tiszta égbolt
Az ördögtől megtisztított sör
Hildegard von Bingen, a 12. században élt apáca rendkívüli növényismerettel rendelkezett, könyvet is írt a növények gyógyító erejéről, de például a fűszerekről az ördög jutott eszébe: fogyasztásuk kárhozatos cselekedet, ugyanis érzéki izgalmat vált ki, és ez káros (ha nem is a testre, de) a keresztény lélekre. Tény, hogy 81 évet élt, ami a 12. században magas életkort jelentett. Ha úgy tetszik, Hildegard neve fémjelzi a sörpocak megjelenését, komolyabb tényszerűséggel a sörfőzés tudományát. Ő volt az, aki népszerűsítette a komló fölhasználásának előnyeit a sörfőzésben, ezzel, ahogy mondani szokás, lerakta a ma ismert sörfőzés alapjait. A komlót mint sörízesítőt a finnek is ismerték, sokak szerint nekik köszönhető ez a gyártási eljárás, de a kolostori sörgyártás széles körben való elterjedése és „komlósítása” Hildegardnak. Olyan népszerűvé vált a szerzetesrendekben, hogy mind a mai napig őrzik e hagyományt. Az árpasör egyiptomi találmány, ott mandragórával vegyítették. A germánok kölesből, búzából és árpából is főztek sört, amelyet – hogy erősebb bódító hatású legyen – beléndekmaggal ízesítettek. Miután a kolostorokban kezdték a sört komlóval fűszerezni, az ilyen beléndek nélküli főzetet „ördögtől megtisztított” sörnek nevezték. A beléndek mámorító hatása és szerelmi ajzószer volta miatt megvetendőnek számított; fogyasztói az ördöggel való cimborálás gyanújába keveredhettek… de hát többnyire csak a keresztény erkölcsi elvekben és nem a valóságban, hiszen még századok múltán is oly annyira elterjedt volt, hogy az 1516-os német sörtörvényben külön cikkely foglalkozott vele és tiltotta meg a használatát. Úgy tűnik, ez volt Európában egyben az első drogellenes törvény is. Megjegyzésre méltó, hogy az angol sörgyárosok utálták a kávét. A konkurenciától való félelmükben – 1652-ben Londonban megnyílt az első kávéház – elhíresztelték, hogy a kávé gyengíti a férfiasságot, de a sör nem tesz ilyent. Erre a hírre nem a férfiak hagyták abba a kávéivást, a sörivás sem kapott nagyobb lendületet, ahogyan várni lehetett volna, hanem az asszonyok keresték a megoldást, például írásos panasszal fordultak a városi tanácshoz. A városatyák komolyan vették a veszélyt, ami a népszaporulatot fenyegeti, orvosi véleményt kértek, és próbálták megnyugtatni a nőket. Az ijesztő hír azonban hamar terjedt, és Marseille-ben 1679-ben – biztos, ami biztos – az asszonyok felgyújtották a kávéraktárakat. Mind a sör, mind a kávé népszerű ital, a sör színét az árpa adja, kesernyés ízét pedig a komló. Nemegyszer kísérőitalként szerepel valami erősebb mellett, kérdés, hogy melyik kíséri melyiket, ha például a kedvelői nyakló nélkül küldözgetik lefelé a gigájukon vodkával, Unicummal, Camparival stb. váltogatva. Campari sörrel volt Churchill kedvenc koktélja. Bajor találmány az ezeknél szelídebb Radler, ami nem egészen száz éve enyhíti a tikkasztó szomjúságot. Ennek klasszikus receptje két rész sör, egy rész citromlé, de a keverék ízlés szerint módosítható. Eszement ínyencek szerint a házi kedvenceknek is kell részesülniük a gazdi szomjoltó örömeiből, amikor élvezetet nem a részegítő bódulat okoz, hanem a közös ivás; lényeg, hogy egy holland ebtartó ötletgazda addig ügyködött, amíg egy vállalkozó kedvű sörgyárral közösen 2007-ben megalkották az alkoholmentes, marhahússal ízesített sört a kutyák számára. A sör neve Kwispelbier, és az ember is fogyaszthatja, természetesen, ha nemcsak kedve és kutyája, hanem jó sok pénze is van hozzá. Kedves Olvasóm! Manapság, hogyha nem inni, hanem enni szeretnéd a sört, arra is van lehetőséged. Egy skóciai sörfőzdének hálálkodhatsz, amely néhány éve piacra dobta a sörlekvárt. Erről egyet biztosan elmondhatunk, azt, hogy hiánypótló, mivel nemcsak a kocsmákból hiányzik, hanem az éléskamránkban sem sorakozik a barackos, szilvás, meggyes, áfonyás befőttek mellett. A haszna egyelőre körülbelül annyi, hogy van. De ki tudja, mit hoz a holnap, s arra ébredünk, hogy már nem fura érdekesség, hanem az alapélelmiszereink közé tartozik, s el sem tudjuk képzelni majd a reggelinket sörlekváros kifli nélkül. Megtörténhet, hogy még a sörpocak is így nyer újabb jelentőséget, annak lesz ilyen, aki mindennap eszi. Az elkötelezett sörivók azonban azt állítják, hogy undok ellenségeskedés ezért a sört gyanúsítani, mert nem a sör hizlal, hanem az előtte és mellette leküldött sörkorcsolyák, zsíros, ízes falatok, szilárd harapnivalók, mert a sörben lévő kalóriák valójában semmivel nem növelik jobban az elhízást, mint bármely más étel. A különbség az, hogy a sör nem kelt teltségérzetet, ezért muszáj enni hozzá valami sűrűbbet. Azt nem tudom, és nem is tisztem eldönteni, vajon mennyire élénkíti a társasági életet, ha a vendéget és kutyáját kutyába veszik, vagyis mindkettőjüket Kwispelbier sörrel kínálják, esetleg az ünnepi vacsoránál sörlekvárral töltött palacsintát adnak desszertnek. Fontos tudni azt is, hogy akár sörrel, akár anélkül, kutyából nem lesz szalonna.
Kozma Mária
.jpeg)
