Az már jó ideje ismeretes, hogy március 1-jétől kezdetét veszi a közszférai egységes kerettörvény, a 2017/153-as törvény gyakorlatba ültetésének egy újabb szakasza. Mindenekelőtt azokról az előírásokról van szó, amelyek értelmében az egészségügyi, valamint a tanügyi intézményrendszerekben viszonylag jelentős arányú béremelésre (esetenként újabb béremelésre) kerül sor. A küszöbön álló tényleges béremelés hozadékai részleteiben még nem ismeretesek, mint ahogy az sem, hogy az tulajdonképpen hány személyt is érinthet országos viszonylatban, s arra vonatkozóan sincsenek pontos adatok, hogy mit jelent a költségvetés kiadási oldalán a szóban forgó személyzeti bérlettöbblet. [caption id="attachment_65869" align="aligncenter" width="1000"] Sorina Pintea: Lesz pénz a megemelt bérekre, a beruházásokra is...[/caption] A kormány illetékesei, s mindenekelőtt a munkaügyi, valamint az egészségügyi miniszter az utóbbi hetek során többször is ecsetelte a soron következő béremelés jótéteményeit. Hétfőn például Olguța Va­silescu a testvériség szakszervezeti tömörülés vezetőivel tartott megbeszélését követően többek között azt hangoztatta, hogy a tanárok fizetése március 1-jétől 20%-kal emelkedik meg, s ez a második béremelés lesz az idén a januárit követően. „Az alapbérek bruttó bére, valamint a pótlékok, az illetmények, a kompenzációk, a prémiumok és a bérezési rendszer másabb elemei azok, amelyek a törvény értelmében részét képezik a havi bruttó bérnek, s amelyben részesül az a személyzet, amely az egyetem előtti és az állami egyetemi oktatásban didaktikai funkciót tölt be, 20%-kal emelkedik meg a februárban nyújtott szinthez képest” – így a munkaügyi miniszter. Ebben az összefüggésben azonban megemlíthetjük azt is, hogy a januárra beígért 25%-os béremeléssel elégedetlenségüknek adtak hangot a szakszervezetek, lévén, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulások „átruházása” nyomán a tényleges bérgyarapodás csak 4%-os volt. Továbbá hétfőn a munkaügyi miniszter újólag arra is utalt, hogy az orvosok és az asszisztensek bérei március 1-jétől egy csapásra a 2022-es esztendei bérrács szintjére kerülnek. Ebben az összefüggésben utalhatunk arra is, hogy az egészségügyi minisztérium illetékesei szerint a mostani béremelések nyomán az az által érintett személyzet bérszintjei „első ízben fogják megközelíteni az európai unióbeli szintet, ilyenképpen pedig egyes bérek meg fogják haladni a 4000 eurót is”. Ugyanakkor meglátásuk szerint a holnap bekövetkező béremelés nyomán megállítható lesz az orvosok és az asszisztensek külföldre való elvándorlása, és előbb-utóbb elejét lehet majd venni a hálapénznek is. Bizonytalanságok Az elmúlt időszakok során az egészségügyi szakszervezetek (akárcsak a tanügyi szakszervezetek) képviselői a közszférai bérezési kerettörvény egyes előírásaival kapcsolatos elégedetlenségük okán tárgyalásokat folytattak az érintett minisztériumok illetékeseivel. Igen, mert menet közben rádöbbentek arra, hogy vannak olyan előírások, amelyek gyakorlatba ültetése akár hátrányosan is érinthet egyes személyzeti kategóriákat, például olyan pótlékok esetében, amelyekre eddig jogosultak voltak, de megtörténhet, hogy ezt a jogosultságot a jövőben elveszíthetik, vagy csökkenhet azok kvantuma. Ugyanakkor felmerültek olyan virtuális számításokon alapuló álláspontok, amelyek szerint a különböző személyzeti kategóriák közt továbbra is aránytalanságok mutatkozhatnak, sőt újabb aránytalanságok következhetnek, s a dolgok ilyenszerű alakulása okán azt hangoztatták, hogy a 2017/153-as kerettörvény nem iktatja ki a közszférai bérezésben megmutatkozó diszkriminációt. Vannak azonban másabb jellegű kifogások, illetve elégedetlenséget kiváltó előírások, mármint az egészségügyben. Emlékeztetnénk arra, hogy a kerettörvény a közalapokból fizetett egészségügyi személyzet tekintetében két szakaszban végrehajtandó béremelést irányzott elő. Január 1-től a bruttó bért megemelték a decemberihez képest 25%-kal, de ezzel egyidejűleg a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulásokat átruházták az alkalmazottakra. A második szakaszra március 1-jétől kerül sor, de az csak az orvosokra és az egészségügyi asszisztensekre vonatkozik, s arra olyképpen kerül sor, hogy az ő esetükben a 2022-re beütemezett bérszintek valósulnak meg, azaz a 2022-es bérrács szerint történik a bérezés. Nem is olyan régen felvetődött a kérdés, hogy ebben a béremelésben miért nem részesül az egészségügyi intézményrendszer teljes személyzete, legalábbis szakszemélyzete. Erre a kérdésre senki nem tudott választ adni, s ilyenképpen be fog