Megyeszerte megünnepelték az ’56-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóját. A pesti események megidézése mellett megemlékeztek a forradalmat követő erdélyi megtorlások áldozatairól, tisztelegve ’56 hősei előtt. A csíki ötvenhatosok emlékeznek meg társaikról                                                                            Fotó: Szőke Zsuzsa Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésére emlékeztek teg­nap a megye több településén. A pesti történések visszhangot váltottak ki világszerte, Erdélyben is követőkre találtak a forradalmi eszmék. Koszorúzási ünnepségek, emlékműsorok, fáklyás felvonulások, díszbeszédek és szavalatok, egyházi szertartás tette teljesebbé az ünnepi megemlékezést. A csíki ötvenhatosokra emlékeztek Csíkszeredában a megszokott forgatókönyv szerint zajlott az ünnepi megemlékezés: délben a Kalász negyedi temető előtti téren állított 1956-os kopjafánál gyűltek össze kicsik és nagyok egyaránt. A jelenlevőket többen is köszöntötték, megemlékezve a hősökről. − Amikor itt állhatok, itt állhatunk, ha megfogyva is, de hála tölti be a lelkünket. Hálásak vagyunk, hogy ma is itt lehetünk és emlékezhetünk arra a napra, amikor egy bátor kis nép szembe mert szállni a világ egyik legnagyobb hatalmával − ezekkel a szavakkal emlékezett vitéz Kelemen Csongor a csíki ’56-osok részéről. Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere hőseink iránti háláját fejezte ki, felsorolva, mi az, amit a fiatalok, a jövő nemzedéke megtehet a haza érdekében. − Dolgozzatok, legyetek okosabbak, dolgosabbak, mint mások. Azt senki nem veheti el tőletek. Legyünk ügyesebbek, családunk, közösségünk sorsának jobbá tétele érdekében. Higgyék el, a dologtalan kéznek az ördög ad munkát − vélekedett Füleki Zoltán. Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszéki elnöke szerint azért veszünk részt minden évben ezen az ünnepségen, hogy meghajoljunk azok előtt, akik mertek álmodni és elég bátrak voltak ahhoz, hogy a felkínált lassú és kényelmes elmúlást elutasítsák. − Az elgázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon − Albert Camus, a 20. század egyik legnagyobb gondolkodójának szavait idézte Nagy Benedek, volt ’56-os elítélt. A rendezvényt Sajó Sándor A magyar kereszt című verse is színesítette, melyet vitéz Szilágyi Árpád, a volt Politikai Foglyok Hargita Megyei szövetségének tiszteletbeli elnöke szavalt el. A történelmi egyházak képviseletében Darvas-Kozma József római katolikus és Solymosi Alpár unitárius lelkész adta áldását a jelenlévőkre. Fáklyás felvonulás a Gloria Victis emlékműnél Délután a Gloria Victis emlékműnél folytatódott a csíkszeredai megemlékezés. Kelemen Csongor, az ’56-os Vitézi Rend törzskapitánya Márai Sándor Mennyből az angyal című versét szavalta, majd Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Az elöljáró arra biztatta a fiatalokat, hogy a jó példákból tanuljanak, azokból a példákból, amit elődeiktől, szüleiktől, falustársaiktól, polgártársaiktól látnak. – Ennek a napnak nem mindig volt ilyen keletje, még Csíkszeredában sem, de eljött a pillanat, amikor a város odaérett, hogy teret és emlékművet hozott létre. Bízunk benne, hogy örökkön örökké élő emléket állított azoknak a napoknak, eseményeknek, történéseknek emlékére, ami ’56-ban történt. Addig lesz ez az ’56-os emlékmű itt, ameddig mi is itt vagyunk és megvédelmezzük ezt a helyet, ezt az emléket, akik egy ügyért képesek síkra szállni, kiállni és harcolni, ha kell – hangsúlyozta Ráduly Róbert. Arról is beszélt, hogy az 1958-ban bekövetkezett megtorlások első körének lecsengését követően, a Magyar Köztársaság akkori vezetője Erdélybe, Marosvásárhelyre érkezett, és 3000 ember előtt arról beszélt, hogy a Román Népköztársaságban a kisebbségi jogok minden téren biztosítottak. Mint mondta, ez akkor sem volt igaz, mint ahogy most sem az, amikor a jelenlegi román államfő ugyanezt hirdeti szerte Európában, azt állítva, hogy a magyarság helyzete példaértékű módon megoldott ebben az országban. Buzdításként