Elkészült az európai autópiac múlt esztendei mérlege: az Európai Gépkocsigyártók Egyesülete (ACEA) tegnap nyilvánosságra hozta az országonkénti, valamint már­kánkénti eladásszámokra vo­natkozó számadatokat. (Az el­adásszám kapcsán ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy a forgalomba bejegyztetett új személygépkocsik számáról van szó.) A nyilvánosságra hozott adatokból az derül ki, hogy a mintegy három évvel ezelőtt bekövetkezett tendencia folytatódott, s Európa majd mindegyik országában növekedett az eladásszám, de a dinamika tekintetében viszonylag jelentős a szórásmező. Ez vonatkoztatható a különböző márkák forgalmazására is. Románia esetében a szóban forgó tendencia felerősödött, de megmutatkoztak a maguk nemében érdekes, sőt ellentmondásosnak nevezhető fejlemények is. Az Európai Unió viszonylatában a megelőző esztendőhöz viszonyítva 6,8 százalékos piacbővülésről lehet beszélni, Európai viszonylatban pedig 6,5 százalékosról. A országonkénti dinamika tekintetében jelentős eltérések mutatkoztak. Voltak olyan országok, ahol szerény arányú volt a bővülés, de olyanok is, amelyek esetében igen iramos. Az előbbiek vonatkozásában megemlíthető az is, hogy a nagy piaci szereplőként számon tartott országokban szerényebb arányú növekedésről beszélhetünk. Azaz az átlagosnál kisebb arányúról. Németország esetében a növekedési arány 4,5 százalékos volt, Franciaország esetében 5,1 százalékos, az Egyesült Királyság esetében 2,3 százalékos. Voltak olyan országok is, ahol visszaesés következett be, a tagállamok közül Hollandiában egy meglepően nagyarányú, ugyanis 14,7 százalékkal kevesebb új személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint 2015-ben. (Amúgy Hollandia viszonylag jelentős piaci szereplőnek számít, mármint az eladásszám tekintetében.) Továbbá 2 százalékos piaci zsu­gorodás következett be Svájcban is. Az erőteljes piacbővülés tekintetében megemlíthetjük Magyarországot (+25,1%), Lengyelországot (+17,2%) és országunkat (+17%). Ugyancsak felerősödött a piaci értékesítés Horvátországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában, ám ezek az európai piaci részesedés szempontjából elenyésző arányt képviselnek. Az uniós szinten jegyzett 6,8 százalékos bővülés abszolút számban kifejezve azt jelenti, hogy a tagállamokban együttesen 14 641 356 új személygépkocsit jegyeztek be a forgalomba, míg a megelőző esztendőben 13 713 800-at. A már említett arányeltolódások hátterében különböző tényezők áll­hatnak, például a vásárlóerő alakulása az egyik vagy a másik országban, vagy a gépkocsivásárlást esetleg ösztönző és támogató kormányzati intézkedések. (Országunk esetében a roncsprogram.) Ezeknek a tényezőknek az értékelése, elemzése a szakértőkre vár, de az vitathatatlan, hogy a 2008–2009-es gazdasági válságot követően az abból való kilábalás, illetve egyes országokban az erőteljes gazdasági fellendülés szerepet játszott a felvezetőben már említett kedvező tendenciában. Ugyanakkor a hovatovábbi piaci élénkülés kedvezően hatott ki az autóiparra is, s ez megmutatkozik annak terjeszkedésében, új összeszerelő vagy komponensgyártó egységek telepítésében, valamint az autóipari munkahelyek számának gyarapodásában. Nyertesek Az autógyárakra, illetve a márkákra vonatkozó statisztikák ugyancsak kedvező képre utalnak, de ez esetben is a kedvező tendencia egy igen széles szórásmezőt jelenít meg. Kezdenénk a Volkswagen csoporttal, főleg annak okán, hogy mert a „dízelbotrány” ellenére is a legfrissebb adatok szerint a német cég megfosztotta a világelsőt megillető „tróntól” a Toyotát: 2016-ban a VW világszinten