borús égbolt
Az Unió alulról (2.)
Európa jövője volt a témája A régiók és városok európai hete (The European Week of Regions and Cities – EWRC) idei kiadása nyitóünnepségének. A szónokok városok és régiók rugalmasságát mint a változást elősegítő közeget emelték ki, hangsúlyt fektetve a tudás, a tapasztalatok megosztására, a munka eredményességének érdekében.
A megnyitóünnepségen elhangzott: alulról építkezve kell megvalósítani Európát, s ez az Európa nem egy hipermodern valami kell legyen, hanem valós értékeket képviselő, klasszikus Európa. S ennek a munkának a célja nem más kell legyen, mint egy olyan Unió megteremtése, amelyben méltósággal lehet élni. Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Bizottságának elnöke beszédében kifejtette, hogy az Unió polgárai nem a tőke Európáját szeretnék, hanem olyan Európára van szükségük, amelyet mindenki magáénak érez. A párbeszéd révén kell újragondolni Európát – hangsúlyozta. Iszkra Mihajlova bolgár liberális-demokrata képviselő, az Európai Parlament regionális fejlesztési bizottságának elnöke továbbszőtte a gondolatot, mondván: a legfontosabb kérdés, hogyan folytatunk párbeszédet a polgárokkal, hozzáfűzve, hogy az Unió jövője a magasabb életszínvonalat és a nagyobb biztonságot kell jelentse.
– Vissza kell nyerje a polgárok bizalmát az Európai Unió – bocsátotta előre beszédében Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa.
Mint mondta, erősíteni kell a polgárokkal való kommunikációt, tudomásukra kell hozni, hogy történik Uniós szinten a döntéshozatal. A regionális politika legfontosabb céljaként a különböző térségek közötti fejlettségbeli különbségek kiegyenlítését jelölte, hogy „eltűnjenek Európa térképéről a fehér foltok”.
Catiuscia Marini, a olasz Umbria tartomány elnöke szerint az EU-t a demokrácia, a stabilitás és a biztonság jellemzi, s „eljött az idő, hogy másokkal is együttműködjünk”. Mindezek ellenére a polgárok körében bizalomvesztés következett be, nem a lehetőséget látják az Unióban.
– Feladatunk visszanyerni a polgárok bizalmát, s ráirányítani a figyelmet a társadalmi értékekre – hangsúlyozta.
Władysław Zenon Ortyl, a lengyel Kárpátaljai vajdaság elöljárója – marsallja – az általa vezetett régióban Európa jövőjéről folytatott vita következtetéseiről számolt be, mondván, hogy fontos az Unió működőképességének fenntartása. Ugyanakkor elmondta, a vajdaság lakóinak többségét aggodalommal tölti el az, hogy Brüsszel mindent ellenőrizni akar.
A bizottság, a parlament és a Régiók Bizottsága tisztségviselői, valamint a meghívottak a fiataloknak a döntések előkészítésébe és döntéshozatalba való szélesebb körű bevonásának szükségességéről beszéltek. Corina Crețu uniós biztos fontosnak tartotta, hogy a fiatalok lehetőséget kapjanak álláspontjuk megismerésére és érvényesítésére, Iszkra Mihajlova EP-képviselő pedig hangsúlyozta: „amit a jövőben akarunk tenni, azt a fiatalokkal kell megbeszélnünk”, illetve „meg kell újítani az európai intézményeket ahhoz, hogy a fiatalokat is bevonják munkájukba”.
– Bár tudjuk, időnként emlékeztetni kell minket arra, hogy az Unió jövőjét a fiatalok képezik – hívta a fel a figyelmet Karl-Heinz Lambertz RB-elnök –, érdekükben pedig az Erasmus-programnál többet kell tenni.
Példaként az induló vállalkozások támogatását hozta fel, s ezt azzal indokolta, hogy uniós szinten a fiatalok körében a munkanélküliség 15 százalék, de vannak olyan térségek, ahol ez az arány eléri az 50 százalékot is, „ami elfogadhatatlan”.
– A munkanélküliség kirekesztettséget jelent, s ez pedig az egyén és a társadalom kudarca egyaránt – emelte ki a politikus.
Corina Crețu a fiataloknak a kohéziós és a regionális politikába való bevonásának szükségességét hangsúlyozta, mondván, hogy a kohéziós alapok felhasználásáról is beszélni kell minél szélesebb körben.
Este a Brüsszeli Európa Sajtóklubban önkéntes fiatalokkal találkozhattunk, akik az Interreg Volunteer Youth Get Together című rendezvényen beszéltek lelkesedéssel munkájukról. A szervezet programjaiban részt vevő önkéntes fiatalok az Unió megannyi országából származnak, s önként vállalt, felelősséggel végzett munkájuk során számos sorstársukkal, generációs társukkal találkoznak az öreg kontinens megannyi szegletében, saját példájukkal népszerűsítve az önként vállalt feladat, az ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, a rosszabb helyzetben lévőkkel való szolidaritásvállalás és a nekik segítségnyújtás eszméjét. Találkoztunk ott egy nagyon lelkes román kislánnyal is, aki örömmel számolt be arról, hogy hány országban tevékenykedett, milyen munkát végzett – ezáltal másokon segítve, s önmagát folyamatosan képezve.
Az est két legnépszerűbb figurája minden bizonnyal az – Amerika kapitány mintájára – Európa kapitány jelmezben grasszáló fiatalember és a Supergirl-ként tündöklő angol lány volt. Négynapos ottlétünk alatt többször is összefutottunk velük hivatalos eseményeken, ahol az egységes Európa eszméjét és a fiatalokra való figyelés szükségességét hirdették puszta jelenlétükkel. Emellett az angol lány a Brexit negatív hatásaira kívánta irányítani a közvélemény figyelmét.
Ezek az önkéntes fiatalok testesítették meg mindazt, amiről a déli nyitóceremónia szólt az Európai Parlament hatalmas üléstermében.
(folytatjuk)
Sarány István
