Az exit pollok előrejelzéseihez képest kisebb arányban, de mégis fölényesen nyerte meg az államfőválasztás első fordulóját Klaus Johannis. Bár a külföldön élő román állampolgárok közül csak kevesen szavaztak rá, nem került veszélybe Viorica Dăncilă második helye. Dan Barna, a USR elnöke bejelentette: a jelenlegi államfőt támogatja a választás második fordulójában. Az RMDSZ holnap dönt arról, hogy támogat-e valakit. Kelemen Hunor csaknem 25 ezerrel több voksot kapott, mint öt évvel ezelőtt. Aszavazatok 99,9 százalékos feldolgozottságánál, a tegnap este nyolc órakor nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint Johannis a voksok 37,49 százalékát megszerezve nyert, Viorica Dăncilă 22,69 százalékkal a második. Dan Barna 14,73 százalékos eredménnyel maradt le a második fordulóról, Kelemen Hunor a voksok 3,95 százalékát szerezte meg. Az országban 8 683 688 választópolgár élt szavazati jogával a választói névjegyzékben szereplő 18 217 156 szavazó közül. Mintegy félmillióan szavaztak ugyanakkor külföldön, ebből 2107-en Magyarországon: 140-en Gyulán, 134-en Szegeden, a többiek Budapesten. A Központi Választási Iroda (BEC) honlapjára feltöltött hivatalos jegyzőkönyv adatai szerint Hargita megyében a választási névjegyzékben szereplő 268 076 választó polgár közül 113 462 élt szavazati jogával, közülük 1392 igényelt mozgóurnát. Összesen 1574 érvénytelen szavazatot számoltak össze. Elégedett politikusok Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje 86 969 szavazatot kapott, ez 77,73 százaléka a megyében leadott voksoknak. Őt követi a második helyen Klaus Johannis, a jelenlegi államfő 10 574 vokssal, a harmadikon Viorica Dăncilă, a PSD jelöltje 4590 szavazattal, míg a képzeletbeli dobogóról lemaradó Dan Barna, az USR jelöltje 4193 voksot tudhatott magáénak Hargita megyében. – Hargita megye egészét tekintve nagyon jók az eredmények, Csíkszéken pedig egyenesen kiemelkedő volt a választási részvétel, a térségben a szavazásra jogosultak 44,24 százaléka voksolt – kezdte tegnapi kampányértékelő sajtótájékoztatóját Borboly Csaba, a RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke, megyei tanácselnök. Külön megdicsérte Csíkszeredát, amiért az erdélyi és partiumi, zömében magyarlakta nagyvárosok közül egyetlenként hozta a romániai magyar közösség átlagos részvételi szintjét, a megyeszékhelyen ugyanis 46,12 százalékos volt a részvételi arány. A rendelkezésünkre bocsátott összehasonlító grafika tanúsága szerint Csíkszeredán kívül egyedül Szatmárnémetiben volt 43 százalék fölötti a részvételi arány. Székelyudvarhelyen 38,5, Sepsiszentgyörgyön és Gyer­gyószentmiklóson egyaránt 37,3 százalék, míg Kézdivá­sár­helyen 33,5 százalékos részvételi arányt jegyeztek. Borboly szerint a csíkszeredai részvételi arány azt bizonyítja, hogy nem igaz, hogy a nagyobb városokban nem lehet mozgósítani. – Bizalmi szavazás volt az államfőválasztás, hiszen előre lehetett tudni, hogy államfői mandátumhoz nem fog jutni a magyar közösség, Csíkban pedig megvan a bizalom az RMDSZ iránt, az emberek hisznek Kelemen Hunor szövetségi elnökben, hisznek az irányban, amerre haladunk – vonta le a következtetéseket Borboly Csaba. Hozzáfűzte, Csíkszéken összesen kilenc településen volt magasabb a részvételi arány az országos átlagnál: Csíkdánfalván, Karcfalván, Csíkmadarason, Madé­fal­ván, Csíkpálfalván, Csíkrá­ko­son, Csíkszentimrén, Csíkszent­királyon és Csíkszentsimonban. A csíki térségben Kelemen Hunor a szavazok 80,8 százalékát szerezte meg, szám szerint 34 024-et. Ez ugyan kevesebb, mint a 2019-es európai parlamenti választásokon az RMDSZ által elért több mint 38,9 ezer