Haynald Lajos püspök egyházmegyénket 1852–64 közt vezette. A főpásztor, számos kortársához hasonlóan, a társadalmi és lelki nyomor megoldását a szentségi élet felbuzdulásában látta. Ennek szellemében rendelkezett az 1001/1859-es körlevelében, mely a nagyböjti szentidő küszöbén született meg: „Kedves Gyermekeim! Figyelmeteket ez alkalommal különösen fordítani, egyszersmind pedig annak áldásos használatát szeretetteljesen előkészíteni. Értem a legméltóságosabb Oltáriszentségnek szünet nélküli imádását, mely más katholikus országokban leginkább a 40 órai ájtatosság alakjában a hívők nagy lelki előmenetelére régóta örömmel gyakoroltatik, és Erdély egyházában is egykoron a keresztény katholikus híveknek jó alkalmat szolgáltatott szent hitük nyilvánítása és szilárdítására, Isten iránti szeretetök gyakorlatára, lelkök enyhítésére s szorongatott szívöknek megvigasztalására; de az idők viszontagsága miatt szokásból ismét kiment.” Figyelemre méltó az említés arra vonatkozóan, hogy az örökös szentségimádásnak Erdélyben volt már gyakorlata. A püspök nemcsak általánosságban szól az örökös szentségimádás bevezetéséről, hanem részletes taglalásba is bocsátkozik. A szentségimádás kezdési időpontja ötvened vasárnap (hamvazószerda előtti vasárnap). Az indulás helye nem lehet más, mint a gyulafehérvári székesegyház. A továbbiakban arról rendelkezik, hogy az év minden napján az egyházmegye valamely anya-, fiók- vagy zárdatemploma legyen soron az imádásban. Az adoráció időtartama szintén nincs a plébános belátására bízva: reggeltől estig tartandó. Isten szolgája Márton Áron püspök 1939. december 20-án adta ki 8086-os számú, 16. körlevelét, amelyben egyházmegyénk örökös szentségimádási rendjét határozta meg. Buzdításokat is tartalmaz e körlevél: „Nagy haszonnal fog járni, ha T. Papjaim évenként többször szentbeszédeikben, különösen az Oltáregylet és más jámbor társulatok számára tartott előadásaikban meggyőző és vonzó módon kifejtik az örökös szentségimádás nagy jelentőségét és fontos célját.” – „Főespereseim szerető gonddal kísérjék figyelemmel kerületük szentségimádásait.” – „A szentségimádás megtartásáról minden plébános, rektor ecclesiae, a helyi plébános útján 8 napon belül tegyen jelentést főesperesének.” A napjainkban is érvényben lévő szentségimádás megújított beosztását dr. Jakubinyi György érsek úr a 2074/1998-as számú körlevelében szabályozta. Ft. dr. Horváth István, főesperes