Az élelmiszer-pazarlás ellen a konyhától a telefonig
Sajtótájékoztatón ismertették a Food Savers – Élelmiszer-hulladék megelőzése Hargita megyében projekt eredményeit. A két évig tartó kezdeményezés képzésekkel, digitális megoldásokkal és szemléletformálással igyekezett csökkenteni az élelmiszer-pazarlást, a tapasztalatok alapján pedig egy Hargita megyei élelmiszerbank létrehozását is fontosnak tartják.
A 2024 júliusában indult, közel 300 ezer eurós, az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósult Food Savers projekt eredményeit pénteken ismertették a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán. A Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás és Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesülete partnerségében megvalósított programot Balázs Réka projektmenedzser, valamint Imets Hanna és Pál Zelinda, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás munkatársai mutatták be. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke a projekt hosszú távú jelentőségéről, valamint egy megyei élelmiszerbank létrehozásának lehetőségéről is beszélt.
Maradékból főzés
A projekt egyik leglátványosabb eleme az öt háromnapos képzés volt, amelyen vendéglátásban dolgozók, szakácsok, turisztikai szakemberek és diákok vettek részt. Balázs Réka ismertetése szerint a résztvevők a tudatos beszerzés, tárolás, étlap- és adagoptimalizálás módszereit is elsajátították. A gyakorlati foglalkozásokon az előző napról megmaradt alapanyagokból készítettek új ételeket, bemutatva, hogy a maradékok kreatív felhasználásával jelentősen csökkenthető a konyhai hulladék.
A projekt részeként 2025 szeptemberében Dél-Tirolban tanulmányozták, milyen módszerekkel csökkenthető a vendéglátásban keletkező élelmiszer-hulladék. Balázs Réka elmondta, hogy ebben fontos szerepe van a tudatos étlaptervezésnek, a helyi és szezonális alapanyagok használatának, valamint a termelők és a vendéglátóhelyek együttműködésének.
A projekt részeként elkészült Food Savers mobilalkalmazást is bemutatták, amely magyar és román nyelven, Androidra és iOS-re is ingyenesen letölthető. Az alkalmazás a háztartási készletek nyomon követésében, a lejárati idők figyelésében, a bevásárlás megtervezésében, a készletek kezelésében és az élelmiszer-pazarlás csökkentésében segít, eddig pedig már több mint ezren regisztráltak rá.
Mit mutatnak a felmérések?
Imets Hanna ismertetése szerint a projekt kezdetén és lezárásakor is felmérték a lakosság élelmiszer-pazarlással kapcsolatos szokásait. A második felmérésben 1257 értékelhető kérdőívet dolgoztak fel, a válaszadók csaknem fele Csíkszeredából (47,8 százalék), 30,5 százaléka Székelyudvarhelyről, 21,7 százaléka pedig Gyergyószentmiklósról volt. A kitöltők 61,3 százaléka nő volt, 67,2 százalékuk pedig 40 év feletti, többségük felsőfokú végzettségű. A felmérés szerint a kitöltők 83,7 százaléka találkozott már az élelmiszer-pazarlás megelőzésével kapcsolatos tájékoztatással, leggyakrabban a közösségi médiában (94,7 százalék), de sokan televíziós vagy podcasttartalmakkal (91,2 százalék), illetve médiaportálokon (90,1 százalék) is.
Kampány az online térben
Pál Zelinda ismertetése szerint a „Még mindig ennivaló. Mentsd meg!” szlogennel harminc figyelemfelhívó és receptvideó készült. A videók összesen mintegy 640 ezer lejátszást értek el, a kampány pedig az Erdély TV-ben, a Liget.ro, a Maszol, a Nőileg, valamint a Székely Konyha és Kert felületein is megjelent. A projekt híreit a 850 címzettnek küldött hírlevelek is népszerűsítették.
Borboly Csaba szerint a projekt túlmutat a képzéseken és a szemléletformáláson. A következő fontos lépés egy Hargita megyei élelmiszerbank létrehozása lehetne, amely szervezett keretek között juttathatná el a még fogyasztható, de feleslegessé vált élelmiszereket a rászorulókhoz. Mint fogalmazott, jelenleg a legközelebbi ilyen intézmény Brassóban működik.