szavazat, viszont több, mint amennyit Kelemen Hunor 2014-ben kapott államelnökjelöltként (28 962 voks). Tánczos Barna Hargita megyei szenátor azt emelte ki a választási eredmények kapcsán, hogy a Kelemen Hunorra leadott szavazatok több mint fele Székelyföldről érkezett. A szövetség jelöltje több szavazatot kapott, mint öt éve, továbbá a román közösséget is meg tudták szólítani, mert húszezer szavazatot kaptak a Kárpátokon túl. Korodi Attila parlamenti képviselő elmondta: a kampány dilemmákkal kezdődött, hogy megéri-e egyáltalán magyar jelöltet állítani, végül azonban jó döntésnek bizonyult az önálló szavazás. Holnap döntik el, kit támogatnak Újságírói kérdésre Tánczos és Korodi elmondta: holnap dönt arról az RMDSZ országos vezetése, hogy támogat-e egyáltalán valakit az államfőválasztás második fordulójában. Korodi Attila a Hargita Népe kérdésére hozzáfűzte: bár Kelemen Hunor végül a külföldi voksok beérkezésével nem érte el a négyszázalékos eredményt, a soron következő választásokon nem kell aggódni, ugyanis jelentős tartalék rejlik még az erdélyi magyar közösségben. Egy igazán téttel bíró választásra biztosan jóval nagyobb lesz a magyarok részvételi aránya, amely ezúttal alatta maradt az országos átlagnak. Oda kell figyelni külföldre Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere szóvá tette, hogy a külföldön élő, román állampolgársággal rendelkező magyarokra legközelebb sokkal jobban oda kell figyelni, hiszen 30–40 ezer szavazót lehetne ott még mozgósítani. Ehhez képest nagyon kevesen mentek el szavazni, Magyarországon alig több mint két­ezren. Ugyanakkor kijelentette: ő az államfőválasztás második fordulójában senkire és semmire fog szavazni, azaz majd érvénytelenül voksol. Udvarhelyszék Kelemenre voksolt Az udvarhelyszéki választók 88,48 százaléka Kelemen Hunorra adta voksát a vasárnapi elnökválasztáson. A térségi RMDSZ összesítése szerint 102 032 személy szerepelt a választói névjegyzékben, a szavazati joggal rendelkezők 40,14 százaléka teljesítette állampolgári kötelességét, ez összesen 40 954 szavazatot jelent. Akár a térséget, akár az egész megyét nézzük, az abszolút győztes az RMDSZ államelnökjelöltje, Kelemen Hunor. Udvarhelyszék a 77,73 százalékos megyei arányt is meghaladta, ami a Kelemenre leadott voksokat jelenti. Bíró Barna Botond, az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke és a Hargita Megyei Egyeztető Tanács (HET) elnöke szerint jó eredmények születtek, és ez még akkor is így van, ha egyébként a részvételi arány elmarad az országostól. – Az elnökválasztásnak igazából számunkra nincs akkora tétje, teljesen más, mint a helyhatósági, illetve a parlamenti választás. Ennek ellenére mégis átment az az üzenet, amit Kelemen Hunor képviselt a kampány során: minden választásnak van tétje, főleg nekünk, kisebbségieknek fontos, hogy fel tudjuk mutatni közösségünk erejét – fogalmazott az elnök. – Kimondva, kimondatlanul gyakran tekintenek ránk mint másodrendű állampolgárokra, és ha nem veszünk részt a választásokon, ezt a vélekedést erősítjük – tette hozzá a politikus. Kiemelte azt is Bíró Barna Botond, hogy 2009 óta most kapta a legtöbb szavazatot az RMDSZ jelöltje, és azóta ez volt a harmadik választás. – Ez az eredmény a bizalomról szól. Még akkor is, ha vannak más hangok is. A következőkben az a dolgunk, hogy megszólítsuk, meggyőzzük őket is az összefogás fontosságáról – közölte a széki és megyei elnök, majd hangsúlyozta, büszke arra, hogy évek óta most sikerült a legjobb eredményt produkálni. Megyei szinten egyébként Udvarhelyszék „viszi a prímet”, a legtöbb, pontosan 35 688 szavazatot innen kapta Kelemen Hunor. A második