következni egy amolyan „törés”: lesznek olyan személyzeti kategóriák, amelyek esetében fokozatosan kerül sor a béremelésre. De ha már itt tartunk, arra is utalhatunk, hogy az egészségügyi rendszer berkeiben egyes személyzeti kategóriák között amolyan viszály is keletkezett, például a kémikusok, a biokémikusok és a biológusok kifogásolják, hogy őket nem érinti a jelentős arányú béremelés. Az ellentmondásos helyzetet elismerik egyes szakszervezeti vezetők is, de meglátásuk szerint különbséget kell tenni a különböző kategóriák között, mert például vannak olyanok, akik nagy kockázatot jelentő feltételek között tevékenykednek, de azt viszont elismerik, hogy bizonyos méltánytalanságok éreztetni fogják hatásukat az elkövetkező négy év során. A Sanitas elnöke, Leonard Bărăscu konkrét például emlegette, hogy egy betegápoló esetében március 1-től nem kerül sor béremelésre, de minden egyes évben négy esztendőn át 25%-os béremelésben fog részesülni. Ez viszont azt jelenti, hogy négy évet kell várnia arra a szintre, amely a „csúcsot” jelenti, míg egy asszisztens már odakerül március 1-től. Mások azért elégedetlenkednek ugyancsak Bărăscu szerint, hogy egyes kategóriák között túl nagy lesz a különbség. A másik igen kényes probléma a különböző pótlékok kérdésköre, amelyek összkvantuma nem haladhatja meg a bértömegnek a 30%-át. Igen ám, de vannak olyan szakok is, ahol jelenleg akár 100%-ot is elérhet a pótlékok összege, ilyen körülmények között pedig nehéz lesz tiszteletben tartani azt a 30%-os arányt. Ennek kapcsán felerősödni látszanak az elégedetlenségek, és a tanügyi intézményrendszerben is kifogásokat emeltek a pótlékok problematikájával kapcsolatosan. Minden jel arra mutat, hogy a gyakorlatba ültetés terén jelentkezhetnek problémák, annál is inkább, mert arra vonatkozóan nem léteznek módszertani normák (amivel kapcsolatosan tévesen vélekedett úgy az egyik megyénkbeli intézményvezető, hogy meg kell várni azok megjelenését). Fenntartások és kétségek fogalmazódtak meg azzal kapcsolatosan is, hogy lesz-e költségvetési fedezet a mostani béremelésekre? Az egészségügyi miniszter szerint igen, mi több, Sorina Pintea tárcavezető az egyik külföldi hírtelevíziónak adott interjújában azt hangoztatta, hogy elegendő pénz áll rendelkezésre a megemelt bérszintek fedezésére, és semminemű fennakadás nem következhet be az esztendő folyamán. Visszautasította azokat a feltételezéseket is, miszerint a beruházások, a műszaki ellátmány láthatja kárát a béremeléseknek, lévén, hogy azokra is megvannak a költségvetési források. Szakközgazdászok szerint viszont amennyiben például a közkórházak szintjén a személyzeti kiadások részaránya meghaladná az összköltségek 70%-át, akkor igenis gondok keletkezhetnek a másabb kiadások fedezése tekintetében. Említettük, hogy vannak megválaszolatlan kérdések. Így például a sajtóorgánumok ama kérdésére, hogy hány személyt is érinthet ténylegesen a soron következő béremelés, senki sem adott pontos választ (vagy talán nem is akart). Az sem ismeretes, hogy országos szinten a béremelésnek milyen költségvetési vonzata van, azaz mennyivel kell többet fordítani a tanügyi és az egészségügyi intézményrendszerekben bekövetkezendő béremelések jelentette különbözet finanszírozására. Minderről érdemben talán csak április folyamán lehet tudomást szerezni azt követően, mikor kifizetésre kerültek a márciusi bérek. Akkor az is nyilvánvalóvá válik, hogy kinek és mennyivel nőtt a havi bére, mindenekelőtt a nettó bére, és hogyan festenek a különböző személyzeti kategóriák közti arányok. Ami viszont máris biztosra vehet, az az, hogy a közszférai intézményrendszerekben az elégedetlenség hangjai ezentúl sem fognak lehalkulni, sőt megtörténhet, hogy az elkövetkező időszakokban esetenként felerősödnek. Egyébként az időtállóként beharangozott kerettörvényt imitt-amott máris kiigazították, s arról is tudunk, hogy a parlamenthez benyújtottak több olyan törvényjavaslatot is, amelyek révén a honatyák módosítani és kiegészíteni szeretnék annak egyes előírásait. Következtetés helyett: a már említett hétfői megbeszélést követően a munkaügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy mindenki meg van elégedve a fiskalitás terén bevezetett új törvényes előírásokkal, s nem okozott problémát a társadalombiztosítási hozzájárulások átruházása. Ez mind szép és jó, de ugyancsak a megbeszélést követően a szakszervezetek képviselői azt hangoztatták, hogy továbbra is elégedetlenek a szóban forgó hozzájárulásokat átruházó 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet alkalmazásának a módjával. Hecser Zoltán