Miután a 2018-as esztendő utolsó két hónapja során viszonylag jelentős mértékben (8%, illetve 8,4%-kal) visszaesett az európai autópiac, az idei évkezdés sem bizonyult ígéretesnek. Nem, mert az első négy hónap során a megelőző esztendő azonos hónapjaihoz viszonyítva ugyancsak hanyatlás következett be, májustól errefelé pedig fluktuáció. Ez derül ki az Európai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACEA) a tegnap nyilvánosságra hozott hivatalos közleményéből. Tíz hónap távlatában most más okkal és joggal állíthatjuk, hogy az európai autópiac idei alakulása nem bizonyult egyértelműen kedvezőnek, sőt az esetleges neki-nekirugaszkodások ellenére is az negatív előjelű mérleggel zárult, uniós és európai szinten egyaránt –0,7%-ossal. Kedvező fordulatról csak az utóbbi két hónap során beszélhetünk, amikor is a forgalomba bejegyeztetett új személygépkocsik száma 14,5%, illetve 8,5%-kal volt nagyobb, mint a megelőző esztendő azonos hónapjaiban. Igen érdekesnek bizonyult az október hónapra vonatkozó statisztika, s ez mindenekelőtt annak okán, hogy majd mindegyik európai ország esetében jóval több új személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint 2018 októberében. Említettük, hogy európai viszonylatban 8,6%-kal, azon belül pedig Belgiumban 15,8%-kal, Németországban 12,7%-kal, Hollandiában 14,6%-kal, Lengyelországban 17,5%-kal, Svédországban 28,3%-kal, Svájcban pedig 14,5%-kal, hogy csak néhányat említsünk a nagy piaci részesedésű országok közül. Ugyanakkor a visszaesést az elmúlt hónap során sem sikerült megfékezni olyan országokban, mint például az Egyesült Királyság (–6,7%) vagy Norvégia (–10,1%). Tíz hónap viszonylatában már sokkal „zavarosabb a kép”: vannak olyan országok, ahol jelentős arányú növekedésről lehet beszélni. Litvániában az 43,1%-os volt, országunkban 18,9%-os, Magyarországon 10,4%-os, Görögországban pedig 9,7%-os. Egy kompakt csoportot alkotnak a viszonylag szerény növekedést jegyzett országok, köztük Lengyelország (+3,3%), Dánia (+2,9%), Svájc (+1,7%), Németország (+3,4%), Szlovákia (+2,5%) és Luxemburg (+2,7%). Ez az érem egyik úgymond vékonyabb oldala, mert a vastagabbat az a 16 európai ország jelenti, amelyek esetében tíz hónap viszonylatában kevesebb új járgányt jegyeztettek be a forgalomba, mint 2018 azonos időszakában. Ezek között van többek között Ausztria (–5%), Belgium (–2,2%), Csehország (–7,2%), Finnország (–7,9%), Hollandia (–6,2%), Spanyolország (–6,3%), Svédország (–9%) és az Egyesült Királyság (–2,9%). Jobbára olyan országokról van szó, amelyek részesedése jelentősnek nevezhető az európai autópiac összforgalmában. Amúgy a rangsor legutolsó helyét 37,4%-os „zsugorodással” Izland foglalta el, de annak szerepe jelentéktelen az európai piac szempontjából. (A szigetországban egyébként évente18 000 – 20 000 személygépkocsit adnak el.) Hármasfogat A forgalomba bejegyeztetett új személygépkocsik tekintetében egy hármasfogat áll a lista élén, Litvánia, Románia és Magyarország. Annak ellenére, hogy Litvániában évente igen kevés új személygépkocsit adnak el, ilyenképpen jelentéktelen a piaci részesedése, de tekintettel az ország lakosságának a számára, figyelemre méltó az immár két év óta tartó iramos növekedés. (Amúgy ebben az esztendőben előreláthatólag első ízben meg fogja haladni a 40 000-et a forgalomba bejegyzett új személygépkocsik száma. Az érdekesség kedvéért azt is megjegyeznénk, hogy a szomszédos Lettországban az várhatóan 20 000 alatt marad és a harmadik balti országban, Észtországban pedig 25 000 alatt.) Románia és Magyarország esetében viszont jóval jelentősebb volumenről van szó, Magyarországon például az esztendő első tíz hónapja során 127 540 új személygépkocsit jegyeztettek be a forgalomba, országunkban pedig 134 689-et. Mindkét ország esetében továbbra is kedvezően alakult az eladásszám, az anyaországban az 14%-kal