Tegnapi lapszámunkban már hírt adtunk azon jogszabályozások és intézkedések egy részéről, amelyekkel úgymond meg kívánta örvendeztetni a romániai társadalmat a jó két hónappal ezelőtt színre lépett Orban-kormány. Igen lázas vagy legalábbis annak tűnő tevékenységet fejtett ki a hatalomátvételtől errefelé, s főleg december második dekádjában. A mennyiség szempontjából talán nem is igen akad kifogásolnivaló, de a minőség, illetve az eredményesség szempontjából annál több. Próbáljunk egyetérteni azzal, hogy a kormányzati szándék szerint év végi megörvendeztetésben részesült volna a lakosság. Amint már arra utaltunk, azonban ez nemigen sikerült az Orban-kormánynak, még akkor sem, ha például az üzemanyagok kiskereskedelmi árai literenként körülbelül 31 banival voltak olcsóbbak 2020. január 1-jén, mint 2019. december 31-én. A gépkocsivezetők esetében a kedélyt lelohaszthatta például az is, hogy a kormányzati ígéret ellenére sem csökkent – legalábbis egyelőre nem – a közúti szabálysértésekért kirótt bírság értéke, sőt jelentős mértékben megemelkedett. Ez annak okán, mert a Hivatalos Közlönyben egyelőre nem volt lehetőség, illetve mód annak a törvénynek a megjelentetésére, amelybe belefoglaltatott a 2017-es esztendei kiszámítási alap „átmentése” a 2020-as évre is. Apropó jogszabályozás: a 2019. november 6-i beiktatásától errefelé a kormány 23 sürgősségi kormányrendeletet, mintegy 170 kormányhatározatot (a pontos szám azért nem ismeretes, mert a jóváhagyottak közül egyik-másik még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben) és mintegy 10 törvénytervezetet fogadott el. Az már csak hab a tortán, hogy a jogalkotás terén szokatlanul és meglepően gyakran nyúlt a kormányzati felelősségvállalási eljáráshoz annak égisze alatt terjesztve a parlamentbe 5 törvényt. Amúgy az a 23 sürgősségi kormányrendelet nemigen jelent eltérést a megelőző kormányok gyakorlatától, holott Johannis államelnök „útmutatásait” ugyancsak megszívlelve Ludovic Orban annak idején elszántan és magabiztosan jelentette ki, hogy „idegenkedni” fognak a sürgősségi kormányrendeletek meghozatalától. Csúcson a deficit Az óesztendő utolsó napjaiban, pontosabban december 30-án megjelent (igaz, néhány napos késéssel) egy fontos és szokásos hivatalos dokumentum. Arra néhány szó erejéig érdemes visszatekinteni. A pénzügyminisztériumnak az általános konszolidált költségvetés 11 hónapi alakulására vonatkozó helyzetjelentéséről van szó. Ahogy azt már november első napjaiban megjósolta az időközben pénzügyminiszternek kinevezett Florin Cîțu szenátor, sikerült „túlszárnyalni” még a Dăncilă-kormány által betervezett deficitet: az 11 hónap viszonylatában 37,05 milliárd lej volt, azaz a GDP-nek 3,56%-át tette ki. Ezek szerint az éves hiánycélt (2,8%) már 11 hónap alatt sikerült „megvalósítani”. A nagyarányú elrugaszkodás egyébként novemberben következett be, de nagyon nagy hiba lenne azt az Orban-kormány kontójára írni. Igen, mert beigazolódott, amit sejteni (sőt tudni) lehetett, nevezetesen az, hogy a Dăncilă-kormány, s mindenekelőtt az egykori pénzügyminiszter amolyan bűvészmutatványokkal próbálta kordában tartani a deficitet. Nem részleteznénk a történteket, lévén hogy a „ferde” jelenségekről annak idején már többször is beszámoltunk. Azok közül csak egyet-kettőt „elevenítenénk fel”: az áfa-visszautalás késleltetése, az országos helyi fejlesztési programok (PNDL) keretében elvégzett munkálatok esetenkénti finanszírozásának befagyasztása, a nyugdíjpont értéke megemelése megkövetelte pénzalapok hiánya stb. Az Orban-kormány ezen fizetési kötelezettségek tekintetében megpróbált lépni, s ilyenképpen az eredmény nem lehetett más, mint a hiány felsrófolása. (Az is igaz viszont, hogy eléggé nagyvonalúan előlegként kifizetett egy igen jelentős összeget bizonyos hadifelszerelések megvásárlására.) A lényeg az, hogy az állami költségvetés 11 havi deficitje meghaladta a 34,7 milliárd lejt, a területi-közigazgatási egységek központosított költségvetéséé a 180 millió lejt, az állami társadalombiztosítási költségvetéséé megközelítette a 3,3 