Az alapos háttérmunka, a pontos diagnózis és az átgondolt cselekvés, illetve a kiszámítható eredményességű és félreértések nélkül alkalmazható törvények híve Zakariás Zoltán. Nagy önkormányzati tapasztalat birtokában a jövőben a törvényhozásban vállalna szerepet. Tervekről, helyi sajátosságokról, az összefogás tartalmáról beszélgettünk.

– RMDSZ-listán, az EMSZ jelöltjeként indul a parlamenti választásokon, az EMNP politikusaként tevékenykedett az utóbbi években. Hogyan jellemezné munkásságát a választóknak?

– Orvosi tanulmányaim alatt belém rögzült a másokon való segítés parancsa, valamint hogy egy betegség eredményes kezeléséhez egy pontos diagnózis és kitartó munka szükséges. Ezt alkalmaztam közéleti tevékenységem alatt is, hiszen erdélyi magyar társadalmunk számos „betegségben” szenved, és ezekre mi, választott képviselők kell a „gyógyírt” megtaláljuk a mindennapi munkánkkal. Ezen a területen nagyon sok háttérmunka szükséges, amíg egy dokumentum vagy egy állásfoglalás megszületik, amire én mindig teljes odaadással vállalkoztam. A határozattervezeteket mindig áttanulmányoztam, megnéztem a törvényi környezetet, és nagyon sokszor módosításokat javasoltam. Az utolsó megyei tanácsülésen fogadtuk el az új működési szabályzatot, ami szerint az én javaslatom alapján a múlt héten az új testület jelenléti ülését most először élőben lehetett követni. De példaként említhetem a 2018 januárjában a három párt elnökei által aláírt autonómia állásfoglalást is, aminek a létrejöttében fontos szerepem volt. Állást foglaltam többször a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vagy a székely zászló használatának ügyében, de kritikával illettem a közigazgatási törvénykönyvet is. Ez csak egy metszet, nem lehet itt felsorolni mindazokat a látható vagy kevésbé látható tevékenységeket, amit a mindennapokban végezni kell és végeztem az elmúlt 8 évben.

– Néppárti politikusként mi a jelentősége Ön számára az RMDSZ és EMSZ összefogásnak, mi a jelentősége a közösség számára, és az EMSZ mit tud hozzátenni az RMDSZ tevékenységéhez?

– Az EMSZ januárban jött létre a Néppárt és az MPP összefogásaként. Mi felismertük az erőink szétforgácsolásának veszélyét, amit kisebbségi magyar társadalmunk, az utóbbi években felerősödött támadások közepette, nem engedhet meg magának. A helyhatósági választásokon így együtt méretkeztünk meg, és ott, ahol a magyar képviselet vagy településvezetés nem volt veszélyben, versenybe szálltunk. Ez a demokrácia alapja. A parlamenti választások arról szólnak, hogy a bukaresti vezetésbe küldjünk képviselőket, akik az egész magyarság ügyét kell megjelenítsék. Ezért szükség van a teljes összefogásra. Kezdeményeztük, és létrejött. Most először mindenki részt vesz benne, nincs megosztási lehetőség a magyarságon belül. Ahhoz, hogy komolyan felléphessünk jogaink érvényesítése és igényeink kielégítése érdekében, erőt kell felmutassunk, ezért kell nagyon nagy számban elmenni szavazni december 6-án a közös listára. Mi, az EMSZ képviselői keresztény-nemzeti értékrendünk állandó képviseletével, szakmaisággal, valamint kitartó munkával és a közösség folyamatos korrekt tájékoztatásával állunk ebbe bele.

– A november elején aláírt együttműködési megállapodás (RMDSZ–EMSZ) mennyire szabályozza az EMSZ két politikusának a tevékenységét, prioritásait az RMDSZ-es parlamenti frakcióban? Hogyan lesz az együttműködés?