bővült 2018 októberéhez képest, országunkban pedig 8,1%-kal. (Amúgy a romániai és az anyaországi gépkocsi-bejegyeztetés alakulására még visszatérünk.) Sajátosságok Országunk esetében, akárcsak Magyarország esetében az eladásszám iramos bővülésében amolyan sajátosságot jelentettek, jelentenek bizonyos kormányzati intézkedések. Köztudott például, hogy Romániában évek óta élénk érdeklődésnek örvend az úgynevezett roncsprogram, amely keretében jelentős mennyiségű új személygépkocsit vásároltak meg, így történt ez az idén is, amikor is a már említett 19%-os piacbővülésben már-már meghatározó szerepe volt a roncsprogramnak: a forgalomba bejegyeztetett 134 698 új személygépkocsinak több mint 40%-a a szóban forgó program javára írható. Ilyen összefüggésben megemlíthetjük azt is, hogy augusztusban, amikorra már elfogytak az elektronikus értékjegyek, a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva 19%-kal esett vissza a forgalomba beírt új személygépkocsik száma. Abban a hónapban viszont újabb 20 000 értékjegyet bocsátottak ki, s ez meg is látszott a szeptemberi és az októberi eladásszám alakulásán: a megelőző esztendő azonos hónapjaihoz viszonyítva 118%, illetve 58%-os növekedés következett be. Különben a múlt esztendő szeptemberében és októberében visszaesés következett be, s ez annak tulajdonítható, hogy 2018. szeptember 1-től hatályba lépett a WLTP 1 (Worldwide Harmonized Light-Duty Vehicles Test Procedure), elnevezésű, az üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékek ellenőrzésére hivatott első változata. Akárcsak a megelőző években, az idén is a roncsprogram keretében megvásárolt új személygépkocsik „első hegedűse” a Dacia volt. Egyébként ebből a márkából 31%-kal többet írattak be a forgalomba, szám szerint mintegy 41 ezret, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. A második helyre a Renault került 11 248 egységgel (+18%), a harmadikra a Skoda közel 10 500 egységgel (+10%), a negyedik helyre pedig a Ford mintegy 10 000 egységgel (+23%). Magyarországon az óvatos becslések szerint az idei esztendőben mintegy 160 000 új személyautót helyez(het)nek forgalomba. Ha ez beigazolódik, akkor az anyaországi piac eléri a 2008-as válság előtti szintet. Amúgy ott a legnépszerűbbnek az idén a Suzuki bizonyult (s azon belül a Vitara), a japán márkát a Ford, az Opel és a Volkswagen követi. A 2018-as esztendeinél nagyobb arányú eladásban meg volt, meg lesz a maga sajátos szerepe annak is, hogy a kormány a nagycsaládosoknak 2,5 millió forintos kedvezményt nyújt hétüléses járművek megvásárlására. Félhivatalos értesüléseink szerint a kedvezményezettek november közepéig több mint 20 000 igénylést nyújtottak be. (Az is igaz viszont, hogy ezek közül az idén csak néhány ezernek kerülhet sor a forgalomba való bejegyzésére.) Másabb tesztelés… Egy másik tényező, amely szakértők szerint hozzájárulhatott Magyarországon, de Romániában is (akárcsak más európai országokban) a WLTP 2 elnevezésű, az üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékek ellenőrzésére hivatott új tesztelési módszer szeptemberi bevezetése. Annak okán ugyanis a forgalmazók szeptember után új járgányként hivatalosan már nem értékesíthető járművet úgy helyeztek forgalomba, hogy azokat ténylegesen még nem adták el. Ugyanakkor ezek a kocsik szerepelnek az idei eladások között, így a számok a valóságosnál több eladott gépkocsiról „tanúskodnak”. Egyébként ez nagyvonalakban hasonlóképpen történt egy évvel ezelőtt is, amikor a WLTP első, még nem finomított változata került bevezetésre: a kereskedők akkor is forgalomba helyeztek később már nem árusítható gépkocsikat. Ilyen jellegű trükközésre jövőben már nem lesz szükség, lévén, hogy 2020-ban nem kerül sor további WLTP-szigorításra. Amint már arra tegnapi lapszámunkban is utaltunk, 2020-ban életbe lép az új európai kibocsátási szabvány. Ennek