milliárd lejt, az egészségbiztosítási egységes országos alapé pedig meghaladta a 2,5 milliárd lejt. A mostani helyzetjelentésből úgymond kiolvasható egy érdekes fejlemény: a területi-közigazgatási egységek központosított költségvetésének a több mint 180 millió lejes deficitje, amit azért tartunk a maga nemében érdekesnek és furcsállandónak, mert a megelőző hónapok során az mindig is többlettel zárult, 10 hónap viszonylatában például több mint 1 milliárd lejessel. Ugyanakkor a pénzügyminiszteri helyzetjelentéshez mellékelt kimutatásban fehérholló-számba mentek azon területi-közigazgatási egységek, amelyeknek 5000 lejnél nagyobb és 90 napot meghaladó kifizetési kötelezettségei lennének. Most viszont egy csapásra eltűnt az 1 milliárd lejes többlet és bekövetkezett a több mint 180 millió lejes deficit. Böngészve a december 30-án megjelent helyzetjelentés számadatait arra a következtetésre jutottunk, hogy két költségtételnél következett be viszonylag jelentősebb növekedés, s azok „emésztettek” föl a megelőző hónapokban jegyzett többletet. A tőkekiadásokról és a hitel-visszafizetésekről van szó. Ugyanakkor novemberben országszerte számos településnél jelentkezett olyan kifizetési késlekedés, amely meghaladta a határidőtől számított 90 napot és értéke annak nagyobb volt, mint 5000 lej. Országos viszonylatban több mint 135,5 millió lejről van szó. A névjegyzéken egyébként rajta volt három megyénkbeli község is, Csíkrákos 10 000 lejjel, Madéfalva 70 000 lejjel és Vasláb 80 000 lejjel. Közvetlenül nem tartozik ehhez a témakörhöz, de mindenképpen érdemes újólag felemlegetni, hogy az Orban-kormány december vége felé ténylegesen (és esetenként bőkezűen) megörvendeztette az ország több mint 2000 területi-közigazgatási egységét, amikor is több egymást követő kormányhatározat révén közel 700 millió lejt utalt ki jobbára a helyi költségvetések kiegyensúlyozása végett. Kóválygó minisztériumok Az Orban-kormány legelső ténykedése az volt, hogy meghozta ama 2019/68-as sürgősségi kormányrendeletét, amely révén az államigazgatás szintjén bizonyos intézkedéseket állapítottak meg, mindenekelőtt a minisztériumok számának csökkentése tekintetében, illetve bizonyos összevonások eredményeként. Számoltak azzal is, hogy a miniszterek, az államtitkárok és a helyettes államtitkárok, valamint azok kabinetjeiben foglalkoztatottak száma csökkentése révén jelentős megtakarítás érhető el a személyzeti költségvetési kiadások (de nem csak) terén. Ennek a kormányrendeletnek az értelmében legkésőbb december közepéig meg kellett volna jelenniük a minisztériumok megszervezésére és működésére vonatkozó kormányhatározatoknak. Ezzel viszont nem volt képes a kormány „megörvendeztetni” egyetlen minisztériumot sem, és azok majdani munkaközösségeit sem. (A jelenlegiek közül lehet, hogy van, akiket személyesen megörvendeztetett ez a kormányzati késlekedés, ugyanis az előzetes bejelentések szerint állítólag a minisztériumok megszervezésére és működésére vonatkozó kormányhatározatokban előírások vannak a létszámkarcsúsításra vonatkozóan is.) A december 20-i kormányülésen némileg ingerülten jelentette be a kormányfő, hogy a december 23-i kormányülésre finalizálni kell a szóban forgó kormányhatározat-tervezeteket és azokat az aznapi (a december 23-i) kormányülésen majd jóvá is kell hagyni. Erre nem került sor, sőt a legutóbbi, a december 30-i kormányülésen sem kerülhettek azok napirendre, mert egyesek esetében még nem sikerült az ügyintézésre pontot tenni. Következésképpen az új minisztériumok tényleges és érdemleges mechanizmusa sem teljesülhetett ki. Ennek ellenére megszülettek olyan jogszabályok, amelyek úgymond elejébe mentek, legalábbis esetenként, a majdani – már említett – kormányhatározatoknak. Ezek közé tartozik ama 2019/88-as sürgősségi kormányrendelet, amelyet a kormány december 27-i ülésén fogadtak el, s amely a Hivatalos Közlöny december 30-i számában jelent meg, s annak értelmében módosult az Erdőőrség létrehozására vonatkozó 2015/32-es sürgősségi kormányrendelet. A sebtében meghozott jogszabály megindokolási szövegrészében