borús égbolt
Az asszony nem ember?
Ezerkilencszázhetvenhét óta – első önálló nyelvművelő kötetének megjelenése óta – a kolozsvári nyelvésznek a tizenharmadik anyanyelvi ismeretterjesztő munkája hagyta el nemrégiben a nagyváradi Europrint Könyvkiadó nyomdáját. Címe megkapó: Az asszony nem ember? Kérdőjellel figyelmezteti a szerző azokat az olvasókat, akik kijelentő módban szokták használni ezt a mondatot – sokszor a medvével és a sörrel egyszerre emlegetve –, hogy a köznyelvi használatban bizony az asszony is ember ’homo sapiens’. Magyarázatát szótörténeti eszmefuttatással teszi színesebbé, közérthető, olvasmányos módon. Akárcsak más esetekben, ha a szavak jelentéseit, jelentésárnyalatait, használati körüket fejtegeti.
Az azonos vagy hasonló tárgykörű írásokat a szerző egymás utáni sorrendbe helyezte, formai elhatárolás nélkül. A vaskos és tetszetős külsejű, 425 oldalas, 234 cikket tartalmazó kötet az alábbi fejezetekre osztható: szavak, szólások, személynevek, helynevek, nyelvjárások. Az írások sok információval, tudnivalóval szolgálnak, Murádin László széles körű nyelvtudományi ismereteiről, jó magyarázókészségéről és kiváló stílusáról tanúskodnak.
A nagy tapasztalatú, nyelvünk őrző-védő szolgálatát több mint hat évtizede ellátó szerző könyvének első részében az olvasó által is érdekesnek tartott szavakról beszél (bumm, farba, balfék-balfácán, franc, pesztra-pesztonka, hetedhét ország, susztervasárnap, darvadozik, eltakar-kitakar stb.; nem feledkezik meg a mindennapi beszédben jelen lévő szleng szavakról sem (haver, meló, csaj, csávó, pia, kaja, lóvé stb.); figyel a divatszavakra is: igazándi, tulajdonképpen, nem igazán. Irányt mutat az idegen szavak helyes használatára (kurzus), rávezeti az olvasót, hogy a szó szerinti fordítás nem mindig jó megoldás (férfi kosztüm!). Fiatal vagy viszonylag fiatal szavakkal is foglalkozik a szerző: dizájner, drog, blog és blogger, e-mail és ímél, rohanó idő, kóla és Coca-Cola stb.
Embertársaink általában kíváncsiak a szólások jelentésére és eredetére. Remekül megírt magyarázatot kapunk például ilyen szólásokra: Kivágja a rezet!; Nem árulok zsákbamacskát; Nem kerget a tatár; Lenyeli a békát; Kár a benzinért; Iszik, mit a gödény; Vigyorog, mint a fakutya. A nevek világa is nagyobb érdeklődésre tarthat számot, mert a szerző a több típusú családnevek kialakulásának bemutatása mellett ajánlatot tesz a keresztnévválasztásra (Mi legyen a gyermek neve?), azt mondja például: nem árt kerülnünk az egyhangúságot: a túl rövid vezetéknév mellett nem hangzik jól a túl rövid keresztnév és fordítva. Olvashatunk még költői nevekről, becenevekről, ipszilonos és más, régies írású családnevekről, névdivatról, sok más egyébről. A földrajzi, illetve a helynevek, településnevek jelentésének, eredetének magyarázata is a sok érdekes és hasznos ismereteken túl biztos fogódzót jelenthetnek jogainkért folytatott küzdelmeinkben is.
Murádin László mint kiváló nyelvjáráskutató, a Romániai Magyar Nyelvjárások Atlaszának szerzője rövid bevezető után a hazai magyar nyelvjárásokból mutat be néhányat. Köznyelv – nyelvjárás című eszmefuttatásában figyelmeztet: meg kell ismertetni mindenkivel, így a tanulókkal is, a köznyelvet, de anélkül, hogy a nyelvjárásiasságot üldöznénk, a nyelvjárási elemeket irtanánk. Helytelen volna bárkinek is megtiltani, hogy saját szűkebb környezetében nyelvjárásban beszéljen. Megismerhetjük Magyarbikal, Magyarszovát, Bágyon, Györgyfalva, Torockó, Kisiratos, Szatmár megye és Aranyosszék nyelvjárását.
