Az erdélyi szokáskultúra múltjáról és jelenéről adott ki vaskos kötetet a marosvásárhlyi Mentor Könyvek Kiadó 2015 végén, a könyv szerzője dr. Barabás László néprajzkutató. A kötetben található néprajzi tanulmányok, népismereti írások java része a szerző szülőföldjéhez, Sóvidékhez kötődik. Emellett bőven találkozunk olyan szokásleírásokkal, elemzésekkel, amelyek a Mezőségre, a Maros- és a Nyárádmentére, Gyergyóba, Szászföldre vagy éppen a közeli Nyikómentére kalauzolják az olvasót. Íme néhány cím a kötetben található tanulmányok közül: Pünkösdi virágozás a marosszéki Mezőségen; Királynékeresőben a Bucsin-tetőn innen és túl; Vénlány- és vénlegénycsúfolás a farsang végén; Farsangtemetés a Sóvidéken; Egy székely betlehemes játék halála és feltámadása; Kalendáris szokások Siklódon; A szentgericei csutakhúzás változatai és változásai; Pálpataki lakodalom. Barabás László az erdélyi kalendáriumi ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó népszokások legismertebb kutatója. Első írása, amire felfigyelt a szakma, 1980-ban jelent meg a Kós–Faragó szerkesztette Népismereti Dolgozatokban: Tavaszi határkerülés a Nyárádmentén és a Kis-Küküllő felső völgyében. Később több, monografikus igénnyel összeállított, ugyanakkor egyéni hangvételű kötettel örvendeztette meg az olvasókat és a szakma képviselőit. Az otthonosság gyökerei című kötetben közölt tanulmányok közül a leggazdagabb és legkimunkáltabb fejezetek éppen azok a szokásismertetők, amelyeknek élményeit a szerző „belülről”, az esemény cselekvő részeseként élte át. Olyan vidéken született – Parajdon –, ahol már kisgyerekként élte, természetes módon gyakorolta a helyi szokásokat. Ez meghatározó élményként ivódott lelkivilágába, amit később a gyermekkori emlék tulajdonosaként, de ugyanakkor a néprajztudomány jeles kutatójaként dolgozott fel – a fejtés ellen, az értékek védelmében, a közösség javára. Külön kiemelem a Kriza Jánosról készült tanulmányt, amely a székelyföldi kalendáriumi népszokások gyűjtésének és kutatásának kezdeteit tárja az olvasók elé. Szintén említésre méltó Petőfi az erdélyi népi kultúrában című dolgozata, mely a nagy magyar költő folklorizálódott, megzenésített verseit, közszájon forgó énekeit, dalait hozza közelebb az olvasókhoz. A kötet egyik legnagyobb hozadéka a tanulmányokhoz csatolt gazdag bibliográfiai adattár – a további kutatások elengedhetetlen támpontja. Úgyszintén említésre méltó az „éles szemről” tanúskodó, a szerző készítette jó fotótár, amely a vizualitás módszereivel is gazdagabbá és teljesebbé teszi a néprajzi tájegységek szerint készült szokásismertetőket. Érdekes, olvasmányos kötettel gyarapodott az erdélyi és az összmagyar szokáskutatás színes palettája. Érdemes elolvasni! Székely Ferenc *Barabás László: Az otthonosság gyökerei. Mentor Könyvek, 2015, Marosvásárhely.