyar közösségeket, éppen ezért választották a párbeszédet. Az újraválasztott elnök beszédében kitért a párt feladatára is: a megválasztott polgármesterei által irányított településeken javítsanak az életkörülményeken, a parlamenti képviselők munkája által pedig hozzájáruljanak a romániai magyar politikai érdekképviselet hatékonyságának erősítéséhez. – Ha ezért dolgozunk, akkor a következő négy évben az MPP tovább erősödik, és hatékony eszköze lesz a magyarság azon törekvésének, hogy negyed század után Romániában is lezárhassuk a posztkommunizmus korszakát, az 1990 előtti rendőrállamból és a mai ügyészállamból végre jogállam váljon – fejtette ki Bíró Zsolt. Emellett megjegyezte, a párt ahhoz is hozzájárulhat, hogy az 1918-as nyilatkozatban ígért teljes szabadság a székelyföldi területi autonómiájában és az erdélyi magyar kulturális autonómiában mutatkozzon meg. – Az RMDSZ-nek azt ígérjük, hogy miként a politikai versenyben, úgy a politikai együttműködésben is mindig kiszámíthatók leszünk. Az EMNP arra számíthat részünkről, hogy nem követjük el velük szemben azokat a hibákat, amelyeket ők követtek el az MPP-vel szemben – fogalmazott a másik két magyar politikai pártot illetően Bíró Zsolt, hozzáfűzve: akiknek nem sikerült megőrizniük a párbeszédre irányuló képességüket, legalább ne romboljanak. Kelemen Hunor: az RMDSZ partner az együttműködésben A Szatmárnémetiben tartott MPP-kongresszuson az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor is jelen volt. Beszédében rámutatott: ahelyett, hogy magas falak árnyékába bújunk, a haladás lehetőségét kell választani. Mint kifejtette, a szövetség és az MPP is olyan felelősségteljes döntést hozott, amelynek megvalósításával az erdélyi magyar közösségek akarata érvényesült. A tavalyi választási évvel kapcsolatban közölte, nem az RMDSZ és nem az MPP, hanem az erdélyi magyar emberek sikeréről beszélünk, a szövetség pedig partner kíván lenni az együttműködésben, mondván, az érdek közös: megerősíteni a magyar közösséget. Kelemen Hunor emellett hangsúlyozta: ahhoz, hogy mindez sikerüljön, meg kell tanulni együttműködni. A jelenlegi belpolitikai helyzettel kapcsolatban közölte, hatalmi harc folyik azért, hogy a következő években kik hozzák meg a döntéseket. – A hatalmi ágak szétválasztását kell képviselnünk, nem szabad egyetlen román párt utánfutójává sem válni – mondta az RMDSZ-elnök, figyelmeztetve a jelenlévőket, hogy akik politikára adták a fejüket, nem szabad hagyniuk, hogy a romániai magyar közösség „pillanatok alatt az étlapra kerüljön.” Kelemen Hunor mindemellett azt mondta, akik tisztességes, korrupcióellenes kormányzás reményében mennek a terekre, azokkal tudnak azonosulni, akik azonban azt mondják, hogy minden baj forrása a magyar közösség, velük nem. Semjén Zsolt összefogásra int Semjén Zsolt nemzetpolitiká­ért felelős miniszterelnök-helyet­tes a magyar kormányt képviselte az MPP kongresszusán, beszédében hangsúlyozta: a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha mindegyik nemzetrész fennmarad. Mint mondta, a nemzet fennmaradásáért erős Magyarország, valamint szintén erős külhoni magyar pártok szükségesek. Közlendőjében az autonómia kérdésére is kitért. – A magyarság autonómiakérdésben soha nem kért olyant, amire ne lenne példa, vagy ne lenne általánosan elfogadott az EU-ban – fogalmazott, majd hozzátette, a külhoni magyarság megmaradásáért három dolog szükséges: a nemzet közjogi egyesítése, a közvetlen támogatási forma, és a pártok megerősítése. Az utolsó szempontnál maradva Semjén gratulált az MPP és az RMDSZ párbeszédéhez, mondván, összefogás nélkül veszélybe kerülünk. – A mi kezünk ki van nyújtva Románia felé – hangsúlyozta Semjén, kiemelve, a két ország közötti együttműködés alapvető nemzeti érdek. A magyar miniszterelnök-helyettes emellett arra is rátért, hogy „Romániában jogi köntösbe öltöztetett magyarellenesség zajlik.” – A mi álláspontunk az, hogy fontos a korrupcióellenes küzdelem, de hasonlóképpen fontos az államhatalmi ágak világos szétválasztása, és annak a garanciája, hogy jogállam legyen, ne pedig ügyészségi és titkosszolgálati hatalom – mondta. „Az ifjúságnak elege van” Az összefogás fontosságát hang­súlyozta dr. Szili Katalin, az autonómiaügyekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott is, aki beszédében rávilágított, ha közösen kitartunk az autonómia kérdése mellett, akkor Európa asztalán is folyamatosan ott tudjuk tartani a témát. Az eseményen még felszólalt Mile Lajos kolozsvári főkonzul, dr. Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának megbízott vezetője, Kalmár Ferenc, a magyar külügyminisztérium miniszteri biztosa, Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, valamint Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöke. – Az ifjúságnak elege van, hogy az igazat kimondani radikálisnak és egységbontónak számít – fogalmazott beszédében utóbbi, hozzátéve: sok fiatalnak semmit nem jelent a nemzet és az autonómia, mert üressé tették ezeket a fogalmakat. Kulcsár Terza József parlamenti képviselő felszólalásában kijelentette, kezdeményezi, hogy március 15. is munkaszüneti nap legyen Romániában. Felszólalt Szé­kelyudvarhely polgármestere, Gálfi Árpád is, aki megjegyezte, feljelentés alapján ellene is eljárást indított az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), majd azt mondta: összefogás és alázat nélkül nem beszélhetünk eredményről, mintegy üzenve Zakariás Zoltánnak, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnökének, aki szintén jelen volt a kongresszuson. A rendezvény záróakkordjaként Vasakarat-díjjal tüntették ki a két évvel ezelőtt elhunyt néhai Márton Zoltán volt MPP-alelnököt, Makfalva korábbi polgármesterét. Kertész László