Szeptemberig látogatható Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum udvarán felállított Erdélyi Panoráma installáció, amely egy elfeledett, részleteiben megmaradt körkép. A Bem és Petőfi emlékét őrző körkép rekonstrukcióját a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján nyitották meg a közönség előtt. Simó Márton beszámolója. Eredetileg egy 15 x 120 m méretű körpanoráma-festmény az Erdélyi körkép vagy Erdélyi panoráma vagy Bem-Petőfi Körkép, amely a tavaszi hadjárat egyik dicsőséges pillanatát, a nagyszebeni csatát (1849. március 11.), illetve benne Bem József és Petőfi Sándor alakját jelenítette meg. A kép jelentős része mára elveszett. Lengyel tulajdonban lévő megmaradt részei azonban restaurálva ma is láthatók. Korábban Bem és Petőfi és Nagyszebeni csata címen is ismerték. Mintaként szolgáló előzményét, Jan Styka (1858–1925) alkotását, a Lengyelországban készült Racławicei körképet (Panorama Racławicka) 1896-ban Magyarországra hozták és kiállították a Városligetben. A Tadeusz Kościuszko vezette lengyel sereg győztes csatáját ábrázoló, 15 x 114 méteres monumentális képet akkor nyolcszázezer néző tekintette meg. A sikeren felbuzdulva Styka, a Racławicei körkép ötletadója és egyik festője megbízást kapott a Bánffy-kormánytól, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára készítsen hasonló, magyar vonatkozású alkotást. A témaválasztást Stykára bízták, aki a nagyszebeni csatát választotta. Döntésében szerepet játszott, hogy így a lengyel Bemet és a magyar Petőfit együtt ábrázolhatja. Styka a lengyel Zygmunt Rozwadowski, Michal Wywiórski és Tadeusz Popiel, a német Leopold Schönchen és a magyar Margitay Tihamér, K. Spányi Béla, valamint Vágó Pál festőkkel végezte el a rábízott munkát. Budapesten is kiállították a körképet 1898 elejétől. Nagy sikernek, jelentős nézettségnek örvendett. Készült róla 1907-ben egy teljes fekete-fehér fotósorozat. Szerencsére, hiszen ez az egyetlen fennmaradt pontos dokumentum a műről. Az alkotó vitába keveredett a megbízóval, azaz a magyar állam és a kultuszminisztérium illetékeseivel – időközben kormányváltás történt, Bánffy Dezső kormánya 1895. január 15. és 1899. február 26. között volt hivatalban –, a munkálatok egy részét nem fizették ki. Jan Styka magával vitte a képet, később feldarabolta és értékesítette. A képek egy részét Lengyelországban és a mai Ukrajna területén élő magángyűjtők és közgyűjtemények vásárolták meg. Ez idáig 39 részletet sikerült megtalálni és azonosítani. Ezek egy részét 2017-ben már megtekinthették a székelyudvarhelyiek. A mostani kiállítás méretarányos, akárcsak a színes reprodukciók is, amelyeket belehelyeztek a textilre nyomtatott fotográfiába, hogy érzékeltessék az egykori körkép eredeti állapotát és nagyszerűségét. A Haáz Rezső Múzeum i­gaz­gatója, Miklós Zoltán elmondta, hogy ez a projekt a Nemzeti Kulturális Alap pályázata segítségével valósulhatott meg, és szervesen kapcsolódik a Petőfi 200., nemzeti költőnk születésének 200. évfordulója alkalmából tartandó eseménysorozathoz. Ezen a helyszínen szeptember közepéig lesz megtekinthető, majd vándorútra indul, hiszen a rotonda faszerkezete szétszerelhető. A tervek szerint Nagyszeben lesz a következő állomás. Az intézményvezető bízik abban, hogy az ily módon „feltámasztott” Erdélyi Panoráma az idei esztendőben a Haáz Rezső Múzeum egyik sikeres vállalkozása lehet.