többek között utalás van a minisztériumok átszervezése, illetve összevonása nyomán kialakult helyzetre, valamint bizonyos, eddig is problematikusnak tűnő átfedések kiiktatásának szükségességére. Ennél is lényegesebb az, hogy a múlt esztendő végén hatályba lépett kormányrendelet értelmében a testület létszámát, akárcsak a hatásköre gyakorlása megkövetelte járművek számát, egy majdani kormányhatározat révén fogják megállapítani. A mostanig hatályos, már említett 2015/32-es sürgősségi kormányrendelet értelmében a személyzeti állomány 1700 fővel számolt, a rendelkezésre álló gépkocsik száma pedig 258. Ilyen körülmények között pillanatnyilag már-már „magatehetetlen” a módosított jogszabály, s talán majd okosabbak leszünk január 29. tájékán, amikor is lejár azon kormányhatározat megjelentetésének az időpontja, amely révén módosítani fogják az Erdőőrség megszervezésére és működésére vonatkozó 2015/743-as kormányhatározatot. Van még egy újdonság a faanyagok eredetére, szállítására és forgalmazására vonatkozó azon normák tekintetében is, amelyet annak idején a 2016/1004-es kormányhatározattal hagytak jóvá. Ez a kormányhatározat mindmáig nem lépett hatályba, mert a 2016. december 23-i megjelenését követően a 2017/219-es kormányhatározattal azt elhalasztották 2017.október 21-re, majd a 2017/741-essel 2018. december 31-re, ezt követően a 2018/1002-essel 2019. december 31-re, s abból se lett semmi. A minap, azaz december 30-án megjelent 2019/984-es kormányhatározat értelmében az új határidő 2020. június 30. Az államelnök kihirdette! Vasárnap délelőtt látott napvilágot az a nem hivatalos értesülés, miszerint hétfőn (azaz a tegnapi napon) kormányülésre kerül sor, ugyanis január 7–9. között Orban Ludovic kormányfő Brüsszelbe utazik munkalátogatásra. A kormány honlapján tegnap a reggeli órákban jelent meg az a hivatalos közlemény, miszerint igen is lesz kormányülés 16 órai kezdettel, majd úgy 14 óra tájában nyilvánosságra hozták az azon szereplő dokumentumok névjegyzékét is. Időközben az államelnöki hivatal arról értesítette a nagyérdeműt, hogy Klaus Johannis államelnök kihirdette a 2020-as állami költségvetést, illetve állami társadalombiztosítási költségvetést jóváhagyó törvényeket. Egy faramuci helyzet kialakulását vetítette előre ez a bejelentés, ugyanis annak a törvénynek a hiányában, amely révén „átpasszírozták” a 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletet, és amelyet az Alkotmánybíróságon támadott meg a képviselőház elnöke, Marcel Ciolacu, s aminek okán az nem kerülhetett kihirdetésre, nemigen lehetne mit kezdeni a két fentebb említett törvénnyel. Nem, mert ez a ki nem hirdethető törvény olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek az állami költségvetés kiadási oldalán jelentős megtakarításokat eredményezhetnek, továbbá – amint arra már utaltunk – társadalmi szempontból méltányos intézkedéseket, például a közúti szabálysértési bírság pontértékét 140 lejes szinten fagyasztaná be. A kormányülés bevezetőjeként Orban Ludovic utalt erre a tarthatatlan, illetve lehetetlen helyzetre és áthidaló megoldáskény javasolta egy sürgősségi kormányrendelet elfogadását, amely révén úgymond helyettesítenék a már említett, a taláros testület általi „elbírálásra” váró törvényt. Tudtunkkal a hazai jogalkotásban ilyesmi eddigelé nem fordult elő, nevezetesen az, hogy egy Alkotmánybírósághoz alkotmányossági aggályok okán benyújtott törvényt „a maga sorsára hagyják”, s helyébe tesz a kormány egy sürgősségi kormányrendeletet. De hát Románia a tág lehetőségek országa… A sürgősségi kormányrendeletet Florin Citu nevesítette, s az egyes költségvetési-fiskalitási intézkedésekre és egyes jogszabályozások módosítására és kiegészítésére vonatkozik. Amúgy lapzártáig sem a két kihirdetett törvény, sem pedig az említett sürgősségi kormányrendelet nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, s következésképpen azok hatályba sem léphettek. Az viszont egy külön ügy, hogy a parlamenti eljárás szempontjából miként fog rendeződni a sürgősségi kormányrendelet sorsa…

Hecser Zoltán