Valamikor a 15. században a templomot bővítik és gótikus stílusban átépítik. Mindmáig megmaradt a kettős térszerkezet, a szószéktől balra volt a szentély és az oltár, a papi szék mögött megmaradt a sekrestyébe vezető kijárat kő ajtókerete és a szentségtartó fülke. A karzat fölötti ablak és a férfiak bejárata szintén gótikus.
A falu közössége 1568 januárját követően tér át az unitárius vallásra. Ekkor zajlik Tordán az országgyűlés, ahol az erdélyi rendek a világon először itt, Erdélyben törvénybe iktatottan kimondják a vallásszabadságot. Énlaka népe ekkor úgy dönt, hogy a katolikus hitről áttér az unitáriusra, s emellett azóta is hűségesen kitartott. A faluban az elmúlt évszázadokban nem épült más felekezetű templom.

1661-ben, egy belpolitikai vita miatt Erdélyt tatárok szállják meg, és amikor vidékünkön haladnak át, felégetik a falut és a templomot, ahová a falu népe menekült. A bent égett gyermekek és felnőttek földi maradványai a templom alatt vannak, erre padlócsere alkalmával, az 1970-es években derült fény. A túl­­­élőknek hét esztendőbe telt, míg újjáépítették a falut, aztán a templomot is. 1668-ra végeztek ezzel a hatalmas horderejű munkával, akkor készült el a kazettás mennyezet is. 88 kazetta van, és nincs két egyforma, a leghíresebb az orgona csúcsánál van. A rovásírásos kazetta tartalma: az első sor a Bibliából, Mózes 5. könyvéből vett rövid idézet, Egy az Isten – ez az unitáriusok jelszava is. Az alatta levő szövegrész annak a mesternek a nevét jeleníti meg, aki megrajzolta a kazettákat, őt Muzsnai Györgynek hívták (Georgius Musnai). A többi szöveg latin nyelvű. 

A kazettás mennyezet idén 356 éves, restaurálása nyolc évig tartott magyarországi támogatásokból, 2022-ben fejeztük be.
További régiségeink a szószékkorona és az úrasztala, ezek 1758–59-ben készültek, a rajtuk lévő szöveg magyar nyelvű. A karzat és a templom padjai az 1700-as évek második felétől az 1800-as évek derekáig készültek és cserélődtek. A térben mindenkinek megvan a helye az istentiszteletek alkalmával: a szószéktől jobbra a férfiak ülőhelye, balra, az orgona felől pedig a nőké. Az orgonánk 1848-ban készült Segesváron. Különleges még a két karzatba vezető két feljáró, ezek egy-egy egész fából vannak kifaragva. Az asszonyok kijáratának zárszerkezete is egyedi: ez egy falba süllyesztett gerenda, így csak belülről lehet nyitni, zárni azt az ajtót. A toronyban két harang lakik, egy kicsi és egy nagy. A templomkertben az 1600-as évek végéből való homokkő sírkövek láthatók, és egy körülbelül ötszáz éves zádokfa (óriáshárs).
Az elmúlt tíz évben Hargita Megye Tanácsa támogatásával újult meg a parókia, valamint a templomunk homlokzata, magyarországi támogatásokkal pedig a kazettás mennyezet res­taurálása valósult meg. Jelenleg a templom villanyhálózatának felújításán dolgozunk, amelyhez 20 000 lej támogatást a megyei tanácstól, 5000 lejt pedig Etéd Község Önkormányzatától kaptunk.