borús égbolt
Az Unió alulról (1.)
Júliustól új elnöke van az Európai Unió 28 tagállamának regionális és helyi hatóságait képviselő uniós intézménynek, a Régiók Bizottságának (RB) Karl-Heinz Lambertz személyében. A belgiumi német politikus a finn Markku Markkula korábbi elnököt váltotta tisztségében. Az új elnök az Unió legnagyobb, a régiókat felvonultató rendezvénye, A régiók és városok európai hete (The European Week of Regions and Cities – EWRC) alkalmával tartotta meg legelső értékelő beszédét. A régiók és városok hetét évente szervezik meg, négynapos, brüsszeli központú rendezvény, amely a szervezők szándéka szerint teret biztosít arra, hogy „a régiós és városi közigazgatásban dolgozó tisztviselők, valamint szakértők, oktatók és kutatók oszthatják meg egymással a regionális és városfejlesztés területén kialakult bevált módszereiket és ismereteiket”. Ugyanakkor a sűrű eseménysor „az EU kohéziós politikájának fejlesztésével kapcsolatos politikai kommunikáció elismert fóruma is, amely ráirányítja a döntéshozók figyelmét arra, hogy az uniós döntéshozásban a régiók és városok szempontjait is figyelembe kell venni”.
A rendezvénysorozat története 2003-ig nyúlik vissza, ugyanis akkoriban az RB az Unió mellett működő brüsszeli helyi és regionális képviseletekhez fordult, hogy egyazon időben nyissák meg kapuikat a látogatók előtt. Ez a nyílt nap nőtte ki magát a már említett európai régiók és városok hetévé, amely alkalommal a regionális és helyi fejlesztéshez kapcsolódó mintegy száz műhelymunkán – workshopon –, vitafórumon és hálózatépítő programon, illetve különböző kiállításokon 600 előadó vezetésével körülbelül 6000 résztvevő ismerkedik az uniós menetrendhez kapcsolódó témákkal. A rendezvény szervezője az RB mellett az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága (DG REGIO), valamint a felhívásukra jelentkező mintegy 200 partner szerte Európából: régiók és városok, illetve vállalatok, pénzintézetek, nemzetközi szövetségek és felsőoktatási szervezetek. Így a kínált programok is rendkívül változatosak, felkeltik az eseményre akkreditált mintegy 300 újságíró érdeklődését.
Karl-Heinz Lambertz RB-elnök már említett, a testület plenáris ülésén mondott beszédében vázolta az EU városainak és régióinak jelenlegi helyzetét és áttekintette a következő években előttük álló legfőbb kihívásokat.
– A Régiók Európai Bizottságánál mi alulról, a hétköznapi emberek szemszögéből látjuk az Uniót, 350 helyi és regionális megválasztott képviselő szemével. Ezt a nézőpontot szeretnénk megismertetni – hangsúlyozta többek között Karl-Heinz Lambertz elnök.
Mint mondta, a régiók, a városok azok a helyek, ahol 510 millió európai polgár él, ezek a régiók alkotják Európát.
– E térségek mindegyike saját történelemmel, kultúrával rendelkezik, és sajátos gazdasági-társadalmi gondokkal szembesül – hangsúlyozta az elnök, mondván, hogy ezekből a sajátosságokból áll össze Európa sokszínűsége.
Lambertz kitért arra is, hogy az uniós polgárok mintegy harmada él és dolgozik határ menti régióban, ez a tény a határokon átnyúló együttműködés szükségességét hangsúlyozza. Mint mondta, e térségek hozzájárulása az európai projekt életbe ültetéséhez sokkal jelentősebb, mint a rá fordított összeg: a regionális politikára szánt ráfordítás 2,6 százaléka. A szónok megjegyezte, hogy a helyi és regionális hatóságok gyakran az innováció melegágyai, s ezért a RB hangsúlyosan figyel erre a kérdésre.
– Európában egyre nagyobb szerep hárul a helyi választottakra, ugyanis ők alkalmazzák az uniós jogszabályokat, ők valósítanak meg, társfinanszíroznak európai projekteket, felelősen gazdálkodva velük, az általuk vezetett közösségek javára – hangsúlyozta az elnök, hozzáfűzve, hogy elsőrendű fontosságúnak tartja a Brüsszelben működő mintegy 300 térségi képviselettel való együttműködés szorosabbra fűzését. – A városok és a régiók a bizalmat erősítik abban az Európában, amelyben a bizalom olykor megrendül az uniós intézmények iránt.
Megjegyezte: ezek a városok és régiók alkotják Európát, Európa mi vagyunk. Lambertz hangsúlyozta, az Unió hatással van a helyi és regionális önkormányzatok munkájára, ugyanakkor a városok és térségek is befolyásolják az Unió tevékenységét. Ezért fontosnak tartotta, hogy kiegyensúlyozott legyen ez a kölcsönhatás.
– A városoknak és a régióknak hallatniuk kell hangjukat – mondta az elnök, s azt javasolta, hogy az Unió államai vezetőinek jövő év elején Nagyszebenben tartandó találkozóján ezt az álláspontjukat hozzák nyomatékosan az összegyűlt állam- és kormányfők tudomására.
Lambertz elmondta, Európa kezdett kilábalni a kilenc éve tartó válságból, de nem minden régiónak sikerült megbirkózni a nehézségekkel, ezért az Unió, a sikeresebb régiók segítségére szorulnak. Ugyanakkor hangsúlyozta: a vezető politikusoknak nem szabad a homokba dugni a fejüket, ugyanis a migránsválság rávilágított az Unió kudarcára, arra a tényre, hogy a közösség hátat fordított saját értékeinek. A Brexitet pedig a derogálásokra épülő európai politika kudarcának nevezte.
– A megoldás egyszerű: építsék alulról felfelé Európát, az európai polgárok bevonásával. – hangsúlyozta az RB elnöke. – Európa nem építhető fel polgárainak szerepvállalása nélkül, Európa jövőjét ők építik, ugyanis a polgárok jövője Európa lehet.
A továbbiakban az alulról építkező Európáról lesz szó.
(Folytatjuk)
Sarány István
