A szakközépiskolák idén először szerveznek vizsgát a hároméves szakoktatásban végző osztályoknak. A vizsga lebonyolítását az oktatási minisztérium által összeállított módszertan szabályozza, a kritériumok teljesítése azonban néhány pontban próbára teszi a tanintézményeket és a tanulók szakmai képzésébe bekapcsolódó vállalkozókat. A gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Műszaki Szakközépiskola megtalálta a megoldásokat. [caption id="attachment_52068" align="aligncenter" width="1000"] Munkában az asztalos szakos diákok. Megmérettetnek Fotó: László F. Csaba[/caption] Pál BíborkaNégy éve vezette vissza az oktatási rendszerbe a szakiskolai oktatást a tanügyi tárca, akkor kilencedik osztály után választhattak kétéves szakmai képzést a tanulók, egy év után aztán a jelenlegi, hároméves tanévre osztott szakképzésre váltott a minisztérium. – A hároméves szakoktatás most már állandósulni látszik az országban, bár az oktatási minisztérium által megígért online elérhető szaktankönyvek még mindig váratnak magukra, a helyi vállalkozók pozitív hozzáállása és a duális képzési jelleghez hasonló rendszer alkalmazása működőképes és jó néhány esetben eredményesnek látszó oktatási formát öltött – véli a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Szakközépiskola igazgatója. Részeg Ildikó igazgató éppen a napokban tartott megbeszélést a hároméves szakoktatásban érdekelt helyi vállalkozókkal, hogy az idei szakvizsga megszervezéséről egyeztessenek, illetve a szakvizsgát lebonyolító vizsgabizottságot is összeállította már a tanintézmény. – Van néhány olyan követelménye és előírása a szakvizsgának, amely bizony alapos megfontolást igényelt, de Nagy Zsuzsannának, a technikai katedra vezetőjének a segítségével ezeket is megoldottuk – részletezte. A vállalkozók együttműködése segített A hároméves szakképzésben idén végzett diákok egy gyakorlati és egy szóbeli próbából álló szakvizsgát követően kapják meg diplomájukat, teljesítményüktől függően kiváló, nagyon jó, jó és kielégítő minősítést kaphatnak. A gyakorlati vizsgát az oktatási programban részt vevő szakcégeknél vagy az iskola tanműhe­lyében is lebonyolíthatja az intézmény. – Bár a módszertan szerint a vállalkozó műhelyében ajánlott megszervezni a szakvizsgát, ez néhány érdekes kérdést vet fel a kivitelezés szempontjából. Például, hogy a műhelyben milyen gépjárművet használhatnánk a vizsgára – vetette fel a technikai katedra vezetője. A szakközépiskola vezetősége köztes megoldást választott: a tanintézmény műhelyében a győri testvériskolától kapott Chevrolet és egy régebbi Dacia típusú gépjárművön vizsgáznak majd a hároméves szakoktatásban részesült végzős diákok, a vizsgatéma megvalósításához szükséges szerelési egységeket, alkatrészeket, szerszámokat és egyéb eszközöket pedig a vállalkozók biztosítják. – Nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ilyen jó kapcsolatot tartunk fenn és ápolunk a helyi cégekkel, illetve az Arbor Vállalkozók Szövetségével, hogy bármiben számíthatunk a segítségükre – mondta Részeg Ildikó. A szakvizsga tudnivalóival kap­csolatosan Nagy Zsuzsanna még elmondta, hogy a diákok a szakközépiskolák által javasolt, de a tanügyminisztérium szakbizottsága által véglegesített és jóváhagyott, szakonként változó számú tételsorok alapján vizsgáznak majd. – Az autószerelő szakosztályunkban végző diákok esetében például ez azt jelenti, hogy a fiatalok a gyakorlati vizsgán harminchét tétel közül húznak majd egyet, míg az asztalosságot tanulók huszonkilenc tétel közül. A megjelölt feladatot meghatározott idő alatt és a vizsgabizottság előtt kell bemutassák a diákok. Ezt követően tizenöt percben összefoglalják, hogy milyen műveleteket végeztek és hogyan – ez lenne a szóbeli része a vizsgának. A bizottság tagjai pedig még kérdéseket tehetnek fel – tájékoztatott Nagy Zsuzsanna. A szakvizsgát július 24–27. között kell lebonyolítsák a szakközépiskolák. Érdekünk a szakképzés segítése Lapunknak sikerült a gyergyó­szentmiklósi iskolával partnerségi szerződésben lévő és autószerelői gyakorlatot biztosító Galló Róbert László cégvezetővel is beszélni. Az autószerelő műhelyt vezető szakember elmondta, az elmúlt négy évben tapasztalat szakemberhiány arra sarkallja a helyi vállalkozókat, hogy saját kezükbe vegyék az utánpótlás nevelését, ennek pedig legegyszerűbb és leghatékonyabb módja, ha részt vállalnak az iskolai rendszerben működő hároméves szakoktatásban. – Két diák oktatását vállaltam, és bár be kell látnom, hogy nagyon nehéz a mai fiatalokat motiválni, részben az országos minimálbér miatt, elmondhatom, szerencsés vagyok, hogy az egyik tanulómat alkalmazni tudom – mondta Galló Róbert László. A szakember szerint oktatóként nagyon fontos, hogy a különböző szakmákban jártas vállalkozók megfelelő körülményeket biztosítsanak a fiatalok képzésére, és saját maguk is folyamatosan fejlesszék magukat, hogy a legfrissebb, rohamosan fejlődő huszonegyedik század igényeihez igazodó tudást is átadhassák. – Külföldnek képezzük-e a szakembereket? Nem tudhatjuk. Lehet. De tapasztalataim szerint a külföldi munkát vállaló fiatalok közül sokan egy-két éven belül hazatérnek. A szülőföldjükön szeretnének élni, nekik pedig mindenképpen lehetőséget teremt az, hogy egy olyan szakma van a kezükben, amivel bármikor boldogulhatnak itthon és a világ más részén egyaránt – tette még hozzá Részeg Ildikó iskolaigazgató. Pál Bíborka