ismét a fiatalokhoz szólt azzal a felkéréssel, érjék el, legyen igazság a magyar közösségnek, Székelyföldnek, itt Romániában. Farkas Balázs első beosztott konzul ehhez kapcsolódva ugyancsak az igazság fontosságát hangsúlyozta beszédében. – 1956 októbere mélypont volt, hiszen az akkori társadalomban az igazság megbecstelenítése elérte a maximumot, az igazságtól elhagyatva ugyanis nem lehet élni. A forradalom alapélménye a nemzeti egység és a felszabadultság boldogsága volt, hogy végre hangosan és nyilvánosan kimondják az igazságot: vissza kell szerezni Magyarország függetlenségét – emelte ki Farkas Balázs. Rámutatott, hogy az önkényuralom helyett önrendelkezést, szabad választást akart mindenki. Mint mondta, valódi nemzeti ünnep csak olyan történelmi esemény lehet, amellyel nemcsak megtörténtekor, hanem később az újabb nemzedékek is azonosulni tudnak: ilyen kivételes történelmi pillanat volt 1956. – Legfontosabb elveivel minden nemzeti érzelmű magyar azonosulni tudott és tud ma is, hiszen a szabadságjogok szabad gyakorlása, a nemzeti függetlenség, a nemzet sorsának szabadon való alakítása az, amit mindannyian magunkénak érzünk, mindannyian vállalni tudunk – hangsúlyozta a szónok. – A forradalmat leverték ugyan, de a békét később megnyertük, emberileg, politikailag győzött a szabadságharc. A mai nemzedékeknek is a békét kell megnyerniük, ez viszont csak akkor lehetséges, ha az alapvető értékek felelősségteljes továbbadása vezényel – fűzte hozzá. A megemlékezésen a közös imádságot Darvas-Kozma József katolikus plébános és Szatmári Szilárd református lelkész vezette. Darvas Kozma József a magyar népet önmagát pazarló nemzetnek nevezte, aki kész odaadni mindent, amit szeret. – A pazarló értékeket ad, nem eltékozol – jelentette ki a lelkipásztor, hozzátéve: a magyar az, aki a múltjáért, jelenéért és jövőjéért felelősséget vállal. Az ünnepségen közreműködött a Role zenekar, az eseményt koszorúzás zárta. Gyergyószentmiklóson is ünnepeltek Az 1956-os forradalom emlékére szervezett rendezvény két részből állt Gyergyószentmiklóson. A résztvevők tegnap délután a főtéren gyülekeztek, ahol ünnepi beszédek hangzottak el. – El kell köteleződjünk nemzeti kincseink, értékeink megismerése és gyarapítása mellett, mert nemzetet és nemzedéket csak az tud nevelni, aki saját nyelvét és kultúráját tanulja, műveli, éli és megéli a hétköznapokban – mondta Fórika Sebestyén, a művelődési központ igazgatója. Benedek Csaba történelemtanár a forradalom eseményeiről szólt, Len Emil alpolgármester pedig arról beszélt, manapság nem tudjuk elképzelni, milyen lehetett félelemben élni mindennap. – A fiatalok hazaszeretete legyőzte a félelmet – fogalmazott, s hozzátette, ma is vannak s lesznek olyan ifjak, akik szívében él a hazaszeretet. Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke megjegyezte, szomorú, hogy kevesen vannak az emlékezők, pedig csak alig néhány évtized telt el az 1956-os forradalom óta. Mezei úgy fogalmazott, 63 évvel ezelőtt a magyaroknak köszönhetően döbbent rá a világ, hogy a kommunizmus kimeríti a zsarnokság fogalmát. Az eseményen szavalatok és alkalomhoz illő dalok hangzottak el. A rendezvény résztvevői a római katolikus temetőbe vonultak, ahol koszorúztak. Koszorúzás Maroshévízen Minden év október 23-án megemlékeznek Maroshévízen is az 1956-os forradalomra, szabadságharcra. A zsákhegyi katonai temetőben tartott megemlékezésen Madaras Mihály-Attila református tiszteletes igeliturgiája után ünnepi beszédet mondott Bende Sándor parlamenti képviselő és Czirják Károly. Ezt követően Böjthe Máté szavalatát hallgathatták meg a jelen levő emlékezők. A megemlékezést koszorúzási ünnepség zárta: Bende Sándor parlamenti képviselő, a Kemény János Gimnázium, a Kemény János Alapítvány, a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület és a helyi református egyházközség képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit. Végezetül a nemzeti imával zárult a helyi református egyház által szervezett megemlékezés.

HN-összeállítás