értelmében az Európai Unióban évente legalább 300 ezer járművet eladó gyártók új autóinak 95%-a nem bocsáthat ki kilométerenként 95 grammnál több szén-dioxidot. Amennyiben mégis annál többet, akkor azokat a gyártókat, amelyek átlaga meghaladja a szóban forgó szintet, autónként és grammonként 95 eurós büntetéssel sújtják. Ezt a kibocsátási szintet a benzinmotoros autók 4,1 literes, a dízelek pedig 3,6 literes 100 kilométerenkénti fogyasztás alatt érhetik el. 2021-től tovább szigorodik a szabály, akkor a flottáknak teljes egészében meg kell felelniük a 95 gramm/km-es normának. Egyes előrejelzések szerint a gyártók számottevő hányada nem lesz képes erre, így eurómilliárdokban mérhető büntetésekre számíthatnak. A kibocsátáscsökkentés magas költsége miatt megtörténhet, hogy a gyártók sok modellbe már bele sem építik az új technológiát, azok egyszerűen lekerülnek a palettáról. Vannak olyan előrejelzések, melyek szerint a „tömegautók” kategóriájában csökkenhet a választék, s a gyártók a felsőbb osztályok felé próbálják majd terelgetni a potenciális vásárlókat. Ilyen körülmények között talán nem véletlen, hogy egyes piaci elemzők azt ajánlják: akik a következő két évben kívánnának új személygépkocsit vásárolni, azok talán jobban tennék – már ha módjuk van rá –, hogy még megvásárolják az idén azt új járgányt. Dacia a toplistán Az országonkénti ingadozó és jobbára csökkenő eladásszám tükröződik a márkák vonatkozásában is. Vannak olyan gyártók, illetve márkák, amelyek esetében a tíz hónapi eredmények alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy jó évet fognak zárni. Ezek közé tartozik például a Volkswagen Csoporthoz tartozó Seat, amely esetében tíz hónap viszonylatában 10,8%-kal több új járgányt jegyeztek be a forgalomba, mint a megelőző esztendő azonos időszakában, októberben pedig 27,9%-kal többet, mint 2018 októberében. Amúgy a Volkswagen Csoport szintjén tíz hónap viszonylatában az eladásszám 1%-kal nőtt, azon belül –1,5%-os visszaesést jegyzett a Volkswagen és az Audi, a Skoda viszont 3,6%-os bővülést, a Porsche pedig 0,4%-ost. Ezek szerint két márka segítette ki a csoportot. (Az is igaz viszont, hogy októberben szinte ugrásszerűen megnőtt az Audi és a Porsche eladásszáma.) A tíz hónapos statisztikában negatív előjel került a PSA Csoport forgalomba bejegyeztetési száma elé (–0,6%), akárcsak a Renault Csoport esetében (–1,3%), a FCA Csoport esetében (–9,2%), a Nissan esetében (–23,9%), a Jaguar-Land Rover Csoport esetében (–2,1%) és a Honda esetében (–12,9%). Ez nem azt jelenti viszony, hogy egyes márkák ne teljesítettek volna jól. Itt van például a Renault Csoport: a Renault márka esetében tíz hónap viszonylatában 7%-os hanyatlás következett be (igaz, októberben lényegesen javult a helyzet, 15,8%-kal több Renault márkájú személygépkocsit jegyezve be a forgalomba, mint 2018 azonos hónapjában), a Dacia esetében viszont a tízhavi statisztika 10,7%-os bővülésről tanúskodik. Abszolút számban kifejezve ez azt jelenti, hogy míg 2018 első tíz hónapja során európai viszonylatban 443 020 Dacia márkájú új személygépkocsit írattak be a forgalomba, az idei esztendő azonos időszakában már 490 436-ot. (Amúgy ennél a 10,7%-os bővülésnél többel csak a Seat, a Lexus és a Lancia/Chrysler büszkélkedhet.) Mostanság sokat hallani arról, hogy a Ford európai eladásszámát meglendíthetik a Craiován gyártott új modellek. A Puma egyelőre még nem éreztetheti szerepét, az Ecosportról pedig azt hallani, hogy valóban élénk érdeklődést váltott ki. Ezzel együtt és ezen túl, a Ford márkájú személygépkocsikból Európában bejegyeztetettek száma tíz hónap viszonylatában 3,5%-kal volt kevesebb, mint 2018 azonos időszakában, az októberi pedig 0,2%-kal kevesebb, mint a 2018 októberében bejegyzetteké. Lehet, hogy jövő ilyenkor már sokkal kedvezőbb fejleményekről ad hírt az ACEA havi közleménye…

Hecser Zoltán