Egyetlen termelőre és mindössze 16 hektárra zsugorodott a Hargita megyében néhány éve még több száz gazdának megbecsült bevételi forrást jelentő cukorrépa-termelés. Az ipari növény termesztésével mára csak Székelykeresztúron Varga-Nagy László vállalkozik. A marosludasi feldolgozóüzemmel szerződve idén – tonnánként 32 eurós átlagáron – 750 tonna cukorrépa leszállítását vállalta. A kultúrával – egyéni termelőként – kereken húsz éve foglalkozó agrárszakembert a cukorrépa-termelés jelenéről, jövőjéről kérdeztük. [caption id="attachment_28672" align="aligncenter" width="1000"] Varga Nagy László idén 16 hektáron termeszt cukorrépát. Nehéz jelen, bizonytalan jövő[/caption] A helyi cukorrépatermelők utolsó mohikánjának nevezi magát, és nem is ok nélkül: Hargita megyében a nagy múltú ipari növény termesztésével valóban egyedüliként – akárcsak tavaly, úgy az idén is – már csak a székelykeresztúri agrármérnök, Varga-Nagy László foglalkozik. A cukoripar fő alapanyagának számító répának a gazda idén 16 hektárt szánt, két hektárral többet a tavalyi termesztési felületnél. És bár a vetésterületet növelte, a szakember a cukorrépatermelés pillanatnyi kilátásárairól mégsem optimizmussal beszél. Feladta a leckét a nádcukor – Minden esély megvan rá, hogy akik a cukorrépa termesztésével felhagytak, a közeljövőben egykönnyen nem vágnak ismét bele. A cukor világpiaca ugyanis összeomlott, a nádból előállított cukorral a jelenlegi árak mellett a cukorrépa-feldolgozók nem tudnak versenyezni. Ugyanakkor vannak olyan ágazatok, ahol csak répacukrot szabad felhasználni. Ilyen többek közt a borászat, a gyógyszeripar, vagy akár a méhészet, de a lakossági fogyasztók – akik elsősorban az ár alapján választják ki a termékeket – az olcsóbb cukrot részesítik előnyben, ez pedig rendszerint nádból készül. Igaz, a vásárlók ezt a legtöbbször nem is tudják. Pedig nem mindegy, hisz míg a pohár teába a nádcukorból három kiskanállal kell, addig a répacukorból csak kettővel. A répacukor ugyanis 92 százalékos cukrot tartalmaz, a nádcukor ezzel szemben csak 70-72 százalékot – sorolta lapunknak Varga-Nagy László. Hozzátette, a nádcukor térnyerése és általa keltett árverseny az európai cukorrépa-termelőket és a cukorrépa-feldolgozó üzemeket is válaszutak elé állítja. A répából termelő cukorgyárak költségeik csökkentése érdekében a hazai növénytermesztőknek is alacsony felvásárlási árakat kínáltak: sokan – Hargita megyéből is – emiatt hagytak fel az ipari növény termesztésével. – Amíg a cukorrépa tonnájáért a feldolgozók nem hajlandók újból legalább 40 eurót fizetni, a gazdák nem fognak répát termeszteni – világított rá a vetésterületek drasztikus csökkenésének okaira Varga-Nagy. Megjegyezte: a 40 eurós ár elérése ugyanakkor a jelenlegi piaci feltételek mellett szinte elérhetetlennek tűnik. Idénre 32 euróban egyeztek meg Hogy a székelykeresztúri termelő a kultúráról számos gazdatársától eltérően mégsem mondott le, abban az is szerepet játszott, hogy a marosludasi cukorgyár – akivel Varga-Nagy László immár régóta termelői kapcsolatot ápol – idén leszerződött mennyiségre végül is növelte felvásárlási árait. – Ez azt jelenti, hogy a tavalyelőtti 42 eurós és a tavalyi 26,5 eurós tonnánkénti átlagárhoz képest idén 32 eurót sikerült kialkudni. Nagyon nehéz tárgyalás volt, a megállapodás az utolsó pillanatokig húzódott. Szinte már kellett volna vetni a répát, és még nem volt szerződés. De végül is sikerül megegyezni – mondta el lapunknak az agrármérnök. Varga-Nagy a környékbeli or­szágok idénre kínált cukorrépa-felvásárlási árainak tükrében elégedett a kialkudott összeggel, még akkor is, ha az messze elmarad a hazai termelők által megkívánt tonnánkénti 40 eurótól. – Megérdeklődtük, hogy Európában milyen árakon kötöttek szerződéseket a farmerek. Magyarországon 30 euró lett az idei felvásárlási ár, ugyanakkor Ausztriában a gazdák úgy döntöttek, 32 eurós ár alatt nem hajlandók szerződést kötni, inkább nem termelnek répát. A legnagyobb, tonnánkénti 33 eurót a horvátországi termelők kapják. A nekünk kínált 32 eurós tonnánkénti ár nem rossz, de nem is olyan jó, mert hektáronként legalább 60 tonnás terméshozamot kell elérnünk ahhoz, hogy a termelési költséget fedezni tudjuk. 60 tonna alatt veszteséges a termelés. Nyereséget csak annak köszönhetünk, hogy a cukorrépa a legtámogatottabb kultúrák közé tartozik: a területalapú támogatással együtt 700-800 euróra számítunk hektáronként – ismerte el Varga-Nagy László.   Díjazták a szakértelmét, hűségét A keresztúri gazda egyébként a ludasi üzem számára idénre 750 tonna répa előállítását és az átvevőközpontba történő leszállítását vállalta. Az agrárszakember ugyanakkor azért is kivételezettnek érezheti magát, mert tőle a marosludasi gyár annak ellenére is hajlandó átvenni a répát, hogy a beszállítói távolságot az üzem tavaly 70 kilométeres sugarú körre redukálta. – Engem, 120 kilométeres távolságból csak azért fogadtak be, mert a Keresztúr térségből sok éven keresztül 238 cukorrépa-termesztő ügyét rendeztem. Vetőmagot biztosítottam, elláttam szakmai tanácsokkal. A megszokott cukorrépatermő területnek viszont így is csak 60 százalékát engedték bevetni, azaz a megszokott 22-24 hektárhoz képest tavaly 14 hektáron, idén pedig 16 hektáron termeszthetem répát– részletezte. Elmondta, azok a gazdák, akik korábban a térségből cukorrépa-termeléssel is foglalkoztak, az ipari növény helyett mára búzát, kukoricát és újabban – a zöldítési támogatásnak is betudhatóan – leginkább lucernát termesztenek. Ezt ugyanis bálázva viszonylag könnyen és jó áron értékesíteni lehet. Domján Levente