Bátran kijelenthetjük, hogy Murádin László az 1977-ben, első anyanyelvápoló kötetében megfogalmazott célját: „az anyanyelvi ismeretek gyarapításá”-t sikeresen szolgálta mind a tizenhárom kötetével, erősítve általuk anyanyelvi és nemzeti tudatunkat.
Lehetőséget nyújt ez a könyvismertető arra is, hogy közelgő születésnapja – november 29. – alkalmából erőt, egészséget kívánjunk a Csíkszépvízhez is kötődő nyelvtudósnak. Isten éltesse sokáig!
Komoróczy György
Az azonos vagy hasonló tárgykörű írásokat a szerző egymás utáni sorrendbe helyezte, formai elhatárolás nélkül. A vaskos és tetszetős külsejű, 425 oldalas, 234 cikket tartalmazó kötet az alábbi fejezetekre osztható: szavak, szólások, személynevek, helynevek, nyelvjárások. Az írások sok információval, tudnivalóval szolgálnak, Murádin László széles körű nyelvtudományi ismereteiről, jó magyarázókészségéről és kiváló stílusáról tanúskodnak.
A nagy tapasztalatú, nyelvünk őrző-védő szolgálatát több mint hat évtizede ellátó szerző könyvének első részében az olvasó által is érdekesnek tartott szavakról beszél (bumm, farba, balfék-balfácán, franc, pesztra-pesztonka, hetedhét ország, susztervasárnap, darvadozik, eltakar-kitakar stb.; nem feledkezik meg a mindennapi beszédben jelen lévő szleng szavakról sem (haver, meló, csaj, csávó, pia, kaja, lóvé stb.); figyel a divatszavakra is: igazándi, tulajdonképpen, nem igazán. Irányt mutat az idegen szavak helyes használatára (kurzus), rávezeti az olvasót, hogy a szó szerinti fordítás nem mindig jó megoldás (férfi kosztüm!). Fiatal vagy viszonylag fiatal szavakkal is foglalkozik a szerző: dizájner, drog, blog és blogger, e-mail és ímél, rohanó idő, kóla és Coca-Cola stb.
Embertársaink általában kíváncsiak a szólások jelentésére és eredetére. Remekül megírt magyarázatot kapunk például ilyen szólásokra: Kivágja a rezet!; Nem árulok zsákbamacskát; Nem kerget a tatár; Lenyeli a békát; Kár a benzinért; Iszik, mit a gödény; Vigyorog, mint a fakutya. A nevek világa is nagyobb érdeklődésre tarthat számot, mert a szerző a több típusú családnevek kialakulásának bemutatása mellett ajánlatot tesz a keresztnévválasztásra (Mi legyen a gyermek neve?), azt mondja például: nem árt kerülnünk az egyhangúságot: a túl rövid vezetéknév mellett nem hangzik jól a túl rövid keresztnév és fordítva. Olvashatunk még költői nevekről, becenevekről, ipszilonos és más, régies írású családnevekről, névdivatról, sok más egyébről. A földrajzi, illetve a helynevek, településnevek jelentésének, eredetének magyarázata is a sok érdekes és hasznos ismereteken túl biztos fogódzót jelenthetnek jogainkért folytatott küzdelmeinkben is.
Murádin László mint kiváló nyelvjáráskutató, a Romániai Magyar Nyelvjárások Atlaszának szerzője rövid bevezető után a hazai magyar nyelvjárásokból mutat be néhányat. Köznyelv – nyelvjárás című eszmefuttatásában figyelmeztet: meg kell ismertetni mindenkivel, így a tanulókkal is, a köznyelvet, de anélkül, hogy a nyelvjárásiasságot üldöznénk, a nyelvjárási elemeket irtanánk. Helytelen volna bárkinek is megtiltani, hogy saját szűkebb környezetében nyelvjárásban beszéljen. Megismerhetjük Magyarbikal, Magyarszovát, Bágyon, Györgyfalva, Torockó, Kisiratos, Szatmár megye és Aranyosszék nyelvjárását.
Bátran kijelenthetjük, hogy Murádin László az 1977-ben, első anyanyelvápoló kötetében megfogalmazott célját: „az anyanyelvi ismeretek gyarapításá”-t sikeresen szolgálta mind a tizenhárom kötetével, erősítve általuk anyanyelvi és nemzeti tudatunkat.
Lehetőséget nyújt ez a könyvismertető arra is, hogy közelgő születésnapja – november 29. – alkalmából erőt, egészséget kívánjunk a Csíkszépvízhez is kötődő nyelvtudósnak. Isten éltesse sokáig!
Komoróczy György
.jpg)
