A galambfalvi szorosba felérkezvén a dombtetőre elénk tárul Nagygalambfalva. Az már kétségen kívüli, hogy mindkét falu Kis- és Nagygalambfalva nevét a Galambod várától kapta. Nagygalambfalva neve Villa-Galamb néven először 1332-ben fordul elő a pápai dézsmák regesztrumában (670–737 lapon), s Jakab nevű papja 6 régi banális fizetéssel járul a pápai dézsmához. A falu közelében mintegy 800 m magasságban egy terjedelmes fennsík terül el, ezen egy hegysuvadás által kialakult – a lakosság által feneketlennek hitt tó van, melyet Rák tavának hívnak. Alakja hosszúkás, kiterjedése egy kataszteri hold nagyságú. Lenn a szép galambfalvi térség terül el, a völgyet mindkét oldalról magas dombok övezik, délen a nagy és kis Aman, Bahria és a Hólyagos. Keleten a Küküllőn innen a Várfele, majd a Leshegy, Sinai-tető, Solyomkő és az Ajbérc. Északon a Csetej-tető és a Küküllőn túl a Galathtal szemben a Várkapuszáda, hol a néphagyomány szerint szintén vár volt. Innen egészen Segesvárig lehetett ellátni, s az alulról jövő ellenséget meg lehetett pillantani. Mindezek arra utalnak, hogy a galambfalvi szorosnak hadtani fontosságát felfogták őseink s fontos hadiponttá alakították ki. Nagygalambfalva utcavonalas fekvésű a Nagyküküllő jobb partján, melyből több mellékutca ágazik szét. A falu belső területének elnevezései: Felszeg, Alszeg, Középszer. Utcáinak nevei: Temető utca, Malomszeg (a vízi malom felé vezető utca), Tótszoros utca és Kányádi utca. Itt feltétlenül meg kell említenünk, hogy ebben az utcában van nagy költőnk, Kányádi Sándor szülőháza, de az utca nevét nem róla kapta, mert Nagygalambfalván igen sok a Kányádi név, de nem mind egy atyafiságból származnak, nem rokonok. A falu határnevei: Keresztfatető, Máloldala, Málmege, Malomrét, Külsőhomloka, Likszírt, Tövises dombja, Szélesföld, Négykút (ezen a helyen négy mezei forrás található), Béliget, Királykitelaka, Csorgóskút (az itt lévő bő vizű forrás neve is ugyanaz), Rakottyás, Gogán, Szék, Somosoldal, Vadalmás. A falunak két hídja van: Szék hídja és a Német hídja. A Nagyküküllőből kivezetett malomárok vize által működtetett régi vízimalom még az 1970-es években működött, melyet az 1980-as évek végén rosszindulatú egyén(ek) felgyújtották, ma már csak a helye látszik. A dolgozatban említett minden egyes székely falu határában, a faluhoz legközelebb eső magaslaton létezett Akasztódomb, Akasztóhegy vagy Akasztófasarka (Nagygalambfalván). Hogy ezeknek tényleges szerepük volt az ősidőkben, két konkrét feljegyzéssel támaszthatjuk alá: Szabó T. Attila nyelvészprofesszor az Erdélyi magyar szótörténeti tár I. kötetében a 167. oldalon a következőket írja: „1731 – Bacs Juon… több Complex Társaival együtt… sok búzát loptanak el… az akkori udvarbíró fel is akará őket akasztani (ugyanakkor csináltatta vala ezen Határra az akasztófát: Katona K. Bron XL. 79).” A második írásos bizonyíték Tarcsafalvi Boros János Enkiridionja (feljegyzése, megjegyzés tőlem) anno 1711. Egy szegény ember lopással vádoltatván megfogadtatik. Székelykeresztúrott az fassiok szerént megszentenciáztaték és fel is akasztatik, és az kik heten megeskedtenek, hazamenvén azon héten mind a hét hamis bizonyságok meghalnak. (Feljegyzés a Keresztény Magvető egyházi folyóirat 1924. évi számának 81. oldalán). A hajdani Keresztúrszékhez több Fehér-Nyikó melletti falu is tartozik, melyek közül kelet felé haladva elsőként Rugonfalvára érkezünk. Orbán Balázs szerint „nevét Rugon nevű idetelepült székely őstől kapta, sőt annak is van homályos nyoma, hogy itten valamely szerzetesrendnek hajdan kolostora volt. E szerzetesek egy Kádár nevű hatalmas úr által elzavartatván, innen mentek Firtosra”, melyről az előbbiekben bővebben írtam. (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, első kötet, 119. oldal.) Gálfalvi Gábor