– A parlamentben együtt fogunk működni a többi magyar képviselővel, a korrektség és a kölcsönös tisztelet jegyében. A megállapodást az elkövetkező négy évre kötöttük, és kiterjed az önkormányzatokban való méltányos együttműködésre a települések zavartalan fejlődése érdekében, a közös külpolitikai fellépésre, de tartalmazza egy oktatási reformcsomag kidolgozását, Székelyföld autonómiastatútum-tervezetének ismételt közös benyújtását is. Ez egy jó keretmegállapodás, ami alapot nyújt a megyei és helyi vezetőknek a mindennapokban való érdekérvényesítéshez. Az erre irányuló intézményes formák kialakításában aktív közvetítő szerepet fogunk vállalni mi is. Így mindenki, és főleg a közösségek nyerhetnek.

– Helyi és megyei önkormányzati képviselőként alaposan ismeri a közigazgatás buktatóit, a települések gondjait. Hogyan látja, Udvarhelyszék számára mi a legnagyobb kihívás, és mi a legnagyobb akadály a fejlődésben?

– A fejlődés legnagyobb akadálya, hogy a települések, de az egész megye is, súlyos forráshiánnyal küzdenek. A hatékony forrásbeszerzés legtöbbször összehangolt tevékenységet igényel. Elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, hogy a gazdasági tevékenységekhez megfelelő feltételeket biztosíthassunk. Enélkül nem lesznek munkahelyek, nem lesz jólét társadalmunkban. És csökkenteni kell a közbeszerzések bürokráciáját, ami egy-egy fejlesztési projekt megvalósítását évekre elhúzza. Nem elfogadható az, hogy egy négyéves mandátum nem elegendő egy elindított projekt befejezéséhez. Ez idő, energia és (köz)pénzpazarlás. Ezen változtatnunk kell, minél több döntési kompetenciát helybe, illetve a megyébe kell átutalni, a bukaresti bürokrácia fölösleges köreit ki kell iktatni. És persze mindeközben dolgoznunk kell az ország regionalizálásának előkészítésén, ami ezeket a problémákat végérvényesen megoldja. Ugyanakkor meg kell erősíteni a települések együttműködését, hiszen kisrégiós szinten sokkal hatékonyabban lehet megoldani olyan fejlesztéseket, amelyek legtöbbször közös problémákat oldhatnak meg.

– Milyen tervekkel, célokkal indul a képviselőházba?

– Tiszta fogalmazású, kiszámítható eredményességű és félreértések nélkül alkalmazható törvényeknek, rendelkezéseknek vagyok a híve. Ilyen irányban fogok törvény-, illetve módosító javaslatokat megfogalmazni, és fenntartani. Ugyanakkor célom a választópolgárok folyamatos és széles körű tájékoztatása a parlamenti munkát illetően. Mindezek mellett Udvarhelyszék és egész Hargita megye településeinek ügyeit és igényeit határozottan fogom képviselni a kormányzati körökben.

– Melyik az a parlamenti szakbizottság, amelyben úgy érzi, hogy eredményesen tudna működni?

– Eddigi tapasztalataim alapján az egészségügyi és/vagy a közigazgatási bizottságokban látom magamat, de természetesen az elosztás a parlamenti frakcióban való megbeszélés eredménye lesz. Ugyanakkor azon leszek, hogy a többi területen is hasznos gondolatokkal és javaslatokkal tudjak majd hozzájárulni a kollégáim munkájához. (x)

 

Zakariás Zoltán 1968-ban született Brassóban, ott is érettségizett, majd a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen végezte el az általános orvosi szakot. Már az egyetemen elkezdte közéleti tevékenységét, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) vezetésének tagja, majd elnöke lett. Az MMDSZ küldöttjeként bekerült a frissen alakult Szövetségi Képviselők Tanácsába (SZKT), ahol a Reform Tömörülés platform alelnökeként tevékenykedett 1995-ig. 2012-ben tért vissza a politikába, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) első székelyudvarhelyi elnökeként. A 2012-es helyhatósági választásokon helyi önkormányzati képviselő lett az udvarhelyi tanácsban, majd 2016-ban, miután a Néppárt és az MPP összefogásának érdekében visszalépett a polgármesteri jelöléstől Gálfi Árpád javára, Hargita megyei önkormányzati képviselőként folytatta tevékenységét 2020 október végéig. Ebben a periódusban volt a Néppárt országos alelnöke, Hargita megyei elnöke, az utolsó másfél évben az Országos Önkormányzati Tanács elnöke. Ebben a minőségében a helyi tanácsosokat látta el szakmai tanácsokkal.