több mint 10,3 millió gépjárművet adott el, s ezzel lekörözte a Toyotát. Az is igaz viszont, hogy ez nem annyira az európai piacbővülés javára írható, mint inkább az ázsiai, s főleg a kínai eladásszámok számlájára. Európai viszonylatban a VW csoport 3,3 százalékos piacbővülést jegyzett, azon belül viszont csökkent a Volkswagen márka eladásszáma, nevezetesen 0,4 százalékkal, de 8,1 százalékkal gyarapodott az Audi és 7,4 százalékkal a Skoda eladásszáma. Amúgy európai viszonylatban a cégcsoport összesen 3 641 012 új személygépkocsit értékesített, még a megelőző esztendőben 3 524 271-et. Látványosan növekedett a FCA csoport eladásszáma is, nevezetesen 14,1 százalékkal, s azon belül a Fiat márka esetében a gyarapodás 13,6 százalékos volt, a Jeep márka esetében 19 százalékos és az Alfa Romeo esetében 16,5 százalékos. De jól teljesített a Daymler (+13,4%) meg a Kia is (+13,1%), s nem utolsósorban a Mazda (+12,1%). Volt azonban néhány olyan márka is, amelyek számára nem bizonyult sikeresnek a 2016-os esztendő, legalábbis európai viszonylatban: a Nissan esetében 1,2 százalékos zsugorodás következett be, a Mitsubishi esetében 12,4 százalékos, míg a Citroën esetében 1,4 százalékos. A Renault csoportnak ugyancsak van, mivel dicsekednie: összességében 12,1 százalékos piacbővülésről beszélhetünk, a Renault esetében az 12,9, a Dacia esetében pedig 10,1 százalékos volt. Egyébként a Renault legnagyobb felvevőpiaca Franciaország, s olyan körülmények között, amikor ott a piacbővülés csak 5,1 százalékos volt, több mint örvendetes, hogy a Renault esetében az 6,6 százalékos volt. Amúgy Franciaországban a Renault piaci részesedése elérte a 20,2 százalékot, a Dacia márkáé pedig az 5,48 százalékot. Tegyünk említést a Ford márkáról is, hisz abban érdekelt a romániai autógyártás is: európai viszonylatban 1,6 százalékos bővülést jegyzett a Ford, ami a maga nemében ugyancsak szerénynek nevezhető, abszolút számban kifejezve a tavaly európai szinten 964 715 Ford márkájú új személygépkocsit írattak be a forgalomba. A hazai piacról Már utaltunk arra, hogy Románia azon uniós tagállamok közé tartozik, amelyek esetében igen iramos piacbővülés következett be. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy felerősödött az a tendencia, amely 2010-től errefelé mutatkozott meg. (Egyébként a hazai érdekképviselet, az APIA közleménye szerint az eladott új személygépkocsik száma 110 000 körül volt, de amint az ismeretes, a statisztikai adatok tekintetében „nem talál a szó” az APIA által közölt eladásszám és a forgalomba bejegyzett új járgányok száma tekintetében.) A dolgok ilyen kedvező alakulásában megvolt a maga szerepe a roncsprogramnak is, amely ugyan későn indult, s a kezdetben csak 17 ezer értékjeggyel, de arra utólag kétszer is rápótoltak, s így e program keretében valószínűsíthető, hogy 25 ezer új személygépkocsi talált gazdára. Amúgy piaci elemzők becslései szerint a magánszemélyek piaci részesedése 20 százalék körül volt, ilyenképpen pedig továbbra is a jogi személyiségű entitások a „főszereplői” a hazai autópiacnak, mármint az új személygépkocsik értékesítésének szemszögéből. Egyébként ez nem romániai sajátos jelenség, mert például Magyarországon is több mint 70 százalékot képvisel a jogi személyiségű gépkocsivásárlók részaránya. Ennek megvannak a maga okai, többek között az, hogy a cégek, vállalkozások esetében lehetséges az áfavisszatérítés igénylése, illetve a költségelszámolás és viszonylag nehezen ellenőrizhető a céges gépkocsik használatának módja. A márkák tekintetében a listavezető továbbra is a Dacia volt 27 597-es