A múlt héten jelentette be az Országos Energiaszabályozási Szakhatóság (ANRE) elnöke, Nicolae Havrileț, hogy a szabályozási bizottság döntése értelmében 2016. január 1-jétől a lakosság által fizetett számlák értéke 3,5 százalékkal fog csökkenni. Ez azt jelenti, hogy a végfogyasztás ennyivel lesz olcsóbb. Hozzáfűzte azt is, hogy az elosztási díjszabás átlagosan 12 százalékkal fog csökkenni országos viszonylatban, de ugyanakkor megemelkedett a zöld bizonylatok részaránya 35 lejről 43 lejre. A hatóság illetékese ugyan a végső ár csökkenéséről beszélt, de az nem derült ki egyértelműen, hogy abba belefoglaltatott-e az áfakulcs 24 százalékról 20 százalékra való mérsékeléséből származó „megtakarítás” is. De ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy a számítások szerint a végső árban a tulajdonképpeni energia ellenértéke csak mintegy 33 százalékos részarányt képvisel, amihez hozzáadandó a 30 százalékos részarányt képviselő elosztási díjszabály, a kogenerálási illeték, a zöld bizonylat, a rádió és a tévé díjszabása stb. Ilyenképpen kerekedik ki az az összeg, amit egy adott fogyasztás nyomán fizet ki az a lakos, illetve fogyasztó. A díjszabás tekintetében egyébként uniós viszonylatban országunk a 22. helyet foglalja el, jelenleg az 0,13 euró/kWh, ennél kevesebbet csak Csehországban (0,12 euró/kWh), Magyarországon (0,11 euró/kWh) és Bulgáriában (0,09 euró/kWh). A listavezető Dánia, ahol az ár 0,30 euró/kWh. Másként fest a rangsor, ha a vásárlóerő-paritásból indulunk ki, mert annak alapján a romániai olcsó díjszabás is drágának bizonyulhat, a negyedik helyet foglaljuk el, „megelőzve olyan fejlett országokat, mint Finnország vagy Luxemburg.