Hirdetés

Az ünnepi műsor egyetemes értéket képvisel

Nemzeti ünnepünk alkalmából nagyszabású koncertre várja a közönséget Székelyudvarhelyen a Székelyföldi Filharmónia. Az est szólistái Benedekffy Katalin és Pataki Adorján lesznek. Werner Gábor karmesterrel a hangverseny repertoárjáról, illetve a magyar nemzet hagyományait, érzelemvilágát és szabadságvágyát kifejező zeneművekről beszélgettünk.

Miklós Dalma
Becsült olvasási idő: 4 perc
Az ünnepi műsor egyetemes értéket képvisel
Fotó: Székelyföldi Filharmónia

– Mi alapján állították össze az ünnepi hangverseny műsorfüzetét?

– Kifejezetten a közelgő nemzeti ünnep alkalmából állítottunk össze egy olyan repertoárt, amely az esemény nagyságához méltó. Többnyire magyar szerzőktől válogattunk, két operaénekes közreműködésében. Megnéztük, hogy a közös repertoárjukból milyen darabokat tudunk átvenni. A műsor első felében Erkel Ferenc-operákat hallhat a közönség, a második felében pedig operettrészleteket. 

– Az Erkel-, Bartók- és Kodály-művek mellett hogyan fér meg Giacomo Puccini darabja?

– Minden koncerten van egy kakukktojás – a vasárnapi koncerten Puccini Lauretta-áriája lesz, a Gianni Schicchi című operából. Ez az ária egy kuriózum, éppen ezért nagyon sokan ismerik. Valójában a szopránénekesnő egyik kedvenc áriája, és nagyon szerette volna elénekelni a vasárnapi koncerten. Ha jól tudom, ezúttal magyarul fogja énekelni, s ez azért érdekes, mert a darab magyar fordításban ritkán hangzik el. Habár az említett három magyar zeneszerző a mindenkori zenében piedesztálra van emelve, műveiket nem csak nemzeti ünnepek apropóján poroljuk le. Erkel erősebben kötődik a nemzeti érzéshez, mint a másik két magyar zeneszerző. Ő a nemzeti operánk megteremtője. Nemcsak történelmi, hanem zenetörténeti vonatkozásban is tükrözi azt a forradalmi hangulatot, amely a 19. század második felében még mindig áthatotta a romantikus lelkületű magyar embereket. Március 15-én Erkel művei mindig előkerülnek, de az operaszínpadon folyamatosan műsoron tartják a darabjait. Bartók Béla a 20. századi zene meghatározó alakja, de nem csak Magyarországon, hanem az egész világban. Amerikától egészen Japánig ismerik, viszont elképzelhető, hogy Erkel művei csak magyar nyelvterületen terjedtek el. A magyar nemzeti operák ritkán kerültek más nemzetek színpadjaira, holott Erkel is megállná a helyét a nemzetközi téren. A koncerten a Magyar képekből fogunk három tételt játszani. Azért választottam ezt a művet, mert ez illik leginkább a március 15-ei ünnepkörhöz. Az összeválogatott művek mind az értékes és komolyan vehető kategóriába tartoznak. Kodály művei szintén rendkívül népszerűek hazánkban és Nyugaton is. A japán zeneoktatás egy az egyben átvette a Kodály-módszert, az ő elvei alapján tanítanak a mai napig. A repertoár további operettjei Lehár Ferenc szerzeményei. Őt sem kell bemutatni a közönségnek, mert az egyik legtöbbet játszott operettszerző egész Európában.

–  Az előadásra kerülő művek közül melyik azonosítható leginkább március 15-e szimbólumaként?

– Egyértelműen Erkel Ünnepi nyitány című műve. A Szózat motívumai fedezhetők fel a darabban, s kifejezetten ünnepi alkalomra született. De soha nem volt még olyan március 15-ei ünnep, mikor kimaradt volna a műsorfüzetből a Hazám, hazám című ária, a Bánk bán operából.

– A szakmában töltött évek után hogy látja, mi vált ki évről évre izgalmat a közönségből az ünnepi műsor kapcsán?

– Ha csak a nemzeti ünnepre gondolunk, akkor az érzés, a hangulat, a közösségi élményre való igény soha nem változik. Minden évben egy másik generáció hallgatja a koncertet, de a nagyközönség alapvetően mindig ugyanolyan lelkes marad. Érzik, hogy ez fontos és nagyszabású rendezvény. Van egy univerzális értéke annak, amit az ünnepi műsor képvisel. Nekem az igazi szabadságérzést az adja meg, ha felkészülten állok színpadra, a szintén felkészült előadótársaimmal. 

– Milyen volt a közös munka a Székelyföldi Filharmóniával és a szólistákkal?

– Körülbelül tizenhat éve járok Budapestről a Székelyföldi Filharmóniához. A közreműködés olajozottan működik, az elejétől fogva könnyen egymásra hangolódtunk a zenészekkel. Benedekffy Kata most lép fel először a filharmóniával, de máshol már volt szerencsém vele együtt dolgozni. Pataki Adorjánnal most fogok először találkozni. Amikor énekesekkel dolgozom együtt, egy kicsit mindig alárendelem magam az ő személyiségüknek, vágyaiknak és tempójuknak. Azért vagyok mellettük, hogy támogassam őket abban, hogy úgy születhessen meg az ária, ahogy ők el szeretnék énekelni.  

– Mi március 15-én egy énekes hangverseny legfontosabb feladata?

– Minden alkalmat zenével ünneplünk meg – életünk legboldogabb és legszomorúbb eseményeit is. A zene ilyenkor nem hangulatteremtő feladatot teljesít, hanem megérinti a lelket. Egy énekes ünnepi műsornál elképzelhető, hogy a közönség nagy része ismeri a műveket. Belül, saját magukban együtt énekelnek az énekessel. Jézus azt mondta, hogy ha többen imádkoztok, akkor ott vagyok köztetek. Az ünnepi koncert ehhez hasonló lehet – ha többen élünk át egy nemzeti ünnepet, egy Hazám, hazám áriát, akkor olyan, mintha együtt tettünk volna valamit a nemzetért, s a szabadság szelleme közöttünk lebegne. A zenének is lehet olyan nemzetiöntudat-formáló ereje, mint a zászlónak, címernek vagy a Himnusznak. A vasárnapi koncert közösségi élmény lesz.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!