eladásszámmal. A második helyet a Skoda foglalta el 8677, a harmadikat pedig a Volkswagen 8339 új eladott személygépkocsival. A növekedési arányszám tekintetében a dolgok viszont másként festenek: az első helyre +40 százalékkal a BMW került, amely 2771 új személygépkocsit értékesített a hazai piacon, s azt követte a Mercedes 35 százalékos bővüléssel, azaz 3695 luxusautóval. Ezen a ranglistán igen hátul kullog a Dacia, ugyanis e márka esetében a piacbővülési arányszám csak 3 százalékos volt. A hazai autópiac kapcsán feltétlenül utalni kell arra is, hogy nem zsugorodott, hanem tovább bővült a használt autók piaca. 2015-höz viszonyítva 19 százalékkal több használt autót adtak el, ez abszolút számban kifejezve 297 290-et jelent. Ennek pedig megvolt a szerepe abban, hogy tovább „romlott” a hazai személygépkocsi-állomány átlagos életkora, vészesen megközelítve a 14 évet. Ez egy igen szélsőséges helyzet, s hasonló a szakértők szerint az uniós tagállamok közül csak Lengyelországban mutatkozott meg az elmúlt esztendők során. A hazai, amolyan szélsőséges esetekről, fejleményekről szólva megemlíthetjük azt is, hogy 2016-ban közel kétszáz elektromos meghajtású személygépkocsi talált gazdára, amelyek esetében, amint az ismeretes, 4500 euró értékű állami támogatás nyújtandó. Mi várható? A hazai autógyártás tekintetében, ami már biztosra vehető, az az, hogy Craiován megkezdik az új modell, az Ford Eco Sport gyártását, amelyet európai szinten fognak majd forgalmazni. Ennek az új modellnek a révén az éves viszonylatban összeszerelt járművek száma el fogja érni a 150 000-et. A Dacia esetében a Logan és a Sandero tavalyi ráncfelvarrását követően nemigen lehet újdonságra számítani. Kivételt képez, hogy a tavasz folyamán piacra dobják az automata sebváltós Duster modellt, az év vége felé pedig a Duster II-t. Hallani arról is, hogy szóba jöhet egy új összeszerelő üzem létesítése Romániában. Meg nem erősített értesülések szerint a japán gépkocsigyártó, a Mitsubishi szándékozna „ideköltözni”. Ezt az értesülést összefüggésbe hozzák azzal, hogy 2015-ben a japán gépkocsigyár szövetségre lépett a Renault–Nissan-nal. A legnagyobb várakozás viszont a „bélyegilleték” tényleges eltörlését előzi meg. Amint az ismeretes, az február 1-jétől lesz esedékes, de hogy annak helyébe kerül-e valami és esetleg a már befizetett illetékek visszatérítésére sor kerül-e, arról egyelőre semmit sem tudni. A hazai gépkocsigyártók, illetve egyes piaci elemzők szerint gyökeres változások következhetnek be, főleg akkor, ha kivezetésre kerül(ne) a roncsprogram. Ez azt is jelentené, hogy nehéz helyzetbe kerülnek a hazai gépkocsigyártók, mindenekelőtt a Dacia. Itt van például egy számítás: jelenleg egy Dacia Laureate áfástól 8900 euróba kerül, a használtautó-piacon egy Volkswagen Passat 2.0 TDi 140 lóerős 6530 euróba, de ha leszámítjuk a bélyegilletéket, akkor február 1-jét követően annak ára alig 6000 euró lesz. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a bélyegilleték kivezetése nyomán megnövekedhet a külföldről behozott környezetszennyező Euro 3-as, Euro 2-es járművek száma. Daniel Constantin kormányfő-helyettes a minap igen homályosan fogalmazva azt hangoztatta, hogy az autóipar számára bevezetésre kerülnek majd kompenzatorikus intézkedések. Egyelőre a támogatási lehetőségeket tanulmányozzák, s azokról majd egyeztetni fognak az érintett cégekkel. Ami pedig egy amolyan környezetvédelmi illeték beépítését illeti az üzemanyagok árába, Daniel Constantin azt hangoztatta, hogy az a kormány jelenlegi álláspontja szerint nem minősíthető megalapozottnak. Hecser Zoltán