fordulóba bejutott leköszönő államelnökre, Klaus Iohannisra az udvarhely­szé­ki szavazatok 4,65 százaléka jutott (1875 szavazat), míg a szavazók mindössze 1,68 százaléka pecsételt Viorica Dăncilă nevére (652 szavazat). Még nála is több voksot kapott Dan Barna, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, a választók 2,57 százaléka (1039 szavazat) neki szavazott bizalmat. Udvarhelyszéken magas részvételt mértek többek között Ho­moródszentmártonban, Galamb­falván és Fenyéden, a leggyengébb eredmény Újszékelyen született. Székelyudvarhelyen a szavazópolgárok 38 százaléka járult vasárnap az urnák elé, ettől a képtől nem sokban különbözik a térség két másik, városi rangú települése sem. Székelykeresztúron ugyancsak 38 százalékkal, Szentegyházán 35 százalékkal zárult vasárnap este az elnökválasztás. Gyergyószéki eredmények Összesen 17 257 szavazatot számlált az RMDSZ Gyergyó Területi Irodája: a szám a szövetség államelnök-jelöltjére leadott szavazatok számát mutatja. A gyergyószéki szavazópolgárok az országos átlaghoz közeli százalékban adták le szavazatukat vasárnap este 9 óráig, de olyan település is volt, ahol a résztvevők aránya meghaladta az országos átlagot. Gyergyóremetén a szavazásra jogosult polgárok 52,97 százaléka élt állampolgári jogával, ezt a számot Gyergyócsomafalva követte 47,68, Vasláb 47,63, Gyergyóalfalu 47,30 százalékkal. Valamivel alacsonyabb részvételt jegyeztek Gyergyóújfaluban, ahol 40.96 százalék, Gyer­gyó­szár­hegyen 38,71 százalék, Gyergyó­szent­miklóson 37,31 százalék, míg Gyergyóditróban 36,40 százalék volt az arány – tudtuk meg a Gyergyó Területi Iroda közzétett adataiból. Az előző két elnökválasztáshoz képest a gyergyószéki választópolgárok is nagyobb arányban jelentek meg a szavazóurnáknál, mint 2009-ben vagy 2014-ben. Az ötszázalékos eredményt kéri számon az MPP A Magyar Polgári Párt szerint ugyanakkor összefogás hiányára utalnak a választási eredmények. Mint lapunkkal közölték: az erdélyi magyarság szempontjából figyelmeztetésértékű, hogy az RMDSZ jelöltje 5 százalékos támogatottságot sem ért el a vasárnapi államelnök-választáson. Az eredmény az összefogás hiányát tükrözi. Ismételten bebizonyosodott, hogy magyar közösségünk egészét nem győzi meg egyetlen politikai párt „hangja”, biztos jövőnkhöz, megmaradásunkhoz ennél többre van szükség. A Magyar Polgári Párt az erdélyi magyar pártok összefogásában látja a megoldást. Hangsúlyozzuk, hogy közösségünk ügye soha, semmilyen körülmények között nem lehet pártpolitikai ügy – áll a közleményben. Az USR Johannist támogatja Klaus Johannis államfő újraválasztását támogatja a jobbközép USR–PLUS szövetség az elnökválasztás második fordulójában Viorica Dăncilă exkormányfővel szemben – jelentette be tegnapi sajtóértekezletén Dan Barna, az USR elnöke, a szövetség államfőjelöltje. Barna, akit sokan esélyesnek tartottak arra, hogy Johannis kihívója legyen a második fordulóban, az érvényes voksok 15 százalékát megszerezve a harmadik helyen végzett a vasárnapi első fordulóban, több mint 7 százalékponttal lemaradva Dăncilă mögött. Barna közölte, nem mond le a pártelnöki tisztségről. A sajtóértekezleten Dacian Cioloș, a PLUS elnöke, az USR–PLUS kormányfőjelöltje is jelen volt, aki megerősítette, hogy az USR–PLUS választási szövetség nem bomlik fel. Csökkent a szabálytalanságok száma 210 bejelentés érkezett esetleges szabálysértésekről az elnökválasztás első fordulójának napján – közölte tegnap esti sajtóértekezletén Monica Dajbog. A belügyminisztériumi szóvivő hozzátette: ez mintegy 30%-kal kevesebb, mint amennyit a 2014-es államfőválasztások alkalmával regisztráltak.

HN-összeállítás