Az EMNP szerint: a gyermekvédelem többet érdemel
Felelőtlenségnek tartják, hogy a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság költségeit csak őszig biztosítja a megyei tanács által frissen elfogadott költségvetés, elsősorban ezért nem szavazták meg a megye költségvetés-tervezetét – közölték tegnapi csíkszeredai sajtótájékoztatójukon Zakariás Zoltán és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei önkormányzati képviselői.
Zakariás Zoltán, a néppárt megyei tanácsi frakcióvezetője elmondta: három oka is volt, hogy végül tartózkodtak és nem szavazták meg Hargita megye frissen elfogadott költségvetését. Mint kifejtette: az első, hogy a költségvetés-tervezetet végleges formájában túl későn kapták készhez; nem értenek egyet azzal, ahogy a megye vezetése a gyermekvédelmi igazgatósággal szemben eljár; illetve amiatt sem, hogy néhány – a költségvetéssel kapcsolatos – kérdésükre nem kaptak választ. A néppárti politikus úgy fogalmazott: a gyermekvédelmi igazgatóság közel 900 fős személyzettel működik megyeszerte, nem lehet félvállról venni egy ekkora intézményt. Mint részletezte: a megyei önkormányzat az elmúlt években azt a taktikát követte, hogy szeptemberig, októberig biztosította a gyermekvédelem működését, majd kijárta, hogy a kormány a központi költségvetés kiegészítéséből biztosítsa a forrásokat. Zakariás szerint ez a taktika működött is amiatt, hogy a hatályos jogszabályok előírták, a szociális költségek 90 százalékát megtéríti az állam az önkormányzatoknak. Idéntől azonban már más szabályok érvényesek, most az önkormányzatoknak kell finanszírozni ezeket a kiadásokat is. Hozzáfűzte: hiába marad több pénz a helyi önkormányzatoknál az áfa visszaosztása után, az nem elegendő arra, hogy a szociális szolgáltatásokra szánt korábbi forrásokat ellentételezze.
Méltányosság szemben az anyagiakkal
Kifejtette: annak ellenére, hogy a megyevezetés taktikája pénzügyi szempontból eredményes lehet – azaz ősszel a kormánytól kapnak pénzt a gyermekvédelmi igazgatóság utolsó negyedéves költségeinek finanszírozására –, jobb lett volna már most egész évre biztosítani a gyermekvédelem költségvetését. Zakariás úgy érvelt: amiatt, hogy a működésre szánt költségek csak szeptemberig, a bérekre szánt keret pedig októberig elegendő, az egész intézményt létbizonytalanságba taszítják. Szemléltetéseként elmondta: egy ingatlan esedékes karbantartási munkáit sem tudja a gyermekvédelmi igazgatóság megtervezni, mert nem biztos, hogy lesz rá elegendő pénz, ha a költségvetés csak őszig elég. Hozzáfűzte: több módja is lett volna, hogy a megye az év végi működéshez szükséges 10 millió lejt még hozzátegye a gyermekvédelem költségvetéséhez. Például az útépítésre szánt keretet említette lehetséges forrásként, ahonnan el lehetett volna ezt az összeget csípni. A néppárt frakcióvezetője szerint ez azért nem okozott volna fennakadást, mert többnyire egyetlen évben sem sikerült az utakra szánt keretet mind elkölteni, mert vagy a közbeszerzések húzódnak el, vagy nem kap a megye elég kivitelezőt.
Bajban lehetnek a helyi önkormányzatok
Sándor Krisztina arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi önkormányzatoknak, különösen a kevés saját bevétellel rendelkező kisebb községeknek óriási terhet jelent, hogy nekik kell a szociális költségeket állniuk, mert idén az állam már nem hajlandó átvállalni ennek terheit. Hozzáfűzte: ez azért is bosszantó az önkormányzatoknak, mert ráadásul beleszólásuk sincs abba, hogy kit illet meg és kit nem a szociális támogatás, miközben lényeges több információval rendelkeznek erre nézve, mint a némi ügyeskedéssel könnyen átverhető állam.
Kiss Előd-Gergely